Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ausztrália»

Cápairtás ellen tiltakoznak az ausztrálok


Fotó: Niall Kennedy via flickr

Nyugat-Ausztrália kormánya ki akarja irtani a cápákat Perth népszerű strandjai közelében, amiatt, hogy az emúlt három évben hét halálos kimenetelű cápatámadás is történt a környéken.

Olvasd el a teljes sztorit

Üvegházhatás: a tavalyi volt Ausztrália legmelegebb éve


photo by Chaikovskiy Igor via shutterstock.com

Mióta (1910) feljegyzéseket készítenek az éves hőmérsékleti átlagról, a tavalyi volt a déli kontinens legmelegebb éve – derül ki az Ausztrál Meteorológiai Intézet jelentéséből. Tavaly a hőmérséklet mintegy 1,2 °C-al volt magasabb az átlaghőmérséklet, mint eddig bármikor.

A jelentésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a tél is rekord meleget hozott, aminek következtében 1968 óta nem szenvedett el ennyi tűzesetet a kontinens.

A jelentés egybeveti Ausztrália helyzetét a globálissal, és konzisztens kapcsolatot lát a kettő között, leszögezi, hogy a bolygó hőmérsékletének növekedése az üvegházhatásnak tudható be.
Az intézet felméréséből kitűnik: Ausztráliában az utóbbi tíz év egy kivétellel mind melegebb volt, mint az addigi átlaghőmérséklet.

Jon Donnison, a BBC Sydney-i munkatársa szerint a környezetvédők a hírek hallatán támadni fogják a jelenlegi konzervatív kormányt, mivel nem tesz eleget az üvegházhatás megfékezésének érdekében. Tavaly például több környezetvédelmi szervezet támogatását is megvonta, illetve csökkentette.

Forrás: BBC

Mikrobák ökoszisztémája utal a földi élet kezdeteire

A földi élet legkorábbi nyomait rejtheti a nyugat-ausztráliai Pilbara nevű régió – állítják ausztrál szakemberek, akik szerint a mostani felfedezés olyan áttörést jelenthet, amely segíthet a kutatóknak a Naprendszer jobb megértésében.

Olvasd el a teljes sztorit

Gyönyörű gyilkosok: tengeri csillagok falhatják fel a korallzátonyokat


Fotó: berniedup via flickr

A tengeri csillagok szépek és ártalmatlanok, ez azonban nem érvényes a töviskoronásnak nevezett fajukra, amelyek felfalnák az ausztráliai Nagy-korallzátonyt, ha számukat nem korlátoznák. Öt-tíz év alatt kopasz sziklává silányítanák a 2300 kilométeres zátonyt, ha nem fékezik meg őket – tájékoztatta a dpa német hírügynökséget Morgan Pratchett, a townsville-i James Cook Egyetem Korallkutató Intézetének tudósa.

Olvasd el a teljes sztorit

Új delfinfajt fedeztek fel


Indiai púposdelfin. Fotó: Blue Dolphin Marine Tours via flickr

A púposdelfineknek eddig három fajtáját ismerték a kutatók: nyugat-afrikai púposdelfin (Sousa teuszii) indiai púposdelfin (Sousa plumbea) és a keleti delfin (Sousa chinensis). Most fizikai és genetikai bizonyítékok azt mutatják, az Ausztrália északi partjainál élő púposdelfinek elkülönültek az ismert három fajtól, és egy különálló fajt alkotnak – amelynek azonban még nincs neve.

Olvasd el a teljes sztorit

Bizarr pink csigát fedeztek fel Ausztráliában


Fotó:TOTB.ro

A természet ámulatba ejtő furcsaságainak listája bővült a National Geographic által bemutatott neonrózsaszín csigával (Triboniophorus aff. graeffei). A bizarr ausztráliai faj a dél-walesi Kaputar hegy térségében él, és akár 20 centiméteresre is megnőhet.

A természettudósok eredetileg úgy gondolták, hogy a rózsaszín csiga a piros csigának az egyik változata, de a genetikai vizsgálatok kimutatták, egy teljesen új fajról van szó. A pink árnyalat valószínűleg a ragadozókkal szembeni védekezést szolgálja, de az is lehet, hogy csak az evolúció egyik furcsasága. Olvasd el a teljes sztorit

Juhászkutyák védik meg a kihalástól az ausztráliai törpepingvineket


Fotó: Wikipedia

Teljes siker koronázza ausztráliai állatvédők szokatlan, de a jelek szerint eredményes ötletét: évekkel ezelőtt olasz juhászkutyákat telepítettek be a földrészre egy kihalástól fenyegetett helyi pingvinfajta – a törpepingvinek – megmentésére a ragadozóktól.

A program 2006-ban kezdődött, amikor egy pár maremma-abruzzói juhászkutyát költöztettek az Ausztrália déli tengerpartja közelében lévő sziklás Middle-szigetre abban a reményben, hogy a farkasokkal is bátran szembeszálló négylábúak megvédik majd az alig negyven centiméteresre megnövő madarakat ellenségeiktől.

A törpepingvin a legkisebb pingvinfajta, példányai Ausztrália és Új-Zéland partjai mentén elhelyezkedő szigeteken élnek. Legfőbb ellenségük a térségben idegen, invazív fajként számon tartott vörös rókák, amelyek úszva teszik meg a távot a szigetekig a sekély vízben, hogy a kistermetű madarakra vadásszanak.

Az állatvédők éveken át hiába próbálkoztak azzal, hogy megmentsék a törpepingvin-kolóniát a kihalástól. A madarak száma néhány év alatt 5000-ről alig tízre apadt a vörös rókák “razziáinak” hatására.

A maremma-abruzzói juhászkutyákban azonban “emberükre” akadtak a ragadozók. A kutyák vadul ugatnak, amikor más állatok közelítenek a madarak felé, ráadásul a rókák már messziről megérzik a szagukat, és azóta inkább távol tartják magukat a pingvinektől.

A maremmákat kiskoruktól fogva együtt nevelik a nyájjal, amelyhez később egész életükben hűek maradnak. Most a pingvinkolóniára vigyáznak, aminek eredményeként – a New Zealand Herald című lap beszámolója szerint – a madarak populációja csaknem 200-ra duzzadt.

A program sikerességét jelzi, hogy 2010-ben elnyerte az ausztrál kormány természetvédelmi díját, az állatvédők pedig azt fontolgatják, hogy a szulák védelmében is bevetik a hűséges négylábúakat.

Nem minden hasonló, invazív faj betelepítésével járó kísérlet bizonyult problémamentesnek az ötödik földrészen. Az óriási, akár két kilogramm súlyúra is megnövő, mérgező aga varangyok ellen valóságos hadjáratot kellett indítani, mert természetes ellenség híján rendkívül elszaporodtak. Az eredetileg az amerikai kontinensen honos, 1935-ben a cukornád kártevője ellen kísérletképpen betelepített kétéltű megtizedelte a varánusz- és kígyóállományt, mi több, az édesvízi krokodilok is veszélybe kerültek.

Az ausztráliai tudósok szerint az óriás varangyok evolúciója rendkívül gyorsan zajlott, mivel lábuk hosszabbá vált, így gyorsabban tudnak mozogni, és nagyobb távolságokra jutnak el, mint rövidebb lábú társaik. A cukornádat pusztító bogarak megjelenésük óta eltűntek, de a varangyok maradtak. Ma már több mint egymillió négyzetkilométeres területen megtalálhatók.

Forrás: MTI

Nem az ember, hanem az éghajlatváltozás miatt pusztult ki az ausztráliai megafauna

Nem emberi tevékenység, hanem az éghajlatváltozás idézte elő az ausztráliai megafauna kipusztulását – állapította meg egy nemzetközi tudóscsapat, arra alapozva következtetését, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok felülvizsgálata eredményeként a legtöbb, a földrészen valaha élt gigantikus állatfaj már régen kihalt, mire az első őslakosok megjelentek Ausztráliában.

A kutatók tanulmányukkal kétségbe vonták azt a korábbi feltételezést, amely szerint a megafauna – nagytestű emlős-, madár- és hüllőfajok – kihalásához a letelepedő ősemberek által folytatott vadászat vezetett 50-40 ezer évvel ezelőtt. Ezt az elméletet részben ürülékmintákra, részben pedig arra alapozták a kérdéskörrel foglalkozó szakemberek, hogy az ausztráliai őslakosok vadászati módszereihez tartozott az adott terület felégetése.

Ausztráliai, amerikai és brit tudósok az eddig feltárt leletek újbóli elemzésével viszont arra a következtetésre jutottak, hogy az ősi fajok többsége már kihalt, mire az ausztráliai bennszülöttek elődei felbukkantak Szahulon, amely az egykor összefüggő szárazföldet alkotó Új-Guineából, Ausztráliából és Tasmaniából állt, főleg a pleisztocén jégkorszak idején. Olvasd el a teljes sztorit

Koalák keresik letarolt otthonukat Ausztráliában

Nem csak az emberek kötődnek az otthonunkhoz, szülővárosunkhoz: sokatmondó a képen látható koala tekintete, amint éretlenül körbenéz a pusztaságon, ahol nemrég még az otthona volt. A kopár tisztáson nemrég még fák álltak, amiken hintázhatott, ahol ehetett és aludhatott.

Olvasd el a teljes sztorit

Lazarus-program: újjáélesztették egy 30 éve kihalt békafaj genomját

Rheobatrachus silus
Fotó: Conservation International/flickr

Korszerű klónozási technológia segítségével újjáélesztették és működésbe hozták egy harminc éve kihalt békafaj genomját ausztráliai tudósok, aminek eredményeként néhány napig életben maradó embriókat hoztak létre.

A Rheobatrachus silust 1972-ben fedezték fel Ausztráliában, de alig egy évtized elteltével már kihaltnak nyilvánították. A faj arról volt nevezetes, hogy az anyaállat a gyomrában helyezte el a tojásokat, majd a száján keresztül “szülte meg” az utódokat. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »