Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Antarktisz»

Botrány: Japán megint bálnákra akar vadászni

balna
photo by Ethan Daniel via shutterstock.com

Az átmeneti kényszerszünet után Japán újra beindította a tudományos célú bálnavadászatot. A japán flotta már el is indult a Déli-sarkot övező tengerekre.

Ausztrália korábban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot, és a testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálnavadászati programja semmiféle tudományos célt nem szolgál. Ezért Tokió a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben.

A japán kormány ezután 2015 tavaszán új bálnavadászati programtervet terjesztett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé, de az IWC szakértői testülete akkor még nem találta kielégítőnek az új programot. Japán, a bizottság kifogásait figyelembe véve, múlt pénteken terjesztette be a program végső változatát. Ez megkímélné a közönséges barázdásbálnák és a hosszúszárnyú bálnák életét, és kétharmaddal, 333 példányra csökkentené az évente leölt csukabálnák számát a következő 12 évben. A tervet hat év után felülvizsgálnák.

A tervezet pénteki benyújtása után néhány hajó már hétfőn útnak is indult Mijagi kormányzóságból. Ausztrália és Új-Zéland azonnal jelezte, hogy határozottan ellenzi a program felújítását, és előbbi közölte, hajót küld a térségbe a japán flotta megfigyelésére. George Brandis ausztrál főügyész a szenátusban elmondta, az ügyet a legmagasabb szinten tűzték napirendre, hogy megpróbálják rávenni Japánt az álláspontja megváltoztatására.

A Sea Shepherd nemzetközi környezetvédő szervezet illetékese vasárnap bűncselekménynek minősítette a tokiói lépést, és felszólította Ausztráliát, azonnal lépjen közbe. Alex Cornelissen, a Sea Shepherd igazgató emlékzetet, hogy a térségben élő bálnák nemzetközi és ausztrál törvények által védettséget élveznek.

A nagybálnák kereskedelmi célú vadászata 1986 óta tilos, de Japán kihasználja azokat a kibúvókat, amelyeket az állatok tudományos célú lehalászására kínál a nemzetközi egyezmény. A vitatott kutatási program keretében a japán bálnavadászok 25 év alatt több mint 10 ezer nagybálnát fogtak ki az antarktiszi vizekből.

Ausztrália 1999-ben hozott létre természetvédelmi övezetet az Ausztrál Antarktiszi Terület (AAT) körül, ahol tilos a bálnák és delfinek vadászata, ezt azonban csak néhány ország, köztük Nagy-Britannia, Új-Zéland, Franciaország és Norvégia ismeri el védett területként.

mti

Új tanulmány: az antarktiszi jégolvadás csak 10 centivel fogja növelni a tengerszintet

Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.

Olvasd el a teljes sztorit

Álommunka: postást keresnek az Antarktiszra. Lehet még jelentkezni

posta

Szeretnél öt hónapon át sötétben dolgozni, három más emberrel, és több ezer pingvinnel összezárva? Szeretnél hóviharokban, és kemény fagyokban csomagokat cipelni jeges sziklákon keresztül? Most tied lehet egy ilyen állás, ugyanis a bolygó legdélebbi hivatalába keresnek postást!

Az Egyesült Királyságban bejegyzett Antarctic Heritage Trust postairodai asszisztenseket keres a Port Lockroy-i raktár és ajándékbolt adminisztrálására. A Goudier-szigeteki helyet évente körülbelül 18 000-en látogatják, és évente körülbelül 70 000 postai anyagot kell koordinálni. És a legjobb az egészben, hogy a héten még lehet jelentkezni. Nem kérnek előzetes postai tapasztalatot, de meg kell felelni néhány feltételnek:

– jó fizikai és pszichés állapotban kell lenni
– jó önbizalommal kell rendelkezni
– tapasztalattal kell rendelkezni ügyfélszolgálat, eladások terén
– jól kell tudni használni különböző eszközöket, tudnia kell készíteni is néhányat
– jó környezetvédelmi ismeretekkel, illetve az ember környezetre tett hatásainak ismeretével kell rendelkeznie
– tudnia kell angolul, és legalább még egy idegen nyelven
– önellátónak kell lennie
– hajlandónak kell lenni új dolgokat tanulni
– jó alkalmazkodó-képességgel kell rendelkeznie
– pozitív személyiségnek kell lennie

Mindenkinek sok sikert kívánunk!

via totb.ro

Himalája-súlyú jég tűnik el kétévente az Antarktiszról

Antarktisz egyik régiójában, az Amundsen-öbölben az utóbbi évtizedben megtriplázódott a jégolvadás mértéke, minden két évben az Everest súlyával megegyező mennyiségű jeget, 161 milliárd tonnányit veszít a térség – áll egy nemrég megjelent, az utóbbi 21 év kutatását összegző tanulmányban.

Olvasd el a teljes sztorit

Seabed, a robot megmérte az antarktiszi jeget

antarktisz

A korábban véltnél vastagabb lehet az antarktiszi jég – derült ki egy víz alatti robottal négy éven át végzett méréssorozatból. A robotot négy éve bocsátották a vízbe, és most érkeztek meg az első részletes, pontos, nagy felbontású 3D-s térképek az antarktiszi jégről. A víz alatti felmérések azt mutatták, hogy az úszó jégtáblák felszín alatti része átlagosan 1,4-5,5 méter vastag.

Olvasd el a teljes sztorit

Elkészült az eddigi legteljesebb atlasz az Antarktisz élővilágáról

Elkészült az Antarktisz tengeri élővilágát bemutató eddigi legrészletesebb térképgyűjtemény.

Az egysejtű organizmusoktól kezdve a pingvineken és bálnákon át több mint kilencezer fajt felvonultató kötet 1969 óta az első új térképgyűjtemény az Antarktiszról.

A Déli-óceán biogeográfiai atlaszát az Antarktisz-kutatás tudományos bizottságának (SCAR) hétfőtől csütörtökig tartó aucklandi konferenciáján (Open Science Conference) mutatják be. A hatvanhat fejezetből álló atlaszban nagyjából 100 színes fotó és 800 térkép sorakozik.

A brit antarktiszi kutatóprogramban (BAS) részt vevő Huw Griffiths, a gyűjtemény egyik szerzője és szerkesztője, grandiózus nemzetközi együttműködés eredményének nevezte az atlaszt, amely szerinte a közreműködő szakemberek örökségeként szolgál.

Mint hozzátette, reméli, hogy a gyűjtemény „minden olyan ember számára vonzó lesz, aki érdeklődik a világ végén élő állatok iránt”. A négy évet felölelő munka során a világ különböző részein működő 91 intézet 147 szakembere dolgozott együtt.

A kutatók reményei szerint az atlasz segíteni fogja a természetvédelmi irányelveket, például olyan kérdésekben, hogy szükség van-e védett tengeri övezetekre a Déli-óceán egyes területein.

Az atlasz információkkal szolgál a helyi fajok eloszlásáról, bepillantást enged az evolúciójukba, a környezetükkel való kapcsolatukba, és adatokkal szolgál a klímaváltozás hatásairól a térségben.

A kutatók azt remélik, hogy ezek az információk segíthetnek annak előre jelzésében, hogy a fontos fajok területi eloszlása és természetes élőhelyeik miként fognak változni a jövőben – írta a BBC News.

Az atlasz főszerkesztője, a Belga Királyi Természettudományi Intézet munkatársaként dolgozó Claude De Broyer szerint ez volt az első alkalom, hogy egy tudóscsoport az Antarktisz egyedi tengeri élővilágára vonatkozó összes adatot egybegyűjtötte, elemezte és térképbe foglalta.

mti

Jelentősen csökkenni fog a császárpingvin-populáció

A klímaváltozás hatására várhatóan legalább egyötödével csökken az Antarktisz hatszázezres császárpingvin-populációja az évszázad végére a madarak szaporodásában és táplálkozásában is fontos szerepet játszó tengeri jég kiterjedésének változásai miatt állítja egy új tanulmány.

A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmány szerint a fogyatkozás üteme eltérő lesz az egyes kolóniáknál, de az évszázad végére várhatóan mindegyiket eléri a populációcsökkenés. A jelentés készítői a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) veszélyeztetett fajjá nyilvánítását sürgetik, annak ellenére, hogy a madarak 45 ismert kolóniájában 2050-re enyhe populációnövekedés várható a hanyatlás beindulása előtt. A kutatók szerint egy ilyen besorolás komoly turisztikai és halászati korlátozásokat vonna maga után.

A kutatócsoportot vezető Stephanie Jenouvrier, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa szerint a császárpingvinek teljes populációja valószínűleg 19-33 százalékkal fog visszaesni 2100-ra. A szakember szerint belátható időn belül a madarakat a kihalás veszélye fogja fenyegetni elterjedési területük jelentős részén.

Mint hozzátette, az antarktiszi Ross-tenger térségében élő császárpingvin-kolóniák a többiekhez képest talán később fogják megtapasztalni a populációcsökkenést, mivel ott aránylag még elég sok jeget találnak. A szakember szerint egy Ross-tengeri védett övezet kialakításával időt lehetne nyerni ahhoz, hogy megakadályozzák a pingvinek kipusztulását és életbe léptessék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket.

Bizonyos időközönként a császárpingvinek hónapokra elhagyják a kolóniát és az antarktiszi jégdzsungelt átszelve a nyílt víz felé veszik az irányt, hogy táplálékot gyűjtsenek fiókáiknak. Az állatok számára ilyenkor fontos a megfelelő kiterjedésű tengeri jég, amely menedéket biztosít nekik a ragadozók elől – adta hírül a BBC News.

Phil Trathan, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) munkatársa szerint egyelőre nem tudni, hogy a madarak képesek-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez azzal, hogy felmásznak a magasabb jégtömbökre. A szakember szerint a túl sok tengeri jég miatt a nőstényeknek messzebbre kell elmenniük zsákmányért, míg a túl kevés jég miatt a hullámok feldarabolhatják a kolóniákat tavasszal.

A műholdas mérések szerint az emelkedő globális hőmérséklet ellenére az antarktiszi tengeri jég téli kiterjedése növekedett az elmúlt telek során. A számítógépes előrejelzések szerint azonban ez a trend változni fog a jövőben az Antarktisz melegedésével.

mti

A vég kezdete: olvadnak az antarktiszi jégtakarók is

Két kutatócsapat nemrégiben közzétette megfigyeléseit, miszerint az Antarktisz nyugati felén elkezdtek masszív jégdarabok leszakadni az olvadás következtében.

A csaknem egyidőben publikált tanulmányok a Science magazinban és a Geophysical Research-ben jelentek meg, és az utóbbi évtized antarktiszi jégtömbjeinek sodródását vizsgálták.

Azt régóta tudjuk, hogy az északi sarkvidék gleccserei menthetetlenül olvadnak, de a jelentősebb antarktiszi takaró érthetetlen módon ellenállt a folyamatnak mindeddig. A mostaniak alapján a valószínű forgatókönyv a tengerszint három méteres emelkedése lesz. A tudósok szerint ebben az évszázadban még lassan fog nőni, majd egy idő után ugrásszerűen.

„Valóban elkezdődött, és semmi sem tudja megállítani. Az egyetlen korlátozó faktor a jégtömbök áramlásának fizikai törvénye” – mondta el Thomas P. Wagner, a NASA antarktiszi programjainak koordinátora a New York Timesnak.

Egyes tudósok azzal magyaráztak a globális felmelegedés „késlekedését”, azaz a légköri átlaghőmérséklet a vártnál lassabb felmelegedését, hogy az óceánok elnyelték a hőt. Most azonban ez a hő feláramlik a mélyből, és instabillá tette a jégtakarók szerkezetét.

Az eredmények egy 1978-as tanulmányt igazolnak, amit az Ohio State University híres gleccserkutatója, John H. Mercer közölt. A jégtakarókat vizsgálva ő fejtette ki először, hogy a légkörbe engedett üvegházhatású gázok miatt „katasztrofális hatások” léphetnek föl. Akkoriban nagy port kavart a kijelentése, többen támadták miatta, az utóbbi években azonban egyre komolyabban kezdték venni.

Már Mercer is észrevette, hogy a déli kontinens jégtakaróinak jelentős része helyezkedik el a tengervíz alatt, egy tál alakú képződmény formájában. Amint a képződmény szélei megolvadnak, és a jég nagyobb mennyisége kerül a víz alá, jóval gyorsabban lesz képes megolvadni.

A legtöbb kutató összekapcsolja a bolygón erősödő szeleket az ember által kiváltott klímaváltozással, de megjegyzik, hogy más faktorok is közrejátszanak ezekben: a bolygó természetes változékonysága, az Antarktisz fölött képződött ózonlyuk (erről viták folynak, hogy mennyire a mesterséges gázok váltották ki).

A NYT által megszólaltatott Richard B. Alley, a Pennsylvania Állami Egyetem professzora, aki évtizedek óta kutatja a gleccsereket, úgy nyilatkozott, hogy a mostani kutatások eredményei „meggyőzőnek” tűnnek a számára. Régóta aggódott, hogy ez bekövetkezhet, de amikor meghallotta a hírt, „kissé sokkolva érezte magát”.

A szakértő szerint a tengerszint növekedése most már elkerülhetetlen, az antarktiszi jég olvadása megpecsételte a folyamatot. Továbbá úgy véli, az üvegházhatású gázok még rontani fognak a helyzeten, miattuk nem csak az Antarktisz nyugati, hanem más részein is jelentős olvadás várható. A grönlandi és déli jég olvadása olyan mértékben növeli az óceánok szintjét, hogy a bolygó számos tengerparti települését, nagyvárosokat lesznek kénytelenek otthagyni lakói.

Forrás: The New York Times

Leáll a japán bálnavadászat az Antarktiszon

balnasonka
Bálnahústermék Japánban. Fotó: LonelyBob via flickr

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága betiltotta az antarktiszi japán bálnavadászatot, helyet adva Ausztrália panaszának, miszerint Tokió – állításával ellentétben – nem tudományos, hanem gazdasági céllal vadászta a tengeri emlősöket.

Olvasd el a teljes sztorit

Magas jégfalakon kényszerülnek költeni az antarktiszi pingvinek


Fotó: Liam Quinn via flickr

Valószínűleg a felmelegedés miatt megváltozott körülmények következtében, megszokott költési területeiket elhagyva több mint 30 méteres jégfalakra kényszerülnek az antartkiszi császárpingvinek – állapította meg egy brit tanulmány.

A gravitációt meghazudtoló madárköltözést a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósai észlelték műholdfelvételeken, amelyeken négy kolónia vonulása volt nyomon követhető – idézte a The Guardian a PLOS ONE tudományos lapban közzétett tanulmányt. Olvasd el a teljes sztorit

előző »