Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «algásodás»

Didimó: parányi ellenség terjeszkedik az erdélyi folyókban is

kovamoszatok
Kovamoszatok csodálatos változatossága (szerző: Szigyártó Lídia)

Manapság egyre többet hallunk az étrend-kiegészítőként használt Spirulina algákról (amelyet valójában két cianobaktérium fajból készítenek), a „piros hó” jelenségért felelős zöldmoszatokról, a levegőben jelen lévő pikoalgákról, vagy a természetvédelemben sokat emlegetett vízvirágzásról, amelyet cianobaktériumok (fotoszintetizáló baktériumok) vagy zöldalga fajok túlszaporodása okoz. A kovamoszatok között is akad egy faj, amely gondoskodik arról, hogy megjegyezzük nevét: egy gyorsan terjedő inváziós fajról van szó.

Bakos Anikó Olvasd el a teljes sztorit

Megöli az alga a Balti-tengert, állítják az orosz kutatók

Baltic Sea
Fotó: Richard Petry @TheMapAddict via Flickr.com

Az orosz óceánkutatók aggódnak, hogy a Balti-tenger hamarosan rothadó mocsárrá változik át. Ennek oka az algák gyors növekedése.

Az orosz Óceánkutató Intézet kutatóit különösen a kék-zöld algák, a cianobaktériumok terjeszkedése aggasztja. A kék-zöld algák által termelt toxinok az állatvilág kihalásához vezetnek. Az intézet óceánkutatóinak egy csoportja a közelmúltban végzett kutatásai során megállapította, hogy a cianobaktériumok ”inváziója” miatt a Balti-tenger egyes részein a zooplanktonok és a kis halak tömeges halálozása ment végbe. Ezek pedig a legtöbb vízi állat eledele, az élelmiszerlánc alapja.

A víz algásodása a globális felmelegedéssel és a Balti-tenger hőmérsékletének az emelkedésével magyarázható. Ehhez hozzájárul az iszap is, a vízinövények táptalaja.

Az óceánkutatók több megoldást is kínáltak a probléma megoldására, mint például további víztisztító berendezések megépítése és az algák megsemmisítése. Egy másik módszer a nád ültetése a víz mellé.

A balti alga minden évben jelentősen növeli a területét. Ez érzékelhető például a lengyelországi Háromváros strandjain és a Kur-öbölben. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem hoznak azonnali intézkedéseket, úgy a Balti-tenger idővel egy rothadó mocsárrá változhat.

Forrás: hungarian.ruvr.ru

Toxikus algák szaporodnak az európai tavakban


A Zürichi-tó. Fotó: Ariaski/flickr.com

Egyre jobban elszaporodnak az ártalmas vérvörös algák az európai tavakban a globális felmelegedés miatt, írták svájci kutatók a Nature Climate Change című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

A svájci Zürichi-tavon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy egy toxintermelő cianobaktérium, a burgundi vörös algaként is ismert faj (Planktothrix rubescens) az elmúlt negyven évben jóval sűrűbb lett, mert az enyhe telek miatt elmaradt a szokásos szezonális kipusztulása.

“A probléma az, hogy két érzékeny tavi tulajdonságot változtatunk egyszerre manapság, nevezetesen a tápanyagarányt és a globális felmelegedéssel a vízhőmérsékletet” – idézte Thomas Poscht, a Zürichi Egyetem kutatóját a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.

Az európai vizek a Zürichi-tóhoz hasonlóan szennyezettek szennyvízzel, amely tápanyagot nyújt az olyan fotoszintetizáló baktériumoknak, cianobaktériumoknak, mint amilyen a Planktotrix rubescens is. Ezek a planktonikus szervezetek mérget termelnek, így védik meg magukat attól, hogy a rákok megegyék őket, ám egyúttal mérgezik az emberi ivóvízforrásokat is. Az algavirágzás e mellett elhasználja a víz oxigéntartalmát is, amit a halak szenvednek meg.

Mostani tanulmányukhoz negyven évre visszamenően elemezték a kutatók a Zürichi-tóra vonatkozó adatokat. A burgundi vörös alga 1899-ben jelent meg először a tóban, virágzása azonban csak az elmúlt négy évtizedben vált egyre sűrűbbé. A globális felmelegedés következtében a telek enyhébbek lettek, ami azzal a következménnyel járt, hogy a korábban szokásos szezonális, téli algapusztulás nem történik meg. Az enyhe tél miatt a tó vizének hőmérséklete sem csökken le annyira, mint korábban, így elmarad a hideg és a melegebb vízrétegek keveredése, kicserélődése is. A kutatók úgy vélik, hogy megoldást néhány igazán hideg tél hozhatna, mint amilyen például a 2011-2012-es tél volt.

Forrás: MTI

Bepánikolt Velence, de most nem algainváziótól zöldek a lagúnák

A lakosokat és turistákat is megnyugtató közleményt adott ki Velence városa, miután algára emlékeztető zöld növénytakaró lepte be a lagúnák vizét. “Teljesen normális természeti eseményről van szó, a helyzetet figyelemmel kísérjük, nem kell semmitől sem tartani” – hangoztatta a velencei önkormányzat honlapján megjelent közleményben a város környezetvédelmi igazgatósága.

A bejelentésre a velenceieket és a látogatókat is ijesztő látvány miatt volt szükség: a Canal Grandétől a szigeteket övező nyílt tengerig zöld takaró borította be a vizet. A sajtó nyomban a globális felmelegedés okozta algaveszélyt kezdte emlegetni, felidézve az 1989-es algainváziót, amikor Velence csatornáit heteken át kellett tisztítani a hajóközlekedést akadályozó, nyálkás és főleg kellemetlen szagú algarétegtől. Olvasd el a teljes sztorit

Szokatlanul nagy algavirágzás az Antarktiszon

Forrás: ABC News

Szokatlanul nagy kiterjedésű algamezőt fedeztek fel szakértők az Antarktiszon. Az algamező megközelítőleg 100×200 kilométer kiterjedésű – még a világűrből is látható. A NASA egyik műholdjának felvételein vették észre először a jelenséget.

“Kisebb virágzásokat már láttunk, de még soha ilyen nagy területen” – mondta el Jan Lieser, a Tasmániai Egyetemen dolgozó német kutató hétfőn. “Valószínűleg most hatalmas lakoma kezdődik majd. Az antarktiszi régióban élő élőlények a krillektől a bálnákig megtölthetik a hasukat. Az apró algák világszerte a tápláléklánc legalján állnak.” Olvasd el a teljes sztorit

Borbély: elkezdtük gyakorlatba ültetni a tengervédelmi keretegyezményt

Fotó: razvanvg/flickr.com

Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter november 29-én egy, a Fekete-tengeri régió környezetvédelmével és fenntartható fejlődésével kapcsolatos konferencián vett részt, Konstancán. A miniszter kiemelte, hogy Románia elkezdte gyakorlatba ültetni a tengervédelmi keretegyezmény előírásait és készül az uniós víz-keretegyezménynek megfelelő Duna-medence menedzsmentterv.

A környezetvédelmi miniszter szerint gondot jelent a biológiai sokféleség elveszítésének veszélye. A legfontosabb veszélyeztető tényezők közül Borbély a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége okozta elalgásodást, a nem fenntartható halászatot, az olajszennyezettséget, a tengerparti eróziót és a klímaváltozást említette. Olvasd el a teljes sztorit