Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «árvízvédelem»

Erdélyi falvakban is probléma a vízhiány

cikkek_59662

A legtöbb erdélyi városban még nem jelent problémát a vízhiány: a gyűjtőtavakból, artézi kutakból, folyók vagy patakok tisztított vizéből ellátott vízhálózatok még bírják a lakosság ellátását. Ám kisebb településeken, amelyek még nem csatlakoztak rá a városi vízhálózatra, vagy ahol egy kisebb, forrásokból táplált rendszer látja el a háztartásokat, egyre gyakoribb probléma, hogy elfogy a víz.

B.D.T.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között kiemelt helyen szerepel, hogy 2030-ra minden ember számára elérhető legyen a vezetékes víz és a csatornázás. Vezetékes vízhez persze elsősorban víz kell. És nem szükséges Afrikáig vagy Ázsiáig, sivatagos meleg égövi tájakig tekinteni, ha a vízhiány problémájára fókuszálunk. Kiapadt kutak, hetekig tartó szolgáltatás-szünet, kényszerű vízspórlás, állandó aggódás amiatt, hogy lesz-e holnap is víz a vezetékekben, kutakban: ez ma már egyre több erdélyi, székelyföldi faluban probléma. Olvasd el a teljes sztorit

A Nyárád folyó drámája: a Fókusz Öko Központ videója a romboló “árvízvédelmi” munkálatokról

ny

A Nyárádmente Erdély egyik legsűrűbben lakott területe. Élő folyóból levezető csatornává degradálták a térség szimbólumát: erről szól a Fókusz Öko Központ videója.

Az utóbbi időben végzett “árvízvédelmi” munkálatok miatt a korábban jó ökológiai állapotú folyón visszafordíthatatlan rombolás történt. “Ez a munkálat tulajdonképpen szembemegy az európai vízgazdálkodási módszerekkel, és azzal, hogy úgymond megvédi az árvíztől a nyárádmentieket, nagyon sok kárt okoz nekik, az emberek a jövőben nagyon sokat fognak valószínűleg ettől a munkálattól szenvedni” – mondja el Hajdu Zoltán, a Fólusz Öko Központ elnöke.

Ellenőrzi a Nyárád szabályozásának munkálatait a Natura 2000-es gondnokság

Figyeli és visszaélés esetén ismét feljelenti a Nyárádon árvízvédelmi munkálattal megbízott céget a Nyárád és Küküllő mente Natura 2000 Gondnokság – áll a folyó szabályozási munkálataival kapcsolatosan kiadott közleményben.

Olvasd el a teljes sztorit

Leállították a Nyárád-mentén az árvízvédelmi munkálatokat

cikkbe

Megalapozottak voltak a Natura2000-es gondnokság által jelzett kihágások a Nyárád mederszabályozásával kapcsolatban, állapította meg a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség vizsgálata.

Kovrig Zoltán, a Nyárád- és Küküllő-mente Natura2000-es Gondnokság igazgatója az ErdélyFm-nek elmondta, hogy a környezetvédelmi hatóság, a gondnokság, a Maros Vízügyi Hatóság és a kivitelező cég tegnap írta alá a vizsgálat eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet. Ebben megállapították, hogy a kivitelező cégnek alkalmaznia kellett volna egy biológust vagy ökológust, hogy ő felügyelje a természetvédelemmel kapcsolatos munkálatokat. Az engedélybe foglalt feltételeket azáltal is megsértették, hogy kivágták a 20 cm átmérőjűnél vastagabb fákat, illetve nem lett volna szabad kivágják a növényzetet a Nyárád mindkét partjáról. Kovrig Zoltán úgy tudja, hogy a kivitelező cég 50 ezer lejes bírságot kap a környezetvédelmi engedélybe foglalt feltételek be nem tartása miatt. Emellett ideiglenesen leállították a munkálatokat is.

„Előírt a környezetvédelmi őrség olyan helyreállítási munkálatokat, amelyeket a cégnek kötelessége lesz elvégezni azokon a területeken, ahol eddig dolgozott, fákat kell ültessenek, fűmagot, és helyreállítani, amit lehet. Emellett megállította az újabb munkálatokat mindaddig, amíg a gondnokságunk nem hoz egy újabb határozatot, hogy hogyan is tovább.”

A Nyárád- és Küküllő-mente Natura2000-es Gondnokság várhatóan jövő héten ül össze, hogy döntést hozzon arról, jóváhagyja-e a munkálatok folytatását. A gondnokság márciusban bevonta a munkálatokra kiállított engedélyt, most tisztázni kell, hogy emiatt újra kell-e kezdeni a beruházás környezetvédelmi engedélyezését. Addig, amíg ez kiderül, leállították a projekt uniós finanszírozását is.

via ErdélyFm

A Nyárád árvízvédelmi szabályozása súlyos természeti pusztításokkal jár

fotó: Sie/Wikipédia

fotó: Sie/Wikipédia

A Nyárád- és Küküllő mente Natura2000 Gondnokság megdöbbenve vette tudomásul mindazt a pusztítást, amit a Nyárád szabályozása címszó alatt jelenleg végeznek, éppen ezért elítéli és nem támogatja a napokban elkezdett munkálatokat abban a formában, ahogyan most történik.

Annak ellenére, hogy a Gondnokság az engedélyeztetési törvény értelmében engedélyt adott a munkálatra, a kivitelező cég, illetve a kedvezményezett hatóság – Maros Megyei Vízügyi Hatóság – nem vette figyelembe az engedély feltételeit.

A Nyárád- és Küküllő mente Natura2000 Gondnokság elhatárolódik mindattól, amelyet az árvízvédelmi munkálatok címén végeznek a Nyárád folyón, mivel ezek figyelmen kívül hagynak minden természetvédelmi szempontot, súlyosan károsítva a természetes élőhelyeket, tönkretéve madárfajok költőhelyeit, halak ívási helyeit.

A Nyárád- és Küküllő mente Natura2000 Gondnokság jelentette az említett kihágásokat az illetékes szerveknek a munkálatok leállítása érdekében, illetve a terv olyanszerű javítása érdekében, hogy ez tükrözze a természetvédelmi célkitűzéseinket.

közlemény

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit

Nyárádmente: a természet érdekében konfliktust is vállal a Natura 2000-es gondnokság

Rendre elutasítja az engedélyeket lazán kezelő befektetőket, harcba száll a minisztériummal a Nyárád szabályozása miatt, és bűnvádi feljelentést tesz, ha kivágnak egy fát, melyen védett madárfaj fészkel: a Nyárád- és Küküllő-mente Natura 2000 terület gondnoksága konfliktusokat is bevállal a természet megóvása érdekében.

Sipos Zoltán

A gondnokság három, egymással partner egyesületből áll: ezek a Nyárádmente Kistérségi Társulás, a Kis-Küküllő Térségi Társulás Balavásár-Szováta, valamint a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A civil szervezetek négy, Natura 2000-es védettséget élvező területet felügyelnek, ezek közül három Különleges Természetmegőrzési Terület, egy pedig Különleges Madárvédelmi Terület.

Az összesen 91 ezer hektárnyi terület Hargita, Maros és Szeben megyében terül el, 41 községet és több mint 150 ezer lakost érint. Bár a román kormány a területek fenntartására pénzt nem különít el, és így a gondnokságoknak pályázatokból kell több-kevesebb sikerrel fenntartaniuk magukat, a Nyárád- és Küküllő-mente Natura 2000 gondnokság nem ímmel-ámmal látja el a feladatát. A gondnokság igazgatójával, Kovrig Zoltánnal beszélgettünk. Olvasd el a teljes sztorit

Korodi és Doina Pană megvédenék Székelyföldet az árvíztől

korodipasztorfadoina

Június 19-én Székelyföldre látogattak Korodi Attila környezetvédelmi és Doina Pană vízügyi miniszterek, illetve Pásztor Sándor vízügyi államtitkár. A látogatás célja az volt, hogy felmérjék miként tudnak anyagi forrást nyújtani a folyamatban levő árvízi munkálatokhoz a székelyföldi megyékben, illetve miként tudnak anyagi támogatást nyújtani később induló, hasonló projektekhez.

„Azért hívtam el Doina Pană vízügyi minisztert és Pásztor Sándor vízügyi államtitkárt Székelyföldre, hogy árvízvédelmi munkálatok szempontjából utóbbi visszakerüljön a prioritási listára. Tudjuk, hogy az elmúlt évben egy lej sem érkezett ilyen célzattal a régióba, és számos, árvízvédelem szempontjából fontos munkálat leállt, vagy éppen el sem kezdődött, ezt pedig mielőbb orvosolni kell.” – magyarázta el Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

A továbbiakban Korodi kifejtette, hogy főként olyan helyeket, munkálatokat látogattak meg, ahol égető problémák vannak, ezek között például a csíkkozmási patakmederszabályozási munkálatokat vagy Csíkszentmihály községben a Rákos-patakán még 2011-ben elkezdődött munkálatokat. A patak szabályozását – támfalak, fenéklépcsők és Vacsárcsinál egy keresztgát építésével – az eredeti tervek szerint 2013-ig kellett volna befejezni, de a kivitelező elvonult a területről.

A miniszterek, az államtitkár, illetve a helyi szakemberek ellátogattak a csíkszeredai Suta-tóhoz is. Itt ugyanis hét éve biztonsági okokból leengedték a vizet, a meder azóta is üresen áll. A szakemberek akkor azzal indokolták a lecsapolást, hogy a tórendszer megérett a karbantartási munkálatra. Utóbbira viszont azóta sem került sor. Az elképzelések szerint a kivitelezés során felújítanák a gátat és kitakarítanák a tavat, illetve megoldanák a három kisebb tavacska rendszerbe tevését. Utóbbi azt jelenti, hogy a kis tavak a hordalék felfogásában játszanak majd szerepet, így elkerülhető lenne a nagy tó ismételt feltöltődése. Emellett a Fitód-patak szabályozását is elvégeznék. A tervek szerint a Suta-tó projektjével párhuzamosan zajlott volna az úgynevezett Suta 2-ben, Csíkszentlélek alszegi részén, a Kerekfenyő-domb alatti területre elképzelt vízgyűjtő gát építése. Ennek során a Mindszent-patakán 400 ezer köbméter kapacitású tavat létesítenének, amely amellett, hogy felfogná a mindszenti és környékbeli csapadékot, áteresztőjével megfelelő szinten tudná tartani a vízhozamot. Ennek halasztásával és a Suta-tóval kapcsolatos munkálatok késlekedésével a csíkzsögödi térség továbbra is ki van téve az árvízveszélynek.

Pásztor Sándor elmondta, hogy Csíkszereda felett kialakítanak egy árvízvédelmi szükségtározót, amely nagyon fontos a város részére. „Reményeink szerint még ebben az évben teljesen elkészítjük a víztározó műszaki dokumentációját és a terveket, így lehetőség lenne arra, hogy jövő évben kellő finanszírozással megoldjuk Csíkszeredának ezt a fontos árvízvédelmi problémáját” – mondta az RMDSZ szakembere.

Kovászna megyében a Kászon patakán folyó árvízvédelmi munkálatokat ellenőrizték a politikusok, mert jövőre véget ér a projekt támogatásának egy része és meg akartak bizonyosodni róla, hogy a kivitelezőnek megfelelőek a műszaki kapacitásai és minőségi munkát végez.„A helyszíni terepszemlén több ponton megvizsgáltuk a Kászon patakot, láttuk a kivitelezés alatt álló munkálatot és egyeztettünk a kivitelező cég képviselőivel, szakembereivel. Ők biztosítottak minket a megfelelő munkamenetről és azt ígérték, a munkálat java a 2014-es év őszéig elkészül. Mi, a minisztérium részéről mindent elkövetünk ahhoz, hogy az anyagi forrásokat biztosítsuk, hogy ne emiatt álljon le a munkálat” – tette hozzá Pásztor Sándor.

A vízügyi államtitkár kiemelte, hogy a Kászon pataka felső forrásánál is árvízvédelmi munkálatokra lesz szükség. Ez a rész már Hargita megyére eső terület, de a politikus megígérte, hogy megpróbálnak anyagi forrásokat biztosítani arra, hogy teljes mértékben megoldják a Kászon patakán folyó árvízvédelmi munkálatokat.

közlemény

Buldózer a patakmederben. Természetrombolás árvízvédelem címén: a Kászon-patak esete

IMGP1388
Fotók: B.D.T.

Az európai trend egyre inkább a leszabályozott folyóvizek természetes állapotának visszaállítása (river restoration), az árterek újbóli elöntése, a természetes vegetáció, a vízi és vízparti ökoszisztémák helyreállítása. Ennek fényében próbálják újragondolni az árvízvédelmet is. Eközben Romániában a drasztikus mederszabályozás, a vizek ökoszisztémáit súlyosan károsító árvízvédelmi munkálatok legújabb korszakát érhettük meg.

B.D.T.

A kommunizmus idején is voltak hasonló beruházások, a mostani újabb fázisban pedig európai uniós alapok lehívásával zajlik a folyók és patakok szabályozása, átalakítása, medrük kikövezése és –betonozása. Bizonyos szempontból ez érthető is, hiszen még élénken él mindannyiunk emlékezetében a kétezres évek közepén pusztító áradások rémképe. Az emberi élet és javak védelme mint elsődleges cél azonban nem kellene kizárólagos szempontot jelentsen. Olvasd el a teljes sztorit

2050-re négyszer ennyi kárt okoznak majd az árvizek Európában

P1310328

Az eddigi legmegbízhatóbbnak tűnő modell számításai szerint 2050-re négyszer ennyi kárt okoznak az árvizek Európában, mint mostanában. Ez azt jelenti, hogy az évszázad közepére az árvízkárok összege elérheti az évi 23,5 milliárd eurót. Az árvízkárok nagy részét ugyanakkor nem a klímaváltozás okozza majd: kétharmada ennek az összegnek a társadalmi-gazdasági növekedés, vagyis a fejlesztések, beruházások miatt kialakult árvizeknek lesz a folyománya.

A tanulmányt a Nature Climate Change szakfolyóiratban publikálták. Eszerint a jövőben nagy problémát jelent majd, hogy az országok eltérő modelleket és kockázatelemzési módszereket használnak, s ez megnehezíti az európai együttműködést a szomszédos országokat érintő természeti katasztrófák elhárításában, megelőzésében. A kutatók ugyanis azt találták, Európa nagy folyói gyakran egyszerre tetőznek a hatalmas földrajzi távolságok ellenére, és az országokra lebontott individuális árvízkockázati tényezők mellett ezt a korrelációt is figyelembe kellene venni. Olvasd el a teljes sztorit

előző »