Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ausztrália»

Ausztrália forró, nagyon forró: várható volt a napelem-boom

art-weather-620x349
Forrás: Australian Bureau of Meteorology

Nem meglepő, hogy Ausztráliában az utóbbi 3 évben megnégyszereződött a napelemet használó háztartások száma: a kontinens amúgyis meleg, száraz időjárásáról híres, ám az utóbbi időben olyan mértékű hőhullámok is voltak, hogy az időjárási térképekre új színt kellett felvezetni (lásd a fenti képen a lila foltot), hogy érzékeltetni lehessen az elviselhetetlen hőséget.

Olvasd el a teljes sztorit

Valódi, egyszerű és pragmatikus segítség hajléktalan embereknek: a mozgó mosoda

10649451_1542012962681486_85348358308694064_n

Két húszéves srác, Lucas Patchett és Nicholas Marchesi segíteni akart a hajléktalan embereknek. Úgy értve, valóban tenni akartak valamit, hogy konkrétan jobb legyen azoknak az élete, akik az utcán élnek. Tehát adományokból kisteherszállítókat, mosógépeket és szárítókat vásároltak, és beindították mozgó mosodájukat.

Olvasd el a teljes sztorit

20 millió vadon élő macska fenyegeti az ausztrál vadvilágot

IMGP3749
Fotó: Szász Péter

Több mint száz őshonos állatfaj túlélésére jelentenek fenyegetést a vadon élő macskák Ausztráliában – figyelmeztetett a héten az ország veszélyeztetett fajokkal foglalkozó kormánybiztosa.

Gregory Andrews szerint a kontinensen élő 15-20 millió elvadult macska majdnem 29 milliárd őshonos állat haláláért felelős évente. A szakember szerint egy vadon élő macska napjában akár négy állattal is végezhet, ami így akár 80 millió elpusztult állatot is jelenthet naponta. Olvasd el a teljes sztorit

Leáll a japán bálnavadászat az Antarktiszon

balnasonka
Bálnahústermék Japánban. Fotó: LonelyBob via flickr

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága betiltotta az antarktiszi japán bálnavadászatot, helyet adva Ausztrália panaszának, miszerint Tokió – állításával ellentétben – nem tudományos, hanem gazdasági céllal vadászta a tengeri emlősöket.

Olvasd el a teljes sztorit

Nem lesznek hadjáratok a bordás krokodilok ellen Ausztráliában

Nem szervezhetnek túrákat a legnagyobb krokodilfaj vadászatára Észak-Ausztráliában. Greg Hunt környezetvédelmi miniszter azzal indokolta a “krokodilszafarik” betiltását, hogy azok “kegyetlen és embertelen magatartást idézhetnek elő” a résztvevőknél. Eredetileg évente 50 bordás krokodilt ejthettek volna el a tehetős vendégvadászok.

Az Északi Terület kormánya szerint a szövetségi környezetvédelmi miniszter “rossz tanácsadókra” hallgatott, mert amúgy is elejtenek évente körülbelül félezer krokodilt, és a fizetős vadászszafari csak egy újabb módja lenne az állománnyal való gazdálkodásnak.

Az ötlet támogatói szerint az üzletszerű krokodilvadászat engedélyezése munkahelyeket és többletbevételt eredményezne a ritkán lakott térség szerény körülmények között élő őslakosainak.

A krokodilvadászat újból engedélyezésének terve folyamatosan felmerül, mert újra elszaporodott a föld legnagyobb élő hüllője, a bordás krokodil, amely hétméteresre és több mint egytonnásra is megnőhet.

Az észak-ausztráliai tengerpart mocsaraiban és folyóiban honos, az édes és sós vizet is jól tűrő Crocodylus porosust az 1970-es években helyezték védelem alá, napjainkban 150 ezer példány élhet belőle Ausztráliában.

Az országban évente egy-két ember esik krokodiltámadás áldozatául.

Forrás: MTI

Először született cápa mesterséges megtermékenyítéssel

Először született mesterséges megtermékenyítés révén cápa Ausztráliában, egy melbourne-i akváriumban.

A barnasávos bambuszcápa március 3-án született egy olyan program keretében, amelyben az Ausztrália partjainál honos cápafajok szaporodását tanulmányozzák.

A cápa jelenleg 16 centiméter hosszú, nevet még nem kapott. Ez a példány az első, amely nem természetes úton született.

A barnasávos bambuszcápa legfeljebb egyméteresre nő meg. A faj az Indiai- és a Csendes-óceán lakója, Indiától egészen Ausztráliáig mindenütt megtalálható. Általában korallszirtek közelségét kedveli. Csigákkal, kagylókkal, rákokkal, és sok más puhatestű állattal táplálkozik. Kutatása igen nehéz, mivel főként éjszaka aktív. A sekély vizeket kedveli.

Forrás: mti

Pici pulóvereket az olajtól maszatos pingvineknek!

1800045_715548321799152_1530343335_o
Fotók: penguinfoundation.org.au

Apró pulóvereket használ az olajfoltoktól maszatossá vált pingvinek segítésére egy ausztrál természetvédő szervezet.

A Penguin Foundation nevű alapítvány szerint az apró pulcsik segítenek melegen tartani a pingvineket és megakadályozzák, hogy az állatok megpróbálják lekaparni magukról a mérgező anyagot a csőrükkel. Olvasd el a teljes sztorit

Haláláig szexel egy kis erszényes emlőscsalád hímje

400px-Brown_Antechinus
Barna antechninus. Fotó: Glen Fergus via Wikipedia

Új erszényes fajt fedeztek fel ausztrál kutatók a queenslandi hegyvidéken. Az egérszerű emlősök családja halálos párzási szokásairól már korábban ismertté vált. Az újonnan azonosított, kis testű ragadozófaj az erszényesnyestfélék (antechinusok) családjába tartozik, amely akkor került a figyelem középpontjába, amikor tavaly kiderült róla, a hím annyit párzik a néhány hetes reprodukciós időszakban, hogy a végén belepusztul.

A kutatók most a család új faját fedezték fel, és feketefarkú antechinusnak nevezték el. Úgy vélik, az állat csak Új-Dél-Wales északi részén és a magas, csapadékos vidékeken él a Springbrook Nemzeti Park területén. Andrew Baker, a Queenslandi Műszaki Egyetem kutatója elmondta: kérelmezték, hogy a feketefarkú erszényes kerüljön fel a veszélyeztetett fajok listájára – idézte az ABC ausztrál hírportál a Zootaxa című tudományos lapban megjelent tanulmányt. Olvasd el a teljes sztorit

Tűzhangyák: sokféleképpen árthatnak!

A tűzhangyák egyre jelentősebb problémákat okoznak Észak-Amerikában – olvashattuk már egy 2006-os cikkben. Az akkori jelentések több milliárd dolláros kárról és több mint harminc emberéletről szóltak. Az Egyesült Államok 14 államában elterjedt hangyafaj ellen azóta sem sikerült hatékony védekezést találni, habár a kutatók próbálkoznak. A hangyák elleni küzdelmet vonzó és taszító feromonokkal lehet felvenni, csalival össze lehet gyűjteni és szelektíven lehet elpusztítani a vöröshangyákat, hogy más hangyafajok megmaradjanak.

tuzhangya

photo by Andrey Pavlov via shutterstock.com

Egy másik módszer megkeresni Dél-Amerikában a tűzhangyák természetes ellenségeit. Ilyen ellenség például egy néhány milliméteres légyfajta, a Pseudacteon, amely a hangyák testébe helyezi petéit. A kikelő lárva a hangya fejébe vándorol, és olyan enzimet termel, amelynek hatására a hangya gyakorlatilag darabokra esik szét. A többi hangya a fejet a szemétdombra viszi, ahol nyugodtan kifejlődhet a következő légygeneráció.

A tűzhangya, ha a bolyt megzavarják, agresszíven támad. Bolyba lépés esetén a támadó lábát villámgyorsan ellepik, és harapásuk izzó fájdalommal, gyulladással jár. Allergiás érzékenység esetén ritkán ugyan, de halálos is lehet. A hangyák által meghódított területeken a számítások szerint 3-4 évenként mindenkit megcsípnek egyszer a hangyák.

Egy átlag boly 100 – 500 ezer dolgozót, néhány száz szárnyas hangyát és általában egy, de esetenként több királynőt foglal magába. A dolgozók életkora kb. 180 nap, míg a királynő akár 6 évig is élhet. A szárnyas tűzhangyák párosodnak, a hímek elpusztulnak, míg a nőstények királynőkké válnak, és új kolóniát alapítanak. Egy királynő naponta kb. 800 tojást termel. Az egy hektárra jutó bolyok száma elérheti a 400-at, ami kb. 80 millió hangyát jelent.

Hazánk ugyan nincs veszélyben a rovaroktól, hiszen a hideg útjukat állja, hogy beköltözhessenek, a Dél-Amerikából származó hadak azonban meghódították már Új-Zélandot, Kínát, Tajvant, Hongkongot, Malájföldet és Mexikót, Ausztráliában pedig félelmetes összegekbe kerül az ellenük való védekezés. Ugyanakkor minden meleg éghajlatú országot veszélyeztet az invázió, így a mediterrán államokat is (általában a kereskedőhajókkal utaznak be az országba).

A hangyák letelepedése elsősorban a mezőgazdasági területekre van rossz hatással – gyakorlatilag elpusztítják a gabonát -, de értelemszerűen más állatfajtákra is: kiszorítják a közönséges hangyákat, megtámadják a földön fészkelő madarakat és a veteményeket. Texasban a kipusztulás fenyeget miattuk egy kis énekesmadarat, a csigák könnyű prédának számítanak, de ha egy őz hangyaboly közelében hozza világra kicsinyét, annak sincs sok esélye.

Irtásuk korán megkezdődött, félelmetes hírüket az is tetézte, hogy az 1950-es évektől számos horrorfilm ádáz szereplői voltak. Kiirtani azonban nem könnyű őket, lévén, hogy a királynőt kell elpusztítani, aki a boly mélyén lakik.

A legbizarrabb epizód a történetben, hogy a tűzhangyák elektronikai károkat is okoznak élelem után kutatva. Egy BBC által készített dokumentumfilm megmutatja, ahogyan például a közlekedési lámpák rendszerét képesek megbolondítani azzal, hogy a vezetékeket megrágják, illetve a mirohullámú sütőben belülről okoznak zárlatot. Ráadásul, ha belemásznak, meg sem halnak benne. Vörös tűzhangya, a legyőzhetetlen ellenség – ezzel a címmel készült egy dokumentumfilm róluk 2012-ben. És valóban legyőzhetetlenek.

Források: MTI/BBC/makosz.hu

Denevéreső hullott az égből


photo by Meaning via shutterstock.com

Százezer denevér pusztult el az Ausztráliát sújtó hőhullámban, denevértetemek borítanak mindent Queenslandben.

Hozzávetőleg százezer denevér hullott alá az égből és pusztult el az Ausztráliát sújtó hőhullám miatt az ország Queensland szövetségi államában, annak is elsősorban a délkeleti részén.

A földet és a fákat mindenütt az állatok teteme borítja, a tájkép sokakat Alfred Hitchcock filmjeinek hangulatára emlékezteti – írta internetes kiadásában a The Daily Telegraph című brit lap, amely szerint a természetvédők nagyjából 25 denevérkolóniában tapasztaltak tömeges pusztulást.

“Szörnyűséges, kegyetlen módja ez a halálnak” – mondta Louise Saunders környezetvédő a The Courier Mail című helyi újságnak, hozzátéve, hogy 43 Celsius-fok felett a denevérek nem tudnak a levegőben maradni, ők pedig csak annyit tudnak tenni, hogy elaltatják azokat a példányokat, amelyek halálukon vannak.

Közegészségügyi szakemberek arra figyelmeztették a queenslandi lakosokat, hogy a vírusveszélyek miatt ne nyúljanak a denevérekhez, amelyek közül a még életben lévők haraphatnak vagy karmolhatnak. Így is 16 ember szorult orvosi ellátásra, mert nem fogadta meg a tanácsot.

Az állatok tetemeinek bűze már az olyan nagyvárosok lakóit is zavarja, mint Brisbane. A hatóságok szemétgyűjtőket helyeztek ki, hogy abba gyűjtsék a sok ezernyi döglött denevért. Természetvédők attól tartanak, hogy a hőhullám katasztrofális hatással lehet az állam vadvilágára.

Forrás: MTI

« következőelőző »