Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «állatvilág»

Utcára tett csecsemőt mentett meg egy cica

IMGP6469

A hosszú szőrű macska bemászott a baba mellé a dobozba az oroszországi Obnyinszkban, és hangosan nyávogott, hogy segítséget hívjon. Neki köszönhető, hogy a csecsemőnek nem lett komoly baja – számol be a New York Post cikke alapján az Origo.

Olvasd el a teljes sztorit

Nézd meg infografikán is, mennyi állat tűnt el a Földről

A World Wildlife Fund (WWF) Élő Bolygó Index-jelentése szerint a vadállomány fele eltűnt 1970 óta. Fő okok: erdőirtás, élőhelyrombolás, élőhelycsökkenés. A Statista infografikája:

Infographic: Wildlife Populations Worldwide Have Plummeted | Statista

You will find more statistics at Statista

Veszélyes ütemben fogy az állatvilág

Az Élő Bolygó Index (Living Planet Index) új jelentése szerint veszélyes ütemben fogy az állatvilág, 40 év alatt átagosan 52%-kal csökkentek az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak populációi.

A London Zoological Society (ZSL) által kiadott jelentés szerint az édesvízi fajokat különösen érinti a populációfogyás: 76%-os a csökkenés. Olvasd el a teljes sztorit

Fotóblog népszerűsíti Székelyföld állat- és növényvilágát

Székelyföld természetvédelmi területeit, állat- és növényvilágát bemutató és népszerűsítő fotóblogot indított el a Zöld Székelyföld Egyesület.

A fotóblogon fényképek révén mutatnák be a régió növény- és állatfajait, természetvédelmi területeit, ugyanakkor a fotón szereplő fajról, területről információk is elérhetők lesznek. Olvasd el a teljes sztorit

Milyen hatással van a holdvilág az állatokra?


Fotó: Nick. K. via Flickr.com

Számos mítosz és legenda született arról a hatásról, amelyet a holdvilág gyakorol az állatok magatartására, de tudományos alapon eddig csak kevesen próbálták feltárni a jelenség gyökereit: tudósok egy csoportja most átfogó felmérést készített a holdciklus által kiváltott viselkedési normák közvetlen és közvetett összefüggéseiről.

A brit tudományos akadémia biológiai kiadványában megjelent szemle egyszersmind felhívja a figyelmet arra is, hogy a Hold fényét elhomályosító mesterséges fényszennyezés megzavarhatja a természetes úton kialakult cselekvési mintákat.

A kutatók megállapítása szerint sok éjszakai állat egyszerűen a holdvilág erősségének – illetve a holdciklushoz kötődő dagálynak – a szintjéhez igazítja viselkedését, míg mások titokzatosabb módon követik az égitest által “működtetett” óra járását.

A holdfény egyfajta szinkronizáló jelzésnek is tekinthető, amely mintegy végszóként szolgál a többi környezeti paraméter számára, például a dagály közeledtére vagy az élelemforrás elérhetőségére – vagy egyszerűen csak lehetővé teszi, hogy az éjszakai állatok jobban lássanak. A hatás széles körű és sokféle, kezdve az olyan hosszú távú folyamatokról, mint a megtermékenyülés és a vándorlás időzítése, egészen a fényerősséghez való alkalmazkodásig – magyarázta a LiveScience.com tudományos portálnak Noga Kronfeld-Schor, a Tel-Avivi Egyetem biológusa, a jelentés társszerzője.

Hogy pontosabban megértsék az összefüggéseket, a kutatócsapat három fő kategóriába sorolta a hatásokat – szaporodás, kommunikáció és élelemszerzés -, majd szemügyre vette a különböző állatcsoportok reakcióit a holdciklus változására.

Ami az első kategóriát illeti, a legmeglepőbb jelenséget decemberben tapasztalták az ausztráliai Nagy-korallzátonynál. A holdvilág hatására minden évben ugyanabban az időpontban korallok rakják le tömegével petéiket: ha a fény erőssége elér egy bizonyos szintet, a virágállatok százával lövellik ki szinte vezényszóra spermáikat, illetve petesejtjeiket, hogy elősegítsék a megtermékenyülést és új kolónia létrehozását. Valószínűleg a hőmérséklet, a víz sótartalma és a táplálékforrás elérhetősége is belejátszik az időzítésbe, de a kutatók szerint a végszót a holdvilág adja meg.

A “kommunikációs csatornák” változása elsősorban az éjszakai madaraknál érhető tetten. A nagy fülesbagoly (uhu) például jelenlétének jelzésére gyakrabban villantja fel a nyakánál elhelyezkedő fehér tollakat teliholdnál, mert az ezüstös fényben a többi madár jobban észreveszi azokat. Más bagolyfajták viszont éppen hogy visszahúzódnak, ha süt a hold, mert így próbálják elkerülni a ragadozókat.

Az utóbbi viselkedés általánosnak tekinthető a holdciklushoz igazodó szárazföldi állatoknál is. Megint másként reagálnak a tengeri emlősök az égitest vonzásától befolyásolt árapály ingadozásra. A tengeri teknősök megvárják, míg a dagály tetőzik teliholdnál, és a hullámok hátán evickélnek ki messze a partra, hogy a homokfövenyben elássák a tojásaikat.

A hangyalesők – szitakötőre emlékeztető nagy termetű, hosszú csápú rovarok – pedig a telihold fényénél vájnak gödröket kiszemelt zsákmányuk foglyul ejtésére.

A témával foglakozó viszonylag kevés tudományos munkának betudhatóan összességében továbbra is rejtve maradnak a holdvilág kiváltotta hatás okai és jellemzői. “Nagyon sokan közülünk félnek az éjszakai teremtményektől, ráadásul nehéz megfigyelni és tanulmányozni őket” – érvelt a tel-avivi tudós.

Az sincs mélyebben feltárva, hogy a mesterséges fény milyen mértékben bolygatja meg a természetes ciklusok szerepét, de az eddigi tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a fényszennyezés hatására néhány éjszakai állat kevésbé hajlamos zsákmányejtéssel vagy élelemgyűjtéssel foglalkozni, sőt esetleg más megszokott tevékenységével is felhagy.

Forrás: MTI

Önmagukat gyógyítják az állatok: ösztönösen és tanult módon egyaránt

Grover licks her sister Benji's wound
Fotó: animaltourism/flickr

Lényegesen elterjedtebbek az öngyógyítás különböző formái az állatok körében, mint korábban gondolták – állítja Mark Hunter, a Michigani Egyetem ökológusa, aki szerint a jelenség tanulmányozásával hasznos következtetésre lehet jutni az emberre nézve is.

Az állatok részben ösztönös, részben tanult módon kezelik önmagukat. A csimpánzokról évtizedek óta tudják, hogy betegség esetén gyógyító hatású növényeket gyűjtenek, miként a hangyák és a méhek öngyógyító praktikáját – tűlevelű fák antimikrobiális, baktériumpusztító gyantájával bélelik ki fészküket – is régóta ismerik már. A kutató vezetésével végzett vizsgálatok azonban kiderítették, hogy az “állati gyógyszerészek” listája sokkal hosszabb, mint eddig feltételezték, ráadásul ténykedésük hatással van mind az ökológiai rendszerekre, mind a gazdaállatok, illetve az élősködők evolúciójára. Olvasd el a teljes sztorit

“Noé bárkája” indul Kubába, a természetvédők tiltakoznak

Fotó: MAZZALIARMADI.IT/flickr.com

A természetvédők heves tiltakozása övezi Noé bárkája elnevezésű namíbiai programot, amelynek keretében a délnyugat-afrikai ország kormánya 148 vadállatot küld Kubába.

Oroszlánok, elefántok, gepárdok, méhészborzok, keselyűk és orrszarvúk is vannak az összesen 23 fajhoz tartozó állatok között, amelyek repülővel érkeznek majd Havannába. Az elképzelés része annak a megállapodásnak, amely 2009-ben született Raúl Castro és a namíbiai kormány között, amikor a kubai elnök látogatást tett a délnyugat-afrikai országban.
Olvasd el a teljes sztorit

Belénk van kódolva: nem hagynak hidegen az állatok

Állatok milliói végzik a vágóhídon, a vadvilágban pedig számtalan faj veszíti el élőhelyét vagy kerül a kihalás szélére: úgy tűnhet, az ember számára a többi élőlény csak javakat jelent, érzelmi viszonyulás nélkül. Egy kutatás szerint az agyunk mégsem ilyen egyszerűen látja az élővilágot, sőt, mi több, az érzelmeket diktáló agyterület aktívabbá válik egy állat láttán, mint akár egy emberi arc megpillantása esetén is.

A kutatók 41 epilepsziás betegen vizsgálták az amigdala – érzelmi reakciókat feldolgozó agyrész – működését állatokat, épületeket és embereket ábrázoló képek láttán. Az eredmények azt mutatták, hogy az állatok fotói erőteljesebb aktivitást váltottak ki, függetlenül attól, hogy aranyosak, szépek, csúnyák vagy veszélyesek voltak a betegeknek megmutatott élőlények. Olvasd el a teljes sztorit