Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «arany»

Mind aranyat szarunk, nem is keveset!

golden-poo1

Egy amerikai kutatócsoport csak azt szerette volna megtudni, hogy a szennyvíz tisztítása után megmaradó biomasszát hogyan lehetne hasznosítani, aztán valami egészen furcsa dolgot derítettek ki.

Kathleen Smith és három tagú kutatócsapata nyolc éven keresztül elemezték a mikroszkopikus fémrészecskéket, amelyek az emberi ürülékben találhatóak, az eredményt az Amerikai Kémiai Társaság 249. Nemzeti Találkozóján mutatták be. A tanulmányukból az derült ki, hogy az arany mennyisége annyira jelentős, hogy ha arányosan ennyit találnának egy sziklában, akkor már profitálni lehetne a bányászatból.

A szennyvíz egyébként több eljárás után ihatóra tisztítható, de az az érdekes, hogy mi marad utána, hiszen elég jelentős mennyiségű szennyeződést vonnak ki belőle. Az Egyesült Államokban hét millió tonnányit kell kivonni évente, ennek felét felhasználják műtrágyakészítésben, a másik felét pedig itt-ott használják fel, földterületeket töltenek fel vele, vagy elégetik. Legalábbis eddig ezt tették, mert ha minden igaz, akkor ezentúl kár lesz kárba hagyni.

Smith azt mondja, a kanalizálási rendszerek tele vannak arannyal, ezüsttel és platinával, ezekből a legtöbb a szépítőszerekből és dezodorokból kerül a szervezetünkbe, és távozik a végbélnyíláson. Ezek többnyire felgyülemlenek a víztisztítórendszerek szűrőin, ahonnan össze lehetne gyűjteni . „Érdekeltek vagyunk abban, hogy összegyűjtsük azokat a nemesfémeket, amelyeket el lehet adni, illetve azokat a fémeket is, amelyeket a technológiában lehet hasznosítani, mint a vanádiumot és a rezet, amelyeket telefonok és számítógépek gyártásához lehet használni” – mondja a kutatásvezető.

Egy másik kutatásból, amelyet az Arizona State University-n végeztek el, az derült ki, hogy minden egymillió amerikai fekáliájából 13 millió dollárnyi nemesfém lenne nyerhető évente, ez körülbelül azt jelenti, hogy te is, kedves olvasó, körülbelül 53 lej értékű nemesfémet szarsz el.

Bár az egyelőre nem világos, hogy hogyan nyerhető ki az arany, de minden bizonnyal hamar rá fognak jönni a nyitjára, hogyan „bányásszák” ki a fémeket az ürülékből.

eurekalert.org

Hogy nézhet ki egy környezetbarát esküvő?

Fotó: steena/flickr.com

„Kedveseim, azért gyűltünk ma itt össze, hogy a házasság és a környezetvédelem egybekelését megünnepeljük” – indítja a zöld esküvőkről szóló cikkét a The Ecologist. Mindamellett, hogy egy átlagos, körülbelül 150 fős esküvő sem kerül kevés pénzbe (Nagy-Britanniában 14-23 ezer, ehhez képest Magyarországon 5-15 ezer, itthon 10-20 ezer euró), a környezeti hatása sem kicsi egy ilyen méretű eseménynek. Hol és mennyit lehet spórolni, mennyi odafigyeléssel lehet nagy lemondások nélkül környezetbarátabbá tenni esküvőnk napját?

A ruha

Régen egy-egy menyasszonyi ruhát több generáció nőtagjai is felvették a nagy napon; két esküvő között gondosan, naftalinba csomagolva elzárták. Ez a szokás eltűnt, helyette mindenki saját ruhát szeretne, még akkor is, ha azt csak egyetlen nap veszi fel. A kölcsönző a legkézenfekvőbb alternatíva arra, hogy ne terheljük környezetünket egyszerhasználatos holmik előállításával. Ez nemcsak a természetnek, hanem a pénztárcánknak is hasznos megoldás, hiszen a kölcsönzés jóval olcsóbb, mint egy készruha vásárlása vagy varratása. A vőlegények gyakrabban kölcsönöznek, már ahol frakkban vagy szmokingban szokás esküdni – a menyasszony is megteheti. Olvasd el a teljes sztorit

Miért nem működik a turizmus Verespatakon?

Egy csepp Mócvidék hangulatából. Fotók: Sebők Botond

Verespatak fejlesztésére a turizmust emlegetik elsődleges alternatívaként a bányászatra, viszont mindaddig, amíg a bányanyitás lehetősége fennáll, esély sincs a valódi turisztikai lendületre. Ugyanakkor a turizmus akkor működhetne leginkább, ha a Szigethegységre egészként tekintenénk, Verespatak pedig csak egy lenne a látnivalók közül.

Rácz Tímea

A hétvégi Szénafesztiválon sor került egy beszélgetésre, ahol a fenti paradox helyzetet próbálták a helyiek bevonásával boncolgatni. A beszélgetésből az tűnt ki leginkább, hogy a turizmust három dolog akadályozza; elsősorban maga az RMGC, amelynek nyomására Verespatakot monoindusztriális területté nyilvánították. Ennek értelmében a bányászat az egyetlen lehetséges megélhetési forrás; panziónyitásra nem adnak engedélyt. Olvasd el a teljes sztorit

Cián az EP-képviselők asztalán. Betiltás vagy kitermelés?

Fotó: www.erke.ro

Holnap, 2010. május 5-én az Európai Parlamenti képviselők, négy csoport (PPE, S&D, ALDE, GUE/NGL) közös határozatáról szavaznak,amely azt kéri, hogy az EU-ban betiltsák a ciános technológia használatát. A tét hatalmas. Bár a határozat nem kötelező rendelet, és nincs törvényereje, az EU-jelzés megingathatja jónéhány bányakitermelés helyzetét, közöttük a verespataki aranybányáét is. Annak ellenére, hogy az indítványozók minden nagy csoportosulásnak tagjai, több román parlamenti képviselő, mint például Elena Basescu, Marian-Jean Marinescu vagy Cristian Preda olyan módosításokat próbál bevezetni, amelyek jelentősen felhígítják a határozat üzenetét.

Csibi Magor

A bányászati kitermelésre használt ciántechnológiát ellenző határozatot több EU-tagállam és a legtöbb politikai csoportosulásának képviselői is kezdeményezték. Az aláírók között olyan ismert nevek is szerepelnek az Európai Parlamentből, mint Chris Davies, az ALDE környezetvédelmi koordinátora, Zuzana Roithova, az EP állandó bizottságának tagja az Európai Néppárt (EPP) részéről), de romániai képviselők is, mint Renate Weber vagy Daciana Sarbu. Olvasd el a teljes sztorit