Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «alga»

Algás szennyvíztisztításé a jövő?

A kísérleti terep. Fotó: New Mexico State University via The Guardian

A kísérleti terep. Fotó: New Mexico State University via The Guardian

Új-Mexikóban egy kísérleti projekt keretében algákat használnak szennyvíz tisztítására és ezzel párhuzamosan energiatermelésre.

Olvasd el a teljes sztorit

Didimó: parányi ellenség terjeszkedik az erdélyi folyókban is

kovamoszatok
Kovamoszatok csodálatos változatossága (szerző: Szigyártó Lídia)

Manapság egyre többet hallunk az étrend-kiegészítőként használt Spirulina algákról (amelyet valójában két cianobaktérium fajból készítenek), a „piros hó” jelenségért felelős zöldmoszatokról, a levegőben jelen lévő pikoalgákról, vagy a természetvédelemben sokat emlegetett vízvirágzásról, amelyet cianobaktériumok (fotoszintetizáló baktériumok) vagy zöldalga fajok túlszaporodása okoz. A kovamoszatok között is akad egy faj, amely gondoskodik arról, hogy megjegyezzük nevét: egy gyorsan terjedő inváziós fajról van szó.

Bakos Anikó Olvasd el a teljes sztorit

Algából állít elő üzemanyagot egy 16 éves lány

A floridai Evie Sobczak már általános iskolában is érdeklődött a zöldüzemanyagok előállítási technikái iránt. Ötödik osztályban rájött arra, hogyan tudja az órája elemét gyümölcsökben található savval feltölteni. Azóta is folyamatosan kísérletezett, jelenleg pedig egy olyan technikát dolgozott ki, amely káros kémiai anyagok használata nélkül algából állít elő bioüzemanyagot. A módszere 20%-kal hatásosabb, mint a világ laboratóriumaiban jelenleg használt előállítási folyamatok.

Találmányáért Evie már díjat is kapott, a Science and Engineering Fair nemzetközi verseny első helyén végzett. Elmondása szerint az algák lehetnek a jövő megújuló energia forrásai, mert termesztéséhez nem kell területet elvonni a mezőgazdasági termeléstől. Floridában az algák amúgy is kezdenek problémát jelenteni, az üzemanyagként való hasznosításuk ezt is megoldaná.

Forrás: energiacentrum.com

Üzemanyag-szükségletének csaknem egytizedét fedezhetné algából Amerika

Algas
Fotó: elfer via flickr.com

Évi üzemanyag-szükségletének tizenketted részét tudná fedezni algák feldolgozásával az Egyesült Államok a Pacific Northwest National Laboratory számításai szerint. A  kutatóintézet becslése szerint az ország rendelkezik annyi vízterülettel, amennyi elegendő lenne évi 25 milliárd gallon moszatalapú üzemanyag előállításához (egy amerikai gallon 3.78 liter).

A kutatóintézet úgy véli, hogy különösen a délkeleti és a mexikói-öbölbeli partvidékek alkalmasak hínártermesztésre. “A térség előnyös egyvelegét nyújtja az átlagnál melegebb hőmérsékletnek, az alacsony párolgásnak, a kiterjedt vízfelületnek és a bőségesen rendelkezésre álló üzemanyag-feldolgozó létesítményeknek” – húzta alá a LiveScience tudományos hírportál tájékoztatása szerint Mark Wigmosta hidrológus.

Kutatások már korábban bizonyították, hogy a szárazföldi növényekkel szemben a tengeri moszatok üzemanyagforrásként számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák (szárazanyag-tartalmuk mintegy 60%-ban szénhidrátokból áll). Amerikai kutatók tavaly bejelentették, hogy sikerült kideríteniük, miszerint az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja képes a tengeri hínár szénhidrátjának akár 80%-át is etanollá alakítani. Úgy becsülték, hogy a módszerrel egy hektárnyi területről 19 000 liter üzemanyagot is elő lehetne állítani évente.

Az Environmental Science and Technology című szaklapban közzétett elemzésében a Pacific Northwest National Laboratory kivitelezhetőnek nevezte, hogy olyan mennyiségben gyártsanak üzemanyagot tengeri moszatokból, amely már kellőképpen éreztetné hatását a fogyasztás összetételében.

Az intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy a fejlesztési terület egyre fontosabbá válik, amit alátámaszt, hogy Exxon-Mobil cég négy évvel ezelőtt 600 millió dolláros kutatási programot indított az algák hasznosítására, az idei tehetségkutató verseny győztese pedig az a tizenéves lett az Egyesült Államokban, aki olyan tengeri moszat termesztésén dolgozik, amelyből a szokásosnál is több üzemanyagot tudnának “gyártani”.

Forrás: MTI

Megöli az alga a Balti-tengert, állítják az orosz kutatók

Baltic Sea
Fotó: Richard Petry @TheMapAddict via Flickr.com

Az orosz óceánkutatók aggódnak, hogy a Balti-tenger hamarosan rothadó mocsárrá változik át. Ennek oka az algák gyors növekedése.

Az orosz Óceánkutató Intézet kutatóit különösen a kék-zöld algák, a cianobaktériumok terjeszkedése aggasztja. A kék-zöld algák által termelt toxinok az állatvilág kihalásához vezetnek. Az intézet óceánkutatóinak egy csoportja a közelmúltban végzett kutatásai során megállapította, hogy a cianobaktériumok ”inváziója” miatt a Balti-tenger egyes részein a zooplanktonok és a kis halak tömeges halálozása ment végbe. Ezek pedig a legtöbb vízi állat eledele, az élelmiszerlánc alapja.

A víz algásodása a globális felmelegedéssel és a Balti-tenger hőmérsékletének az emelkedésével magyarázható. Ehhez hozzájárul az iszap is, a vízinövények táptalaja.

Az óceánkutatók több megoldást is kínáltak a probléma megoldására, mint például további víztisztító berendezések megépítése és az algák megsemmisítése. Egy másik módszer a nád ültetése a víz mellé.

A balti alga minden évben jelentősen növeli a területét. Ez érzékelhető például a lengyelországi Háromváros strandjain és a Kur-öbölben. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem hoznak azonnali intézkedéseket, úgy a Balti-tenger idővel egy rothadó mocsárrá változhat.

Forrás: hungarian.ruvr.ru

Megépült a világ első algaenergiás háza

A nap- és a szélenergia után újabb zöld energiával táplálhatjuk lakásainkat: a német Splitterwerk tervezői egy BIQ nevű új technológiát hoztak létre, amely segítségével a ház felületén mikroalgák termelik az energiát. A különleges épület már e hónapban bemutatásra kerül a Hamburgi Nemzetközi Építészeti Kiállításon.

Az aktív algafelületet az épület algaelemei képezik, amelyek ablakokként fedik azt. Az algaelemek lehetővé teszik az alga túlélését és meggyorsítják növekedését, illetve az algák által termelt hőt hasznosítják az épület energiaellátásában. Az épület végleges átadása után tudósok és mérnökök mérik fel az új technológia jövőbeni hasznosíthatóságát.
Olvasd el a teljes sztorit

Csökkenti a mélytengerek oxigénellátását a klímaváltozás


A fotó illusztráció. Forrás: gnewspics/flickr

Négyezer méteres mélységben is befolyásolja az életet a klímaváltozás: a mélytengerek oxigénhiányát eredményezi az északi sarkvidéki jég nyári, nagy tömegben való olvadása.

Az oxigénhiányért azok az algák felelősek, amelyek a jég alsó oldalán élnek. Olvadáskor ezek az algák rövid idő alatt lesüllyednek a több ezer méteres mélységbe – közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatói a Science című amerikai szaklapban.

Tengeri uborkák és más mélytengeri élőlények felfalják az algák egy részét, a maradékot pedig baktériumok bontják fel, miközben elfogyasztják a tenger fenekén lévő oxigént is. A sötét mélységben az élőlények nem tudnak oxigént termelni – ismerteti a tanulmány Die Welt című német lap online kiadása. Olvasd el a teljes sztorit

Toxikus algák szaporodnak az európai tavakban


A Zürichi-tó. Fotó: Ariaski/flickr.com

Egyre jobban elszaporodnak az ártalmas vérvörös algák az európai tavakban a globális felmelegedés miatt, írták svájci kutatók a Nature Climate Change című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

A svájci Zürichi-tavon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy egy toxintermelő cianobaktérium, a burgundi vörös algaként is ismert faj (Planktothrix rubescens) az elmúlt negyven évben jóval sűrűbb lett, mert az enyhe telek miatt elmaradt a szokásos szezonális kipusztulása.

“A probléma az, hogy két érzékeny tavi tulajdonságot változtatunk egyszerre manapság, nevezetesen a tápanyagarányt és a globális felmelegedéssel a vízhőmérsékletet” – idézte Thomas Poscht, a Zürichi Egyetem kutatóját a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.

Az európai vizek a Zürichi-tóhoz hasonlóan szennyezettek szennyvízzel, amely tápanyagot nyújt az olyan fotoszintetizáló baktériumoknak, cianobaktériumoknak, mint amilyen a Planktotrix rubescens is. Ezek a planktonikus szervezetek mérget termelnek, így védik meg magukat attól, hogy a rákok megegyék őket, ám egyúttal mérgezik az emberi ivóvízforrásokat is. Az algavirágzás e mellett elhasználja a víz oxigéntartalmát is, amit a halak szenvednek meg.

Mostani tanulmányukhoz negyven évre visszamenően elemezték a kutatók a Zürichi-tóra vonatkozó adatokat. A burgundi vörös alga 1899-ben jelent meg először a tóban, virágzása azonban csak az elmúlt négy évtizedben vált egyre sűrűbbé. A globális felmelegedés következtében a telek enyhébbek lettek, ami azzal a következménnyel járt, hogy a korábban szokásos szezonális, téli algapusztulás nem történik meg. Az enyhe tél miatt a tó vizének hőmérséklete sem csökken le annyira, mint korábban, így elmarad a hideg és a melegebb vízrétegek keveredése, kicserélődése is. A kutatók úgy vélik, hogy megoldást néhány igazán hideg tél hozhatna, mint amilyen például a 2011-2012-es tél volt.

Forrás: MTI

Közvetlen hatással vannak a klímára a moszatok, gombák és algák

Fotó: como_un_pez_en_el_agua/flickr.com

Az algák, moszatok, páfrányok és gombák hatalmas mennyiségben képesek tárolni a szén-dioxidot és a nitrogént. Évente világszerte ötvenmillió tonna nitrogént képesek felvenni és 14 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg ezek a növények – állapították meg a Frankfurti Biodiverzitás- és Klímakutató Központ, a mainzi Max Planck Intézet és a kaiserslauteni Műszaki Egyetem kutatói.

A növények által lekötött szén-dioxid megfelel annak a mennyiségnek, amennyi évente az erdőtüzekkel és a biomassza-égetéssel felszabadul. A kutatók a virágtalanok (Crytogamae) közé tartozó növények szerepéről szóló tanulmányukat a Nature Geoscience című szaklapban mutatták be.

Az organizmusoknak közvetlen hatásuk van a klímára – közölte a frankfurti kutatóintézet hétfőn. A klímaváltozást viszont nem képesek teljesen legyőzni, mivel a szén-dioxidot csak néhány évig képesek tárolni. A növényen keresztül a nitrogén szerves trágyaként a földbe kerül, így meggyorsítja azon növények, például a fák növekedését, amelyek hosszú távon képesek tárolni a szén-dioxidot.

A frankfurti, mainzi és kaiserslauteni tudósok munkájuk során több mint kétszáz, az organizmusok előfordulásával és anyagcseréjével foglalkozó kutatást elemeztek ki.

Forrás: MTI via HVG

Bepánikolt Velence, de most nem algainváziótól zöldek a lagúnák

A lakosokat és turistákat is megnyugtató közleményt adott ki Velence városa, miután algára emlékeztető zöld növénytakaró lepte be a lagúnák vizét. “Teljesen normális természeti eseményről van szó, a helyzetet figyelemmel kísérjük, nem kell semmitől sem tartani” – hangoztatta a velencei önkormányzat honlapján megjelent közleményben a város környezetvédelmi igazgatósága.

A bejelentésre a velenceieket és a látogatókat is ijesztő látvány miatt volt szükség: a Canal Grandétől a szigeteket övező nyílt tengerig zöld takaró borította be a vizet. A sajtó nyomban a globális felmelegedés okozta algaveszélyt kezdte emlegetni, felidézve az 1989-es algainváziót, amikor Velence csatornáit heteken át kellett tisztítani a hajóközlekedést akadályozó, nyálkás és főleg kellemetlen szagú algarétegtől. Olvasd el a teljes sztorit

előző »