Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Anglia»

Angliában ezer év után újra hiúzok fognak élni! Mi haszna van a visszatelepítéseknek?

Iberian lynx, Spain

Nagy-Britanniában ezer éve kihaltak a hiúzok, ahogyan az erdők fogytak és a szőrmekereskedelem fellendült. Most azonban valószínű, hogy a ragadozó macskaféle 1000 évnyi eltűnés után újra el fog terjedni a kontinensen egy merész visszavadítási projektnek köszönhetően.

Egy csapat természetvédő és tudós hat eurázsiai hiúz (Lynx lynx) betelepítésére kapott engedélyt, a projekt jövőre fog megvalósulni. A szakértők szerint a ragadozók megjelenése és elterjedése segít majd helyreállítani a sérült ökoszisztémát.

A hiúz tökéletes választás Nagy-Britanniának – mondja Paul O’Donoghue, a Lynx UK szervezet tudományos fő tanácsadója. „A vidék gyakorlatilag haldoklik az erdők regenerálódása nélkül, és a hiúz segíteni fogja ezt a regenerálódást.”

Ha egy területen nincsenek ragadozók, akkor a növényevők száma könnyen növekedni fog, és ez hamar káros lehet a helyi flórára. Az élőhely elveszítése pedig kihat más fajokra is, így a növényevőkre és madarakra egyaránt. Nagy-Britanniában ezért nagy problémát jelentenek a szarvasok, amelyeknek gyakorlatilag nem maradt természetes ellenségük. Mivel a hiúz szereti a fiatal szarvasokat levadászni, a szakértők azt remélik, hogy így az ökoszisztémát lehetséges lesz természetes módon visszaállítani.

A ragadozó megjelenésének akár más jótékony hatásai is lehetnek, Németországban például öko-turizmus épült a létezésükre. A britek is ezt remélik, egy független becslés szerint az állatok 25 év alatt 80 millió eurónyi, turizmusból származó hasznot hoznának, és az anyagi haszon sokkal nagyobb, ha beleszámoljuk, hogy csökkenni fog a szarvasok általi károkozás.

hiuzok

A terv egyébként nagyon népszerű: a helyieknek, akik az állatok közelében élnének, 90%-a támogatja a visszatelepítést, habár a farmerek kissé aggódnak, hogy állataik prédává válhatnak. A tervek szerint az első 5 évben az állatokat GPS-es nyomkövetővel fogják ellátni, hogy követhessék a mozgásukat.

A ragadozók visszatelepítése egyébként világszerte megfigyelhető: az Egyesült Államokban például 1995-ben visszatelepítették a szürke farkasokat a Yellowstone Nemzeti Parkba, és azóta a növényzetre nagyon jótékony hatást fejtettek ki. Utána a grizzlyk visszatérhettek Washington államba, a tigrisek Dél-Kínába és a farkasok Skóciába. A ragadozók megváltoztatják a növényevők viselkedését, akik, ha nincs állandó fenyegetettség, akkor addig maradnak egy területen, amíg le nem legelik teljesen azt, és csak utána állnak tovább. Ezért sem hasznos például vadászattal szabályozni az egyedszámukat. Vannak azonban olyanok, akik vitatják ezt az elméletet, és kritikusok a visszatelepítésekkel szemben is. Ők azt mondják, hogy ahonnan eltűntek a ragadozók, ott a növényzet gyorsan regenerálódik, és ellenállóvá válik a visszatelepítésekkel szemben.

A gyakorlat azonban Európában egyre népszerűbb, így hazánkban is, ahol először a hódokat, majd tavaly a bölényeket telepítették vissza. A Rewilding Europe nevű szervezetnek a közeljövőre egy millió hektárnyi területre terveznek ilyen műveleteket. Ezekben legtöbbször nem ragadozók szerepelnek, az 1980-as években például Hollandiában kezdték a munkát, ekkor a hazai folyók élővilágát állították helyre jelentős sikerrel. Később ezt a módszert alkalmazták a Duna, a Rajna és Jangce folyó egyes szakaszain.

Nyugaton az egyik legnagyobb problémát az jelenti a visszavadítási projektekkel kapcsolatban, hogy egyre kevesebb a terület, amely a projektet követően érintetlenül is tud maradni. Ugyanis egy-egy terület regenerálódása nem egyik napról másra történik, hanem hosszas folyamat szükséges hozzá. Nem beszélve arról, hogy egyre többek szerint az embereket sem ártana “visszavadítani”, hiszen a nem-urbánus környezetben töltött idő bizonyítottan segít a mentális problémák kialakulásának megakadályozásában, a lelki egészség megőrzésében is.

Az Északi-tenger “Atlantiszának” elsüllyedt erdejét fedezték fel Anglia partjainál

k

Egy nagyjából tízezer éves, elsüllyedt erdőt fedeztek fel búvárok a kelet-angliai Norfolk partjainak közelében.

A szakemberek szerint az erdő “az Északi-tenger Atlantiszának” nevezett, évezredekkel ezelőtt elsüllyedt Doggerland része volt. A partvonaltól mintegy kétszáz méterre fekvő erdőt azután fedezték fel, hogy az elmúlt téli vihardagály több ezer tonna homokot mozdított el az óceán mélyén. Olvasd el a teljes sztorit

Klímaváltozás: lakhatatlan lesz Anglia és Wales partvidékének egy része

_71581911_hemsby612
a Norfolk megyei Hemsby a klímaváltozás által súlyosan érintett település. Forrás: BBC

Anglia és Wales partvidékein mintegy 7000 ingatlant lep el a tenger a vízszint emelkedése és a sokasodó viharok miatt ebben az évszázadban – állapította meg a brit Környezetvédelmi Ügynökség. Több mint 800 ingatlan a következő két évtizedben válik lakhatatlanná az elemzők szerint. Védelmük túlságosan költséges lenne. A kár várható mértéke több mint egymilliárd angol font.

Olvasd el a teljes sztorit

Visszatértek a hódok Angliába? 800 év óta először láttak vadon élő példányokat

hod
Fotó: Matteo Tarenghi via flickr

Nyolcszáz év óta először láttak vadon élő európai hódokat (Castor fiber) Angliában: a hódcsaládot, két felnőtt és egy fiatalabb példányt farágcsálás, tisztálkodás és játszadozás közben kapták lencsevégre a délnyugat-angliai Devon megyében lévő Otter folyónál.

A szakértők szerint az észlelés “óriási jelentőségű”, mivel egy vadon élő, apró hódpopuláció létezését sugallja. Mintegy nyolcszáz éve ez lenne az első alkalom, hogy európai – más néven eurázsiai vagy közönséges – hódok tenyésznek az angliai vadonban. Az egykor széles körben elterjedt állatokat értékes prémjük és húsuk miatt, illetve gyógyászati célokból vadászták, ami a kihalásukhoz vezetett Angliában a 12. században. Olvasd el a teljes sztorit

Természetvédelmi terület lett Európa egyik legnagyobb szeméttelepéből

To report this abandoned trolley please call .....
Szeméttelep a Temze mellett. Fotó: Thurrock Phil/flickr

Természetvédelmi terület lett Európa egyik legnagyobb szemétlerakójából, méghozzá olyan, amelyen ritka növény- és állatfajok élnek.

A telep Angliában, Essexben van a Temze mellett. Fél évszázadon át szállították ide hajón a háztartási hulladékot, évente 1 millió tonnányit. A gigászi földteknőben a szemétréteg vastagsága 30 méter körül van. Olvasd el a teljes sztorit

A lakosság tiltakozására hallgatva nem adják el az angol erdőket

A brit lakosság felháborodását követően a kormány bejelentette: nem adják el a közösségi tulajdonban lévő erdőket Angliában, hanem egy állami alapot hoznak létre, amely megőrzi a jövő generációknak ezt a nemzeti erőforrást – írja a BBC. Owen Paterson brit környezetvédelmi miniszter megígérte, érvénytelenítik azt a határozatot, amely az állami erdők 15%-ának értékesítését engedélyezte volna.

A Save Our Woods (Mentsük meg erdeinket) kampány kezdeményezői üdvözölték a kormány döntését. Petíciójukat egyébként az erdők eladása ellen tiltakozva félmillióan írták alá. Olvasd el a teljes sztorit