Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «bálnavadászat»

Japán irracionális módon irtja a bálnákat, és most már mindenkit kiakasztott

balnavadasz
Bálnavadászokra vadászó hajó (fotó: Steve Lovegrove via shutterstock.com)

Nagy felháborodást váltott ki nemzetközi körökben, hogy Japán ismét expedíciókat fog folytatni a bálnavadászat miatt a Déli-sarkkör környékére. És teljesen logikátlan az országtól ez a viselkedés.

Japán azóta bejelentette, idén csak megfigyelési célból indulnak útnak a hajók, és nem ölnek állatot a bálnavadászati szezonban. A megfigyelők kihajóznak, de a vadászatra használt szigonyokat ezúttal nem viszik magukkal. Két hajó vesz részt a kutatói misszióban, március 28-ig azon fognak dolgozni, hogy szövetmintákat gyűjtsenek bálnáktól – közölte a japán kormány.

A japán bálnavadászatot évtizedek óta hevesen kritizálják a nemzetközi állatvédelmi szervezetek. Ezért a Nemzetközi Bíróság, az ENSZ bírói szerve 2014 márciusában megtiltotta Japánnak a bálnavadászatot az Antarktiszon. Bár a kereskedelmi célú bálnavadászat nemzetközileg tilos, Japán folytatta a tevékenységet, bírálói szerint tudományos kutatásnak álcázva az állatok megölését. Tokió nem titkolja, hogy a megölt állatok húsát Japánban elfogyasztják.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság szeptemberben szigorította meg a legális bálnavadászat feltételeit. Ahhoz, hogy egy ország engedélyt kapjon a tengeri emlősök tudományos célú megöléséhez, be kell bizonyítania, hogy erre kutatás céljából van szükség. A kutatásnak bizonyíthatóan az állatok védelmét kell szolgálnia.

A bizottság Japán bálnavadászati programjának újraindítása ellen foglalt állást, Tokió azonban akkor még azt közölte, hogy folytatják a “tudományos célú” vadászatot. A bizottság 1982-ben rendelt el moratóriumot a kereskedelmi célú bálnavadászatra, ez máig érvényben van. Hivatalosan csak Norvégia és Izland folytat kereskedelmi bálnavadászatot, miután előbbi tiltakozást nyújtott be a moratórium ellen, utóbbi pedig amiatt egy évtizeddel később kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból . Tokió a rendelet hatálya alól kibúvót keresett, ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi a szervezet.

fotó: whales.org

fotó: whales.org

Japán az elmúlt években 900 állat tudományos célból történő megölésére adott engedélyt. Az állatvédők azonban akadályozták a vadászok munkáját, így a 2013-2014-es szezonban csak 251, az előző idényben pedig 103 állatot öltek meg.

Egyes politológusok szerint a szigetország nem gazdasági okokból kerüli meg a vadászati tilalmat, hanem azért, mert szerinte az környezetvédelmi szempontból nem indokolt, és a nyugati országok által kulturális szempontokból meghozott korlátozásnak tartja a tilalmat. A japán bálnavadászati program egyébként évről évre jelentős pénzügyi veszteséget termel az országnak.

A japán ígéretek nem nyugtatják meg a környezetvédőket, illetve a „zöldebb szellemiségű” nyugati kormányokat, olyannyira, hogy lassan kisebb diplomáciai botrányok is keverednek az ügy körül. Nemrég egy japán kormányhivatalnok azt nyilatkozta, hogy „a japán emberek sosem esznek nyulat, mint a britek, mégsem mondják meg senkinek, hogy nem kellene.” A japán kormány szeretné elérni, hogy ne ítéljék el a bálnavadászatokat, szerintük sok olyan település van, amelyeknek hagyományaiba tartozik a bálna- vagy delfinvadászat, és az ebből származó turizmus biztosítja nekik elsősorban a megélhetést.

Ezzel azonban nincsenek egyedül a világon: Izlandon és Norvégiában is nagy hagyománya van a vadászatoknak, mégis Japán az egyetlen ország, amely felállít egy egész flottát ahhoz, hogy átszeljék a fél bolygót a tengeri emlősök húsáért. A japán hajók arra is képesek, hogy még út közben több száz levadászott állatot dolgozzanak fel. Az ország történetében volt időszak, amikor a bálnavadászatból származó hús segítette túl a lakosságot az éhezésen (például a második világháború után, amikor amerikaiak alakítottak át hadihajókat, hogy segítsenek a civil lakosságon). Az utóbbi években azonban nagyon visszaesett a lakosság bálnahús iránti igénye, ezért is nem értik sokan, hogy a japán kormány miért finanszírozza ilyen elkötelezetten a „tudományos utakat”. Piaca már csak egy idősebb generáció körében van, akik általában évente egyszer esznek, mintegy nosztalgiából a régi idők emlékére. Mert a bálnahús egyáltalán nem finom mondjuk a marhához vagy disznóhoz képest.

A japán Greenpeace is értetlenkedik, ők évente sok akciót szerveznek, amelyekben felhívják a figyelmet a bálnavadászat visszásságaira, szerintük japán makacskodása tulajdonképpen csak néhány bürokratáé, akik évről évre azon dolgoznak, hogy fennmaradjon az állásuk, mindegy, hány bálna is marad az óceánokban.

time/mti

Botrány: Japán megint bálnákra akar vadászni

balna
photo by Ethan Daniel via shutterstock.com

Az átmeneti kényszerszünet után Japán újra beindította a tudományos célú bálnavadászatot. A japán flotta már el is indult a Déli-sarkot övező tengerekre.

Ausztrália korábban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot, és a testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálnavadászati programja semmiféle tudományos célt nem szolgál. Ezért Tokió a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben.

A japán kormány ezután 2015 tavaszán új bálnavadászati programtervet terjesztett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé, de az IWC szakértői testülete akkor még nem találta kielégítőnek az új programot. Japán, a bizottság kifogásait figyelembe véve, múlt pénteken terjesztette be a program végső változatát. Ez megkímélné a közönséges barázdásbálnák és a hosszúszárnyú bálnák életét, és kétharmaddal, 333 példányra csökkentené az évente leölt csukabálnák számát a következő 12 évben. A tervet hat év után felülvizsgálnák.

A tervezet pénteki benyújtása után néhány hajó már hétfőn útnak is indult Mijagi kormányzóságból. Ausztrália és Új-Zéland azonnal jelezte, hogy határozottan ellenzi a program felújítását, és előbbi közölte, hajót küld a térségbe a japán flotta megfigyelésére. George Brandis ausztrál főügyész a szenátusban elmondta, az ügyet a legmagasabb szinten tűzték napirendre, hogy megpróbálják rávenni Japánt az álláspontja megváltoztatására.

A Sea Shepherd nemzetközi környezetvédő szervezet illetékese vasárnap bűncselekménynek minősítette a tokiói lépést, és felszólította Ausztráliát, azonnal lépjen közbe. Alex Cornelissen, a Sea Shepherd igazgató emlékzetet, hogy a térségben élő bálnák nemzetközi és ausztrál törvények által védettséget élveznek.

A nagybálnák kereskedelmi célú vadászata 1986 óta tilos, de Japán kihasználja azokat a kibúvókat, amelyeket az állatok tudományos célú lehalászására kínál a nemzetközi egyezmény. A vitatott kutatási program keretében a japán bálnavadászok 25 év alatt több mint 10 ezer nagybálnát fogtak ki az antarktiszi vizekből.

Ausztrália 1999-ben hozott létre természetvédelmi övezetet az Ausztrál Antarktiszi Terület (AAT) körül, ahol tilos a bálnák és delfinek vadászata, ezt azonban csak néhány ország, köztük Nagy-Britannia, Új-Zéland, Franciaország és Norvégia ismeri el védett területként.

mti

Leáll a japán bálnavadászat az Antarktiszon

balnasonka
Bálnahústermék Japánban. Fotó: LonelyBob via flickr

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága betiltotta az antarktiszi japán bálnavadászatot, helyet adva Ausztrália panaszának, miszerint Tokió – állításával ellentétben – nem tudományos, hanem gazdasági céllal vadászta a tengeri emlősöket.

Olvasd el a teljes sztorit

Bálnahúsból kutyakaja: tiltakoznak a japán környezetvédők

Whale
Fotó: Loren Sztajer via Flickr.com

Izlandról származó, veszélyeztetett bálnák húsából készült kutyaeledelt dobott piacra egy japán cég a helyi környezetvédők tiltakozása ellenére.

A tokiói székhelyű Michinoku Farm cég “alacsony kalória- és zsírtartalmú, fehérjében gazdag” eledelként hirdeti a veszélyeztetett észak-atlanti-óceáni barázdásbálnából készült, kilogrammonként 7500 jent kóstáló kutyaeledelt. A cég emellett kenguruból és mongóliai lovakból készült snacket is árusít, hasonlóan borsos áron – jelentette szerdán a japán sajtó.

Japán környezetvédő szervezetek szerint az elkényeztetett háziállatoknak kínált, védett fajok húsából készült luxuseledelek piacra kerülése az eddigi legízetlenebb formája a vagyonukkal felvágni akaró kutyatulajdonosok presztízsigényének kielégítésére. “A bálnából készült kutyaeledellel minden valószínűség szerint a vagyonos, gazdagságukat ekképpen mutogatni akaró japán kutyatulajdonosokat célozzák meg” – közölte az IKAN japán zöldszervezet, amely három más csoporttal együtt tiltakozott a bálnasnack ellen.

Az eledelt piacra dobó cég az AFP hírügynökségnek azt ígérte, hogy felfüggesztik a termék forgalmazását a felháborodás miatt, habár alapvetően nem láttak kivetnivalót a bálnasnackkel kapcsolatban. “A zöldszervezetek értékes állatokként tekintenek a bálnákra, de szerintünk a kutyák ugyanolyan fontosak. A kutyák sok ember számára családtagok Japánban. Mi csak újfajta eledeleket akartunk kínálni a kutyák számára” – nyilatkozta a cég vezetője.

Japán gyakran kerül nemzetközi bírálatok középpontjába, mivel egy nemzetközi jogi kiskaput kihasználva a bálnavadászati moratórium ellenére “tudományos céllal” halássza a ceteket, amelyek húsa a szigetországi éttermekbe is eljut. Izland ezzel szemben nem írta alá a vadászati moratóriumot, így szabadon és megkötések nélkül halássza a bálnákat.

Forrás: MTI

Minden idők legrosszabb bálnavadászati szezonját zárta Japán a Sea Shepherd miatt

Eddigi legcsekélyebb fogásával tér vissza Japánba a szigetország bálnavadászflottája az idei halászati szezon zárásával, miután a Sea Shepherd környezetvédő szervezet folyamatosan akadályozta a szigetország hajóit az antarktiszi vizeken. A japán flotta a tavalyi 266 után az idén csupán 103 csukabálnát ejtett el, míg barázdásbálnából egyet sem fogott – közölte április 5-én Hajasi Josimasza mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati miniszter.

A flotta még soha nem tért vissza ilyen csekély fogással azóta, hogy Japán 1987-ben megkezdte a “tudományos célú” halászatot – jelentette a Kyodo hírügynökség. A halászati hivatal közlése szerint a 48 napos bálnavadászati szezon alatt a Sea Shepherd négy alkalommal zavarta meg a japán hajók tevékenységét, és a flotta összesen 21 napot töltött a környezetvédők előli meneküléssel. Olvasd el a teljes sztorit

Nemzetközi felháborodás: elefántcsont- és bálnatermékeket reklámoz a Google


Forrás: EIA via BBC

Közvetetten támogatja a veszélyeztetett állatok orvvadászatát a Google – áll a Környezetvédelmi Nyomozóhatóság (EIA) közleményében. A keresőmotor japán oldalán ugyanis több mint 10.000 elefántcsontból készült és több mint 1400 bálnaterméket reklámozó hirdetés jelent meg – állapította meg a szervezet, miután hosszú ideig figyelemmel követte és elemezte a japán hirdetéseket.

Allan Thornton aktivista szerint a vállalat nagyon komoly hibát követett el, hiszen ezek a hirdetések ellenkeznek a Google veszélyeztetett fajok kereskedelmével kapcsolatos szabályzatával is. “Őszintén szólva sokkolt bennünket, amit találtunk: a világ egyik leggazdagabb és legsikeresebb technológiai vállalata, amely hihetetlen mértékű erőforrások felett rendelkezik, nem tesz lépéseket, hogy a saját vállalati politikáját gyakorlatba ültesse” – jelentette ki az EIA-aktivista. Olvasd el a teljes sztorit

Megvétózták a bálnarezervátumot a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságban


Fotó: mikebaird/flickr.com

Nem kapta meg a szükséges támogató szavazatot az Atlanti-óceáni bálnarezervátum létrehozását célzó javaslat a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) évi gyűlésén.

A latin-amerikai államok szerint egy rezervátum létrehozása az Atlanti-óceán déli részén segítene a bálnapopulációk megőrzésében. A bizottság tagjainak több mint fele egyébként igennel voksolt, de háromnegyedes többség kellett volna ahhoz, hogy átmenjen a döntés. 38-an a rezervátumra, 21 állam képviselője ellene szavazott. Olvasd el a teljes sztorit

Drónnal vadászhatják a környezetvédők a bálnavadászokat

A Sea Shepherd Conservation Society nevű bálnavédő szervezet mindig is keményen lépett fel a tengeri élőlények védelmezésében: előfordult már, hogy bálnavadász hajókat a kikötőkben tettek használhatatlanná. Más környezetvédők merésznek tartják agresszív akcióikat, de az amerikai, kanadai és japán hatóságok egyenesen terrorista kategóriába sorolják őket.

A bálnák védelméért folytatott küzdelmet az egyesület most újabb szintre vitte: nemrégiben bejelentették, hogy immár egy drón is rendelkezésükre áll a vadászhajók megtalálására és megállítására. Olvasd el a teljes sztorit

Izland: a bálnavadászok turizmusra állnának át tényleges vadászat helyett

Fotó: Wikimedia Commons

Állatvédők folyamatos nyomására az izlandi bálnavadászok megtalálták a módját, hogy munkájuk is megmaradjon, és állatokat se ejtsenek el: jövő hónaptól kezdve bálnalesre visznek turistákat, és még a szigonyt is kilövik – csak nem veszik célba vele a bálnát.

Az izlandi Csukabálnavadászok Szövetségének elnöke úgy tervezi, 15-20 fős csoportokban viszik majd a turistákat bálnalesre, fejenként 2-300 dollárért. A hivatásos turizmus-szervezők azonban nem értenek egyet a “konkurenciával”, mivel meggyőződésük, hogy ez csupán a bálnahúsipar egy újabb reklámja. Olvasd el a teljes sztorit

Illegális bálnahús a szusiban


Fotó: emdot/flickr.com

Egyértelmű bizonyítékot találtak kutatók arra, hogy a japán bálnaprogram keretein belül elejtett cetek húsát árulják illegálisan amerikai és koreai étkezdék. A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »