Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «állatpopuláció»

Végre egy jó hír: ismét elterjedhetett a vadmacska Németország bizonyos részein

"Felis silvestris silvestris Luc Viatour" by Lviatour - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Felis silvestris silvestris Luc Viatour” by LviatourOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Elterjedt az európai vadmacska (Felis silvestris) Németország bizonyos részein, az állatvédők egy új génadatbank eredményeiből következtetnek erre.

Olvasd el a teljes sztorit

Több mint 12 ezer leopárd él szabadon Indiában

Az indiai vadonban mintegy 12-14 ezer leopárd él kutatók becslése szerint. Az ország a nagymacskák egyik utolsó fontos bázisa. Hogy az állatok hosszú távon is életben maradjanak, életterük nagyobb védelmet igényel.

Olvasd el a teljes sztorit

Szabotálja a jegesmedve-számlálást Oroszország

"Polar Bear AdF" by Arturo de Frias Marques - Own work. Licensed under CC BY-SA 4.0 via Commons.

Polar Bear AdF” by Arturo de Frias MarquesOwn work. Licensed under CC BY-SA 4.0 via Commons.

A korábbi közös megegyezés ellenére Oroszország nem engedélyezte norvég kutatóknak, hogy a fennhatósága alá tartozó Ferenc József-földön is végezzék a jegesmedvék kutatási célú számlálását.

Olvasd el a teljes sztorit

Egy rendszerváltás, háború vagy forradalom a vadvilágot is befolyásolja

P1440635

A Szovjetunió bukása utáni társadalmi-gazdasági változás az egykori birodalom vadvilágát is jelentősen érintette – állapították meg kutatók. 1991 óta a nagytestű emlősök száma lecsökkent Oroszországban, a legvalószínűbb ok az orvvadászat és a természetvédelmi feladatokat ellátó intézmények megszűnése, eróziója – áll a Conservation Biology szaklapban megjelent tanulmányban. A kutatók szerint ilyen esetben nemzetközi segítségre lenne szükség, másként emblematikus fajok kerülhetnek veszélybe.

Olvasd el a teljes sztorit

A farkasok megtizedelésével még több háziállat pusztul el

A Washington State University kutatói az utóbbi 25 év adatait összesítve arra a következtetésre jutottak, a farkasok megtizedelése nemhogy csökkentette volna az állattartókat ért károkat, hanem pont ellenkezőleg: még több juhot és tehenet veszítettek a nagyragadozók miatt.

Amerikában a szürke farkas a hetvenes években kritikusan veszélyeztetett volt, azután valamelyest növekedett, ezért a farmerek engedélyt kaptak, hogy az állataik védelmében “kontrollálják a farkaspopulációt”, azaz kilőjenek farkasokat. Ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy a falkák szerkezete megváltozott, olyan fiatal hímek is szaporodni tudtak, amelyeknek normális esetben nem volt erre esélyük. Több lett a fiatal, tapasztalatlanabb pár, nem működött az öreg hímek természetes populációkontrollja, emiatt nőtt a farkasok száma, vélik a kutatók.

Azt javasolják, a vadászat helyett más megoldásokat kell találni az állattartók javainak védelmére, például őrzőkutyákat, több pásztort alkalmazni, növelni a karámok biztonságát. Valójában ugyanakkor a farkasok a károkért csak nagyon csekély mértékben tehetők felelőssé: az állatpusztulások mindössze 0.1-0.6%-áért.

via TreeHugger

Drasztikusan csökkent a 21. században az egyik jegesmedve-populáció

P1240848

Nagyjából 40%-kal csökkent a jegesmedvék száma a 21. század első évtizedében Alaszkában és Kanada sarkkörön túli területének északnyugati részén, a Beaufort-tenger déli részén – állapították meg tanulmányukban amerikai és kanadai kutatók.

Az amerikai földtani intézet (USGS) szakemberei által vezetett vizsgálat eredményei szerint a felnőtt példányok és a bocsok túlélési rátája különösen alacsony volt 2004 és 2006 között, amikor a populációhanyatlás mértéke a legmagasabb volt.

“A 2004 és 2007 között Alaszkában megfigyelt nyolcvan jegesmedvebocs közül mindössze kettő túléléséről tudunk” – mondta Jeff Bromaghin, az Ecological Applications című folyóiratban közölt tanulmány vezető szerzője.

A kifejlett példányok és a bocsok túlélési aránya 2007-ben kezdett javulni és a populáció nagyjából 900 egyednél stabilizálódott 2010-ben, a vizsgált időszak utolsó évében. A fiatal állatok túlélési rátája azonban folyamatosan csökkent a vizsgált egy évtizedben, ami azt sugallja, hogy a feltételek továbbra is kedvezőtlenek maradtak az anyjuktól frissen elválasztott fiatal medvék számára.

A kutatók feltételezése szerint a fókákhoz való korlátozott hozzáférés – mind a nyári, mind a téli időszakban – hozzájárult az alacsony túlélési rátához. Néhány medve ugyan kijön a partra a tengeri jégtől mentes őszi időszakban, ám az állatok többsége az észak felé visszahúzódó tengeri jégen marad, messze a szárazföldtől, ahol kevés a fóka.

A vékonyodó téli tengeri jég hajlamos a feltöredezésre, olyan körülményeket teremtve, amelyek megnehezíthetik a medvék számára a fókavadászatot, emellett a fókák alacsony száma is közrejátszhatott a csökkenésben.

A világon – az Északi-sarkvidéken – élő jegesmedvék számát 20-25 ezerre becsülik. A 19 populáció közül négy van hanyatlóban, köztük jelen tanulmány tárgya, öt stabilnak tekinthető, egy pedig növekvőben van. Kilenc populáció alakulásáról nincs elegendő adat.

Forrás: MTI, fotó: Szász Péter

Európa halállományának nagy része megmenekült a túlhalászástól?


Fotó: astielau/flickr

Az észak-európai halállomány nagy része megmenekült a túlhalászás veszélyétől – mutatta ki egy átfogó, új kutatás. A kutatók úgy találták, hogy az Atlanti-óceán északkeleti részén sok halfajtát már fenntartható mennyiségben halásznak, és idővel újra szaporodásnak indulhatnak – idézi a BBC a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányt. Egy független szakértő szerint azonban korai fellendülésről beszélni.

Paul Fernandes és Robin Cook kutatók 57 olyan északkelet-atlanti halpopuláció állapotát vizsgálták meg, amelyeket hatvan éve kísérnek figyelemmel. Az állami kutatóintézetek halpiacokon gyűjtött, valamint halász- és kutatóhajók százai által szolgáltatott adatait dolgozták föl a biológusok. Eredményeik szerint a halzsákmány nagyságát lényegesen csökkentették az elmúlt tíz évben, ezzel egy időben a halállomány növekedésnek indult. Olvasd el a teljes sztorit

A farkaspopuláció megőrzését várja el Szlovákiától az EU

wolf
Fotó: patries71/flickr

Garanciákat vár Szlovákiától az Európai Bizottság (EB) arra, hogy az ország képes biztosítani a területén élő farkasállomány fennmaradását – írta a Sme pozsonyi lap. Az EB lépését az indokolta, hogy felmerült, Szlovákiában veszélybe kerülhet a farkaspopuláció, mivel az ország területén évente mintegy 120-150 példányt lőnek ki a kontinens szerte védett állatból. Az EB ezzel összefüggésben azt valószínűsíti, hogy Szlovákia nem tartja be a zárt életterekre (biotóp) vonatkozó EU-irányelveket.

A farkasok védelmében és a vadászati kvóta kapcsán az EB-hez eddig csaknem kétezer állampolgári megkeresés érkezett. A Szlovákia északi részén élő farkasok vadászatával kapcsolatban már Lengyelország is kéréssel fordult Pozsonyhoz: a lengyelek azt szeretnék elérni, hogy a határ menti régióban a szlovák fél ne tegye lehetővé a farkasok vadászatát, mivel az ott élő állomány egy része folyamatosan vándorol, és így a lengyel farkasállománynak is részét képezi. Olvasd el a teljes sztorit

Magyarország: 176 sast öltek meg szándékosan az utóbbi évtizedben


Fotó: Sergey Pisarevskiy/flickr

A Magyarországon elpusztított ragadozó madarak száma jelentősen felülmúlja az összes környező ország mutatóját: az utóbbi egy hétben is történt három hasonló eset.

A hét ország részvételével a hét végén Felsőtárkányban lezajlott konferencián a magyar mellett szlovák, osztrák, cseh, szerb, román és skót szakemberek számoltak be az országaikban előforduló, ragadozó madarakkal szemben elkövetett bűncselekményekről, illetve a visszaszorításukra tett kísérletekről. Kiderült, hogy az elmúlt évtizedben Ausztriában mintegy 40, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Szerbiában 18, Romániában pedig 2 sas esett bizonyítottan illegális pusztítás áldozatául, a magyarországi adatok azonban mindenkit sokkoltak. Olvasd el a teljes sztorit

EP: legyen vége a tengerek túlhalászatának

Az Európai Parlament szerdán megszavazta a közös halászati politika reformját, amely véget vet az európai halállomány túlhalászásának és fenntarthatóvá teszi az ágazatot. Az új szabályok azt is megtiltják, hogy a halászhajókról visszadobják a tengerbe a kifogott, de nem kívánt halakat.

A 2014-től életbe lépő új halászati politika célja a túlhalászat miatt pusztuló halállomány helyreállítása azáltal, hogy a tagállamok a korábbi, 2002-ben meghatározott mennyiségnél ezentúl kevesebb halat foghatnak ki. Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg a Földközi-tengeri halállomány 80, az Atlanti-óceáni halkészlet mintegy 47%-át túlhalásszák, vagyis a halászhajók több halat fognak ki, mint amennyit a szaporulat pótolni tud. Olvasd el a teljes sztorit

előző »