Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «bánya»

Bírósági úton mentett meg a Bankwatch 80 hektár erdőt a letarolástól

A Bankwatch Románia javára döntött a bíróság egy 80 hektáros, Gorj megyei erdő letarolásának környezetvédelmi engedélye kapcsán, amelyet a szervezet jogi úton megtámadott.

A Bankwatch fő érve az volt, hogy az engedélyeztetés csupán részlegesen zajlott le, ugyanis az erdő kitermelése egy lignitbánya megnyitása miatt volt betervezve, de a bányanyitásra nem indult engedélyeztetési eljárás. Az erdő kitermelése tehát csak egy résztevékenysége volt a projektnek, ráadásul a tarolásra adott engedélyben nem szerepeltek a törvény által előírt, a környezeti kárt kompenzáló intézkedések előírásai.

A Pinoasa bánya Rovinari város közelében található, az erdőtarolásra a bányászat kiterjesztése miatt akartak sort keríteni. Ionuț Brigle, a Bankwatch kampánykoordinátora azt nyilatkozta, a környezetvédelmi ügynökség az egyik legfontosabb romániai intézmény, amelynek érdekeltnek kellene lennie a környezetvédelmi előírások teljeskörű betartásában, és amelynek figyelmesen kellene elemeznie a környezeti hatásokkal járó projektek minden aspektusát. “Arra bátorítjuk ezúton az ügynökségeket, kezeljék jóval nagyobb komolysággal a lignitkitermelések problémáit, hiszen ezek negatív hatásokkal járnak” – tette hozzá.

A bányakiterjesztésben érdekelt cég, a Complexul Energetic Oltenia és a Gorj Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a bíróság döntésének kiértesítésétől számított 15 napon belül fellebbezhet az ítélet ellen.

Forrás: faracarbune.ro

Óriás, földalatti biciklisparkká alakítottak egy bányát

stire-28-ian-mina-1

Kentucky egy régi bányájában biciklisparadicsom nyílt: a Louisville Mega Cavern.

Olvasd el a teljes sztorit

15 falut rombolnának le egy bánya miatt. A helyiek tiltakoznak

Több ezer lengyel és német környezetvédő aktivista és helyi lakos élőláncot alkotva tüntetett a lengyel-német határon a Lengyel Energetikai Csoport (PGE) országos áramszolgáltató cég által létesítendő barnaszénbányák ellen – közölte vasárnap a wnp.pl lengyel gazdasági hírportál.

A hírportál az előző esti tüntetés szervezőinek beszámolójára hivatkozva azt írta, hogy Gubin közelében 7500 ember alakított élőláncot.

A PGE Lengyelországban Gubin és Brody területén létesítene szénbányát. Németországban pedig – a Rzeczpospolita című napilap értesülése szerint – már jóváhagyták a Cottbus és Görlitz környékén működő bányák kiterjesztését.

Donald Tusk miniszterelnök májusban éppen Gubinban jelentette ki, hogy a PGE bányaépítési terve része az ország energiabiztonsági stratégiájának.

A wnp.pl arra is emlékeztetett, hogy a nyugat-lengyelországi barnaszénbányák tervei ellen nem először tüntettek. Az előző tiltakozó akciót április 8-án tartották a varsói miniszterelnöki hivatal előtt.

A beruházás ellenzői nem értenek egyet a bányanyitással, mert az 2-3 ezer ember áttelepítését és 15 falu lerombolását vonná maga után, valamint a falvakhoz tartozó szántóföldek és erdők kiirtását. A bányalétesítési tervek támogatói viszont egyebek között azzal érvelnek, hogy a beruházás kétezer új munkahelyet jelent, és az önkormányzatok is jelentős többletjövedelemhez juthatnak.

A lengyel rádió által közzétett adatok szerint az érintett területen 1,6 milliárd tonna barnaszéntartalék található.

A Rzeczpospolita úgy tudja, hogy az eddig még nem engedélyezett bánya építése 2018-ban indulna, és a kitermelt szenet a 2025-2030 között felépítendő gubini erőmű használná fel.

A határ másik oldalán a Vattenfall társaság tulajdonában lévő Jänschwalde erőmű 3 ezer megawattos gyártókapacitással rendelkezik.

Lengyelországban a zöld aktivisták már több ízben tartottak sikeres tiltakozó akciót. A Rospuda-völgy védelmében például – az uniós szervekhez is folyamodva – 2007-ben megakadályozták a Via Baltica autópálya Augustów környéki szakaszának felépítését.

mti

Aktivisták foglalták el a Minvest Deva székhelyét

cianid
Aranybányászat és cianidos technológia a világon, 2011 – aranybányászat, cianid-termelés és -szállítás a Nemzetközi Cianidkezelési Kódexet (ICMI) aláíró cégek tükrében. Forrás: MTI

A Minvest Deva székhelyét ma reggel kilenc környezetvédő aktivista foglalta el, akik a Felsőcsertés, Vecel (Déva-Muncsel környéke), Baica-Karácsonfalva, Rudabánya (Brad), Rovina és Verespatak területén tervezett cianidos bányászati projektek ellen tiltakoznak, amelyek az emberre és a természetre is romboló hatással vannak.

A tiltakozók egy tűzoltólétrán feljutottak a bányavállalat épületének a tetejére, ahonnan óriásmolinókat lógattak le, amelyeken a cián felhasználású aranybányászat betiltását kérik. A tiltakozók hangosbemondón olvastak fel egy petíciót, amelyben azzal vádolták a román állam intézményeit, hogy törvénytelenül támogatják a környezetet veszélyeztető bányavállalatokat – jelenti az Agerpres nyomán az MTI. Olvasd el a teljes sztorit

Rekordbüntetés egy vízszennyező bányacégnek az Egyesült Államokban

3,2 millió dolláros büntetést róttak ki a Chesapeake Appalachia nevű, a Chesapeake Energy Corp.-hoz tartozó bányacégre az Egyesült Államokban amiatt, hogy Nyugat-Virginiában felelőtlen módszereket használt, amellyel a vízkészletet veszélyeztette.

Olvasd el a teljes sztorit

Mindenhol illegális, sehol sem hallani róla – a modernkori rabszolgaság


Fotó: ChameleonsEye via Shutterstock.com

Magyarország és Románia összlakossága – körülbelül ennyi ma a rabszolgasorban élő emberek száma. Hihetetlennek tűnik? Mindenhol illegális, sehol sem hallani róla, vannak, akik nem is gondolnák, hogy egyáltalán létezik rabszolgaság a 21. században.

M.R.

Sok embernek elviselhetetlen a munkahelye, robotolnia kell az új autóra vagy házra felvett hitel kifizetéséért, azonban nem itt kezdődik a rabszolgaság fogalma. Olyan emberekről van szó, akik nem tehetik meg, hogy otthagyják munkájukat, fizikai bántalmazással kényszerítik őket, hogy fizetés nélkül és elviselhetetlen körülmények között folyamatosan dolgozzanak. Az emberi jogok leggyalázatosabb megsértése ez.

A Sum All Alapítvány által készített felmérések alapján a rabszolgák száma jelenleg 27 millió, ami pár millióval több, mint ahányat a 19. század végi rabszolga-felszabadító rendeletek előtt tartottak számon. Csak Grönlandon és Izlandon nem jegyezték a rabszolgaság semmilyen formáját, a Föld bármely másik részén jelen van. A fejlődő országokban sokkalta elterjedtebb, hiszen jóval nagyobb a szegénységi index és a kiszolgáltatott emberek száma. Találhatunk azonban példát rá akár Nyugat-Európában (Írországban 1996-ig még intézményes keretek között folyt a rabszolgaság egyik formája a Magdolna-mosodákban) és Amerikában is (Los Angles az amerikai rabszolga-gócpont, ahol mintegy 49.000 szexrabszolga van). Olvasd el a teljes sztorit

Fenntartható turizmus útján a parajdi sóbánya: a régi dízelbuszokat is lecserélték


Turisták a sóbánya bejárata előtt (2013. február)

Milyen mértékben szennyezett a parajdi sóbánya levegője? Hogyan hat rá a turistatömeg jelenléte? Panaszkodnak-e a levegő szennyezettségére a turisták? Milyen irányelveket követ a sóbánya vezetősége és miként juttathatjuk el hozzájuk az észrevételeinket? Helyzetfelmérésünkben ezekre kerestünk válaszokat.

Miklós Alpár

2009-ben több mint 460 000 látogatót fogadott a sóbánya. Az ezt követő 3 évben 400 000 körül stabilizálódott a látogatók száma. A statisztika ugyanakkor kimutatja: míg a 2009-et megelőző években a gyógykezelésre érkezők voltak többen, a 2009–2012-es időszakban a kezelésre érkezők száma egyre inkább elmaradt a szabadidejüket töltő turistáké mögött. Ezek az összegzések a parajdi sóbánya gyógyturizmusára, és az annak alapot biztosító levegőminőségre terelik a figyelmet. Olvasd el a teljes sztorit

Korodi és a demokrácia leckéje

Az államelnök nyilatkozatai az új környezetvédelmi miniszter, Korodi Attila tegnapi beiktatásán újra előtérbe helyezik annak szükségességét, hogy az állam, a hatóságok szerepéről, és a magát legalábbis demokratikusnak nevező állam szervezéséről beszélgessünk. Úgy gondolom, ilyen helyzetekben fel kell tennünk a kérdést: mennyire képviseli a lakosság érdekeit egy olyan állam, amely titkosítja a (nyilatkozatok szerint) „létfontosságú” kitermelések szerződéseit, amely saját végleges és visszavonhatatlan döntéseit hagyja figyelmen kívül a törvényszékeken, és amely a szakértőktől a döntéshozókig az egész társadalomra nyomást akar gyakorolni olyan kérdésekben, amelyek egyáltalán nem átláthatóak és tiszták?

Csibi Magor

Azon túl, hogy egy államfő nyilatkozata egy miniszter beiktatásán mennyire törvényes vagy alkotmányos, úgy gondolom, hogy a beszéd több szempontból nagyon hiányos volt.

„Romániának nincs már elegendő erőforrása új munkahelyek teremtésére, hacsak nem figyelünk jobban a bányászatra.”

Ha az elnök ezen kijelentése igaz, akkor az egész állami közigazgatásnak azonnal le kellene mondania. Ha az ország költségvetése, jövője és stratégiája a bányászatban merül ki, legjobb esetben is még 50 évig van jövedelmünk, amíg ki nem merülnek az erőforrásaink. És ha ezek elfogynak, miből élünk meg? És milyen lesz az ország: kitermelések által kilyuggatott? Meddőhányókkal tarkított? Esetleg lesz jó esetben néhány műtermészetes táj? Olvasd el a teljes sztorit

Flashmob lesz ma Bukarestben Verespatakért

A Cotroceni palota elé várják ma este hétkor mindazokat, akik nem értenek egyet Traian Băsescu államelnök bányászattal kapcsolatos álláspontjával.

Băsescu tegnap Verespatakra látogatott, ahol ismételten kijelentette: támogatja a kitermelést, mivel Romániának szüksége van az aranyra. Az elnököt néhány tucat munkás is fogadta, akik bányászatot követeltek.

A flashmob öt percig tart majd, ezalatt a résztvevők piros lapot mutatnak Băsescunak.

Forrás: rosiamontana.org