Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «árvíz»

Extrém, szélsőséges időjárási jelenségek várhatók világszerte 2016 elejéig

Várhatóan az év végéig tovább erősödik a szélsőséges időjárási jelenségekkel járó El Nino, mely az utóbbi 15 év legerősebb El Ninója lehet – közölte az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).

Olvasd el a teljes sztorit

A klímaváltozás súlyosbította a szélsőséges időjárást 2014-ben

Az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés 2014-ban felerősített számos szélsőséges időjárási jelenséget, köztük a trópusi ciklonokat a Csendes-óceán középső térségében, a súlyos esőzéseket Közép-Európában, a szárazságot Kelet-Afrikában, a hőhullámokat Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Amerikában – állapította meg az Amerikai Meteorológiai Társaság jelentése.

Olvasd el a teljes sztorit

Újra kinyitott Tbiliszi özönvíz sújtotta állatkertje

tbiliszi

Három hónappal az állatok felét elpusztító árvíz után vasárnap újra kinyitott a grúz főváros, Tbiliszi állatkertje. Az árvízveszély miatt a létesítménynek csak a magasabban fekvő részét állították helyre, a mélyebben fekvőt nem is fogják, sőt az állatkertet idővel szeretnék új helyre költöztetni. A június 13-i áradásban a 600 állat fele pusztult el, köztük 20 tigris, oroszlán, illetve jaguár.

Olvasd el a teljes sztorit

Pusztító természeti csapások várhatók 2015-2016-ban

"1997 El Nino TOPEX". Licensed under Public Domain via Commons.

1997 El Nino TOPEX“. Licensed under Public Domain via Commons.

Az idei El Nino olyan természeti csapásokat okozhat, amelyeknek súlyossága csak azokhoz fogható – a kaliforniai földcsuszamlásoktól az ausztrál bozóttüzekig -, amelyek az 1997-98-as rekordévben pusztítottak, közölte az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Klíma-előrejelzési Központja.

Olvasd el a teljes sztorit

Az árvízkor elszabadult tigris ölt meg egy embert Tbilisziben, lelőtték

A rendőrök lelőttek egy fehér tigrist szerdán Tbilisziben, amely a hétvégi árvíz során szabadult ki az állatkertből. A tigris megölt egy embert, és egy másikat megsebesített.

Olvasd el a teljes sztorit

Árvíz Tbilisziben, szabadon kószálnak az utcákon az állatkertből kiszabadult vadállatok

tb

Tavaly szárazság sújtotta Tbiliszit, és vízkorlátozásokat kellett bevezetni, most hatalmas árvíz öntötte el a grúz fővárost, halálos áldozatokat szedett, és egyelőre felbecsülhetetlen mértékű károkat okozott.

Június 13-áról 14-ére virradóra lecsapott a vihar a grúz fővárosra, ahol az erős esőzések okozta áradásokban legalább tizenketten meghaltak, többen pedig eltűntek, írja a hvg.hu.

A város esőzéstől megduzzadt folyója kilépett a medréből, autókat sodort el, és házakat öntött el. Sokan otthon nélkül maradtak és számos épület megrongálódott. A tbiliszi állatkert szintén az áradás által érintett területen volt, így ezt is elöntötte a víz, és az állatok kiszabadultak.

 

Mintegy száz állat kószálhatott szabadon a városban, legtöbbüket lelőtték a rendfenntartó erők. A Rusztavi-2 televíziós csatorna beszámolója szerint egy gyerekkórház közelében hat farkast lőttek le, az állatkert sajtószolgálata arról adott hírt, hogy egy vízilovat a város egyik központi terén sikerült bekeríteni és altatólövedékkel ártalmatlanná tenni. Felvételeken lelőtt tigrisek, oroszlánok, medvék is láthatók.

tbiliszi

Egyelőre nincsenek pontos információk arról, hogy hány és milyen vadállat maradt szabadon a város utcáin, ezért a hatóságok arra intették a lakókat, hogy ha tehetik, maradjanak otthonukban.

Árvíz és fakitermelés? Íme az előzetes eredmények

arviz

A Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálóbizottsága elkészítette az első jelentést a Gorj megyei illegális erdőkitermelésről. A bizottság feladata az volt, hogy megvizsgálja, mennyiben járultak hozzá a fakitermelések valamint a patakokból történő kavics-bányászat a nemrégiben történt, halálos áldozatokat is követelő áradásokhoz.

A vizsgálat első fázisában helyi erdészeti hivatalok dokumentumait és a környezetvédelmi ügynökség által kiadott engedélyeket vizsgáltak meg, de már ebből is kitűnik, számos illegális kitermelés történt, vannak cégek, amelyek bizonyos területeken engedély nélkül vágtak ki fákat. Továbbá súlyos tény az is, hogy a Gorj Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi Natura 2000-es területen való kitermeléshez adott engedélyt anélkül, hogy – a törvényeknek megfelelően – annak gondnoksága beleegyezett volna. Ugyanakkor a Gilort folyón több ízben is törvénytelenül adott ki engedélyt kavics- és homokkitermelésre.

A Bizottság tagjai a Gorj Megyei Erdészeti Hivatal Polovragi és Novaci erdészeteit vizsgálták meg, ugyanakkor azokat a magánerdészeteket is, amelyek a térségben helyezkednek el. Megvizsgálták továbbá A Gorj Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget és a Gorj Megyei Környezetvédelmi Őrséget is.

Az első fázisban a felsorolt intézmények által 2011 – 2014 között kibocsájtott dokumentumokat vették górcső alá, a jövő héten pedig terepszemlét fognak tartani, amelyből kiderül, a dokumentumokon szereplő számok mennyiben fedik a valóságot.

A Minisztérium Közleménye a következő rendellenességeket említi:

– erdőművelési engedéllyel igen, de környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkező kitermelések Obarsia Lotrului – Voineasa erdészeteknél, amelyek az aninișeni-i, rădoșeni-i és cărpinișeni-i közösségek tulajdonában vannak.

– erdőművelései engedély jóváhagyása nélkül történő és környezetvédelmi engedéllyel sem rendelkező kitermelések Silvic Buila erdészetben, amely a cerbul-i közösség tulajdonában levő erdőket felügyeli, ugyanakkor az Eparhial Gorj-i Erdészetben és az Obărșia Lotrului – Voineasa Erdészetben, amely a bercești-i és vlădoi-i közösségek erdejére vigyáznak.

– kitermelések, amelyekre az erdőművelési engedély kibocsátása nem történt meg, ahogyan a környezetvédelmié sem (a dokumentumok elbírálás alatt álltak) Novaci és Buila Erdészetekben, amelyek az Analogul Boieresc de la Posada-i közösség tulajdonában levő erdőkre felügyel.

– kitermelések történtek olyan cégek által, amelyeknek nincs környezetvédelmi engedélyük ilyen tevékenységre. 10 (!) ilyen cég irtotta az erdőt Polovragi Erdészetben, mintegy 8 183 köbméter fát termelve ki három év alatt, 4 cég pedig Novaci Erdészetben 8 395, másik négy cég Buila Erdészetben 9334,9 köbméter fát termelt ki ugyanilyen módon.

– különböző törvénytelenségek az erdőkitermelési engedélyek kibocsátása körül a Gorj Megyei környezetvédelmi Ügynökségnél. Az Ügynökség a gondnokság engedélye nélkül adott engedélyt Natura 2000-es területen történő kitermelésre. A legszomorúbb, hogy ezt úgy tették, hogy előzőleg már ki volt termelve belőle a 2014-re megengedett mennyiség.

A Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy milyen módon termelnek ki a megáradt Gilort folyóból . A vizsgálat kimutatta, hogy egyetlen esetben sem tartották be a törvényeket. A Gorj Megyei Környezetvédelmi Ügynökség úgy is adott kitermelési engedélyt, hogy a kérelmezőnek hiányoztak a szükséges dokumentumai: hiányoznak a kitermelés módjára, a lefedett terület méretére és mélységére, építkezésektől fekvő távolságról szóló információk. Súlyosbítja a problémát, hogy az Ügynökség a törvényes mennyiséget figyelmen kívül hagyva adott ki engedélyeket, ugyanakkor három esetben Natura 2000-es természetvédelmi területen is.

Hogy a továbbiakban elkerülhetőek legyenek a hasonló hibák, a Bizottság javaslatokat fogalmazott meg, ezek közül az első, és egyik legfontosabb, az erdészeti jogszabályok megváltoztatására vonatkozik. Szerintük törvénybe kellene iktatni, hogy ne lehessen addig kitermelési engedélyt kiadni, míg a környezetvédelmivel nem rendelkezik a cég. Ugyanakkor szerintük szankciókat kellene lehetővé tenni azokra nézve, akik megszegik ezt. A Bizottság konkrét büntetést is ki szeretne szabni azokra az adminisztratív szervekre, amelyek a közelmúlt felelőtlen kitermeléseire megadták az engedélyeket.

Mindazonáltal Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nem szeretne elhamarkodott következtetéseket levonni, a közleményben kiemeli, hogy a helyszíni összevetés előtt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy konkrét kapcsolat lenne az árvizek és a fa-, homok- és kavics kitermelése között. A miniszter szerint a helyszíni szemlén majd összevethetik, hogy a most kapott adatok mennyire fedik a valóságot.

közlemény

A mértéktelen fakitermelések okozzák az árvizeket?

arviz
fotó: pressalert.ro

A Gorj, Vâlcea és Argeș megyei árvizek a fakitermelések helyszíneiről indultak. Ugyanígy veszélyeztetett Fehér, Kolozs, Máramaros, Hargita, Kovászna, Bákó és Suceava megye is. A kitermelések itt is olyan jelentősek voltak, hogy egy-egy nagyobb esőzést képtelenek lesznek felfogni a megmaradt erdők.

A volt Erdészeti és Vízügyi miniszter, Lucia Varga azt állítja, katasztrofális a helyzet, és a most árvíz-sújtotta területek között van olyan is, ahonnan másfél év alatt 6.000 kamionnyi farakományt hordtak el. Ezek a hivatalos adatok. A volt miniszter szerint a helyi lakosságnak nincs meg a kapacitása ekkora kitermelésekhez, létezik azonban egy famaffia, amelyiknek igen.

A hazai hidrológusok évek óta figyelmeztetnek rá, hogy a fakivágásokkal jelentősen megnőhet az árvízveszély. Ha nincsenek fák, a víz sokkal gyorsabban zúdul a völgy fele, mivel a fák gyökerei akadályozhatnák meg ebben. És ha a víz leért, akkor több tíz patakocska egyesül, s zúdul, amerre zúdulhat. Az, ami most Vâlceában és Argeșben történik, talán azzal is összefüggésbe hozható, hogy az elmúlt években a települések közelében két hegy csupaszodott le hirtelen. „Erdőkivágás sok helyen zajlott, gyakorlatilag az egész Kárpátok-láncolaton. Így valószínűleg máshol is lesznek lezúdulások” – mondta Varga.

Megoldások persze lennének, régóta beszélnek is róluk, de nehezen alkalmazzák őket. Például sokak szerint Romániának le kellene állnia a nagymértékű nyersfa-exporttal, helyette licitáltatnia kellene az erdőkből kivágott fákra, és az eladásokat szigorú ellenőrzések alatt kellene tartania. Másrészt az államnak támogatnia kellene – akár anyagilag is – az erdőtulajdonosokat, hogy ne vágják ki, hanem őrizzék meg a birtokukban levő „zöld vagyont”. „Hallottam egy mondást, és nagyon tetszik, úgy hangzik, hogy az erdő drágább, mint a fa” – mondta a volt miniszter.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nemrég ígéretet tett arra, hogy kivizsgálják a Gorj megyében az utóbbi években történt kitermelésének eredményeit. A közlemény szerint a hivatalos szervek tisztázni akarják, hogy a lezúduló víztömeg természetesnek mondható-e, vagy hozzájárult a hegyek „megkopasztása” is.

Egy ilyen megközelítés kimutatná, hogy a felelős szervek mennyire vették komolyan a hidrológusok figyelmeztetéseit. A lezúduló ár sebességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy három személy is életét vesztette a katasztrófában.

A történtek miatt lemondatták a Román Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, aki éppen a szabadságát töltötte. Vasilie Pintilie azt állította, hogy telefonon koordinálta a munkálatokat, de aztán inkább maga adta be a felmondását.

A mostani áradásokkal összefüggésben megszólalt Csibi Magor, a WWF Románia elnöke is, aki a Realitatea televízió műsorában arról beszélt, hogy nem a gátakra kell pénzalapot szerezni (mivel lassan minden folyón emeltek már egy gátat). Véleménye szerint már leszabályoztuk a patakok, folyók medreit, mégis egyre erősebb árvizekkel kell szembesülnünk, ezért komolyan el kellene gondolkodni a megoldáson: tovább finanszírozzuk-e a gátépítéseket, vagy pedig valami hasznosabba fektetünk.

Csibi az ökológiai újjáépítést látja az egyetlen megoldásnak, szerinte inkább ebbe kellene időt és pénzt fektetni, hiszen hiába támogatják a WWF-t az aktuális miniszterek, ha nincs egy hosszútávú stratégia. Az ökológiai újjáépítés (amelyet a Duna egy szakaszán már elvégeztek) a növényzet visszatelepítését, az állatvilág térnyerését, a természetes árterek visszaállítását jelentené. Csibi szerint értékelendő a kormány által az árvíz-sújtotta területeken végzendő munkálatokra elkülönített pénzalap, de körültekintően meg kell vizsgálni, pontosan hol szükséges gátakat emelni, mert az elmúlt évek bizonyították, hogy egy átfogó stratégia nélkül nem hatékonyak a védekezések.

Forrás: libertatea.ro

2050-re négyszer ennyi kárt okoznak majd az árvizek Európában

P1310328

Az eddigi legmegbízhatóbbnak tűnő modell számításai szerint 2050-re négyszer ennyi kárt okoznak az árvizek Európában, mint mostanában. Ez azt jelenti, hogy az évszázad közepére az árvízkárok összege elérheti az évi 23,5 milliárd eurót. Az árvízkárok nagy részét ugyanakkor nem a klímaváltozás okozza majd: kétharmada ennek az összegnek a társadalmi-gazdasági növekedés, vagyis a fejlesztések, beruházások miatt kialakult árvizeknek lesz a folyománya.

A tanulmányt a Nature Climate Change szakfolyóiratban publikálták. Eszerint a jövőben nagy problémát jelent majd, hogy az országok eltérő modelleket és kockázatelemzési módszereket használnak, s ez megnehezíti az európai együttműködést a szomszédos országokat érintő természeti katasztrófák elhárításában, megelőzésében. A kutatók ugyanis azt találták, Európa nagy folyói gyakran egyszerre tetőznek a hatalmas földrajzi távolságok ellenére, és az országokra lebontott individuális árvízkockázati tényezők mellett ezt a korrelációt is figyelembe kellene venni. Olvasd el a teljes sztorit

Életmű: 550 hektáros erdőt ültetett egy indiai férfi 1979 óta

Jadav Payeng 1979-ben kezdett fákat ültetni, mára 550 hektáros területen terül el az indiai kormány által az ő tiszteletére róla elnevezett erdő. Nemcsak faiskoláról van szó: az erdő rengetegféle fajnak ad otthont, még őzek, elefántok és tigrisek is élnek benne.

Payeng akkor határozta el, hogy a természet megőrzésére teszi fel életét, amikor szűkebb hazájában, Assam államban heves esőzések és árvizek tönkre tették a talajt, az erózió miatt a fák gyökerestől kidőltek, sok faj elveszítette élőhelyét. Tinédzserként értette meg, az egyedüli megoldás az élőhelyet újrakonstruálni. A falu öregjei adtak neki néhány bambuszcsemetét, és megkérték, ültesse el – emlékszik vissza. 34 évig minden nap ültetett néhány csemetét a Brahmaputra folyó melletti, terméketlen homoktengerré változott területen, kezdetben csak bambuszt és más helyi növényeket, aztán indiai tölgyfát is. Olvasd el a teljes sztorit

előző »