Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «állattenyésztés»

Treehugger: a paleolit étrend nem épp fenntartható

A manapság divatos paleolit étrend visszatérés ahhoz a táplálkozáshoz, ami az ősemberre volt jellemző, alapját a húsok, magvak, zöldségek és a gyümölcsök, valamint egy kis méz képezi, tehát olyasmi, amit gyűjtögető-vadász-halász életmóddal meg lehetett szerezni. “Természetközelisége” ellenére azonban ez az étrend egyáltalán nem a legkörnyezettudatosabb táplálkozási mód, hanem egy privilegizált diéta – érvel a The Treehugger.

Olvasd el a teljes sztorit

Tehénpurcból üzemanyag?


Illusztráció: Daniel Pertovt via flickr

Argentin tudósok a szarvasmarhák emésztőrendszerében keletkező gáz összegyűjtésére találtak megoldást, így lehetővé válik az egyébként kibocsátásra kerülő üvegházhatású gázok más célú felhasználása – írja a Reuters.

Olvasd el a teljes sztorit

Giga-állatkert vagy farm? 1100 szibériai tigris 100 hektáron


MTI Fotó: Trebitsch Péter

1100 szibériai tigris él az északkelet-kínai Harpin város külterületén egy több mint százhektáros parkban, ahol etetik és fényképezik őket az érdeklődők.

Olvasd el a teljes sztorit

InfoAmazonia: térképek és friss adatok vizualizációja az Amazonas sérülékeny régiójáról

Erdőirtást, erdőtüzeket, állattenyésztést, olajfúrást, vízierőműveket és egyéb környezetkárosító tevékenységek hatását és kiterjedését lehet követni az InfoAmazonia.org projekt weboldalán.

Olvasd el a teljes sztorit

ENSZ: a jóléti államok lakói egyenek feleannyi húst!

Egy ENSZ-tanulmány a lóhúsbotrány kapcsán rámutat arra, milyen sötét oldalai vannak az olcsó hússal való kereskedelemnek, és hogyan teszi tönkre az állattenyésztés a természeti erőforrásokat. A javaslat az, hogy a gazdag országokban lakók csökkentsék a jelenleginek a felére húsfogyasztásukat: váljanak “demitariánusokká”.

A kifejezést Mark Sutton professzor, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tanulmányát kiadó kutatócsoport irányítója találta ki. A jelenleg hatalmas és egyre növekvő húsfogyasztást muszáj visszaszorítani; évtizedekkel ezelőtt az emberek sokkal kevesebb húst ettek, és az sokkal minőségibb volt, ám a magas kereslet miatt átalakult a húsipar. A mezőgazdaság is gyökeres változást szenvedett emiatt, hiszen a takarmánygyártásra egyre nagyobb hangsúly kerül, ez pedig a gyomirtók, rovarirtók, növényvédőszerek stb. iránti keresletet is növelte. Ennek folyományaként pedig nőtt az emberi egészségre káros hatású víz- és levegőszennyezés, halott zónák alakultak ki az óceánokban, veszélybe kerültek a méhek, a kétéltűek és sok más, az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából fontos faj. Ráadásul a sok és olcsó hústermék előállításának ez a procedúrája nagyon rossz minőséget eredményezett.

Az egyik lehetséges megoldás a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának növelése, és az állati fehérjék fogyasztásának csökkentése. Sutton szerint húsfélét ritkábban kellene együnk, inkább csak különleges alkalmakkor, és keveset. “Gondoljanak egy kulturális váltásra, amely arra ösztökéli Önöket, hogy azt mondják: szeretem az ízét, de nincs rá szükségem ilyen gyakran.” Az ezzel párhuzamosan növekvő zöldségfogyasztás pedig ugyanakkor pozitív hatással lesz az emberek egészségére is.


Fotók: B.D.T.

Sutton szerint az európaiak inkább fogékonyak egy hasonló étrend alkalmazására, mint az amerikaiak. Az étrendváltás csak a gazdag országok lakóinak javallott; az UNEP tanulmánya a szegény országok lakói számára az ellenkezőjét, az állati fehérjék fogyasztásának növelését tanácsolja, amelyek egymilliárd ember étrendjébe roppant ritkán kerülnek be.

Az UNEP tanulmánya rangsorolta a húsfajtákat a környezetre gyakorolt negatív hatásukat tekintve. Eszerint a legkisebb kárt a környezetben a csirke- és disznótenyésztés teszi.

A mezőgazdaság nitrát- és foszforfelhasználásának 8%-áért a húsipar felelős; a jövő kihívása az, hogyan lehet több élelmiszert kevesebb energiafelhasználással és környezetszennyezéssel előállítani.

Ha nem történik intézkedés, tovább nő a szennyezés és a fejenkénti energia- és húsfogyasztás, ez pedig súlyosbítani fogja a tápértékcsökkenést, a szennyezettségi fokot, a föld termőérték-veszteségét, és tovább rontja a víz-, levegő- és talajminőséget, hatást gyakorolva a klímára és a biodiverzitásra.

A jelentés egy sor megoldást is javasol, amellyel a mezőgazdaság környezetbarátabbá tehető, olyan egyszerű lépésektől kezdve, mint a műtrágya biztonságosabb tárolása és takarékosabb felhasználása, egészen a természetes trágyának vagy a szennyvízkezelés modern, pénztakarékos módszereinek alkalmazásáig.

Forrás: The Guardian via totb.ro

Túlságosan sok húst termelünk. Az olcsó hús valójában drágább

Gigantikus méreteket ölt az emberiség húséhsége, 2012-ben rekordértéket ért el egy német jelentés szerint. A Heinrich Böll Alapítvány, a német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség, a Bund és a Le Monde diplomatique című lap szakemberei által elkészített jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke.

A globális mezőgazdaság az egyik legnagyobb teher a környezetre: hogy milyen nagyot, azt az új “húsatlasz” teszi nyilvánvalóvá. Olvasd el a teljes sztorit

Flekken helyett rovarpástétom

Fotó: sama sama-massa/flickr.com

A húsevés rendkívül környezetszennyező szokás, de ha a flekkenről áttérnénk a rovarpástétomra, megoldás lehet a globális problémára.

A marha-, disznó- és juhtenyésztés által okozott kibocsátás adja az üvegházhatású gázak 20 százalékát. Az ágazat által elfoglalt területek, takarmánytermő földek, farmok, legelők a rendelkezésre álló mezőgazdasági területek kétharmadát teszik ki. Mégsem kellene a húsevést feltétlenül visszaszorítani egy holland kutató szerint: az alternatíva az, ha áttérünk a rovarok fogyasztására. Olvasd el a teljes sztorit

Az afrikai őshonos fajok genetikai térképére van szükség

Fotó: arnybo/flickr.com

Afrika őshonos haszonállatainak genetikai sokféleségét fel kell térképezni, amíg el nem tűnik örökre. A Sciecemag-ban megjelent tanulmány brit és etióp szerzői arra figyelmeztetnek, hogy az őshonos fajoknak sikerült alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez és a parazitákhoz, ennek háttere azonban még felderítésre vár.

Azonban az őshonos állatokat a fejlett európai országokból betelepített fajok lassanként kiszorítják, és ezáltal akár az eltűnés is fenyegetheti őket. Eltűnésükkel a különleges géneknek is örökre nyomuk veszne. A betelepített fajok pedig nem képesek olyan mértékben alkalmazkodni a nehéz körülményekhez. A génállományra vonatkozó kutatások eddig nagyrészt a fejlett országok állatállományát mérték fel, ezért a szerzők az afrikai fajok kutatását sürgetik, még mielőtt ezek végleg kihalnának.

Olivier Hanotte, a tanulmány egyik szerzője elmondta, az európai állatállomány nem ellenálló például az emésztőszervi élősködőkkel szemben. Ez a probléma világszerte megjelenik főleg a juhtenyésztésben, hatalmas gazdasági károkat okozva. Az afrikai fajok génállományának tanulmányozása globálisan jó hatással lehet a mezőgazdasági szektorra, tette hozzá a kutató.

Forrás: MTI/BBC

Műcsirkehús az állatbarátoknak?

Fotó: Kevin Bluer/flickr.com

Az amerikai Missouri egyetem kutatói azt állítják, évtizedes kísérletezések után megalkották a tökéletes csirkehús-utánzatot. A szójaalapú készítmény nemcsak ízében, hanem textúrájában is azonosnak tűnik az eredeti hússal.

A felfedezés egy sor etikai és környezetvédelmi jellegű dilemmát oldana meg azok számára, akik szeretik ugyan a húst, de vagy a gyilkolás ténye, vagy az állattenyésztésből származó szennyezések miatt lemondanak az élvezetéről. A vegetáriánusok úgyszintén áttörő felfedezésnek tartják a műhús előállítását. Olvasd el a teljes sztorit

Alternatíva a városban étkezésre: próbálj ki egy vega receptet!

Rakott ziti (azaz rövid csőlaska) (c) Kertész Melinda

Nemcsak nyugaton, nálunk is egyre gyakoribb, hogy a napi étkezéseket – az ebédet, vacsorát – nem otthon bonyolítják le az emberek. Végül is érthető: egy nagyvárosban sok időt felvenne az ide-oda utazgatás, jó esetben tömegközlekedési eszközzel, netán saját gépkocsival, a forgalmi dugók akadályversenyében.

Bakk-Dávid Tímea, Kertész Melinda

Tíz évvel ezelőtt romániai egyetemisták körében ritka volt, hogy megengedtünk magunknak egy fél pizzát vagy beültünk egy vendéglőbe; kifőzdében, kantinban még elcsúszott egy-egy olcsóbb leves-második, akár hetente többször is, de nem igazán volt általános szokás a vendéglőben étkezés. Mára sokat változott a helyzet, egyrészt az életszínvonal emelkedésének köszönhetően, másrészt a vendéglőbe járás kultúrájának népszerűsödésével. Talán néha el is dobjuk a sulykot, és lustaságból, még ha lenne is időnk főzni hétvégén, inkább bekapunk valamit „a városban”. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »