Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 25.8.2011

Számos oka lehetett a Duna-deltai tűzvésznek

Fotó: mihnea.boiangiu/flickr.com

Vasárnap 300 hektárnyi terület égett le a Duna deltában egy égő cigaretta miatt. A katasztrófavédelmi szakemberek ellenőrzései során kiderítették, a cigarettacsikk miatt kialakult tűz az erős szél miatt gyorsan továbbterjedt Vadu körzetében. A Duna-delta Bioszféra Rezervátumhoz tartozó területen elpusztult a növényzet, de sok kígyó, béka és rovar is a tűzbe veszett. Azt azonban, hogy pontosan mekkora kárt okozott a tűz, csak jövő héten tudják megállapítani, a részletes elemzések után. A szombaton kialakult tüzet 24 óra alatt sikerült megfékezniük a tűzoltóknak.

Erdély FM

Szabó József ornitológus, gyakori deltalátogató szerint nem biztos, hogy a cigarettacsikk okozta a katasztrófát.

„Nagyon sok madárfaj fészkelt ott, amelyek nagyon fontosak a fauna (pl. üstökös réce, rengeteg értékes hüllő, kétéltű) számára. Arról van szó, hogy vagy a tarlóégetéssel vagy a pásztorok vagy a turisták gyújthatták fel. Ez a bioszféra-rezervátumnak legrégibb része, ami úgymond nem annyira fontos a természetvédelmi terület számára, mert ez már a Szent Anna-tavi mezőgazdasági gazdálkodási övezetébe tartozna, viszont az ott fészkelő madárfajok szempontjából nagyon lényeges volt ez a terület.

Különben ezen a területen van a navodari-i petrokémiai kombinátnak a szennyvízülepítő rendszere, ott van a falu szemétdombja, néhány pásztor is legeltetett itt, szarvasmarha-csordát vagy juhnyájat. Ők is okozhatták a tüzet. Sőt, 2-3 család is lakik itt, van egy elhagyott katonai bázis, körülötte magánkézben lévő gazdasági területek, amiről a búzát pl. már betakarították – lehet hogy tarlótüzek okozták a tüzet. Amit még megfigyeltünk idén júliusban, hogy hatalmas égetések voltak katonai részről. Második világháborús megmaradt hadi felszerelést égettek el, olyan füst volt a területen, hogy látni is alig lehetett. Tehát nagyon sok oka lehetett a tűznek és nagyon sok felelőst kellene keresni” – mondta el Szabó József.

De hogyan történhet egy ilyen jellegű katasztrófa egy védett területen? A Duna-deltát 1938 óta Nemzeti Parkká nyilvánították, 1990 óta pedig Bioszféra Rezervátummá és 1991 óta a világörökség részévé vált. 2000-ben pedig az UNESCO a „Védett Területek Európai Oklevele” elismerésben részesítette.

Tehát a Duna-delta hivatalosan minden szinten védettséget élvez, viszont ez a védettség csak papíron érvényesül, álltják a zöld szervezetek. Hiszen egyre kevesebb az élővilága, egyre több a hanyag turista, és így egyre több a szemét is.

Megkérdeztük Szabó Józsefet: annak tükrében, hogy bioszféra-rezervátum a Duna-Delta, vannak-e szabályozások, amelyek kivédhetnék az ilyen katasztrófákat.

„Egyetlenegy szabály működik itt: ne halásszon a helybeli lakos vagy az odalátogató. A többi – mindenki ott vadászik, ahol és amennyit akar. A területet jelző táblák szét vannak lőve. Kétségbeejtő, mennyire nem tartják be a szabályokat. A rezervátum érzékeny pontját képviselik az őrök, nagyon alulfizetettek, ezért nem tudják megfelelően megvédeni.”

„Ahhoz, hogy ne forduljon elő többé ilyen katasztrófa, be kellene tartatni a törvényeket. Viszont ott a rengeteg probléma: alulfizetett őrök, az ottani lakosok a szegénység legalsó határán vannak, munkanélküliség – a petrokémiai kombinát annak idején sok embert alkalmazott, de mára megszűnt. Igaz, hogy ott nincs helye kombinátnak, viszont az ottani embereknek nincs megélhetési lehetőségük. Nagy probléma, hogy a Duna-delta bioszféra-rezervátumból nagyon sok területet eladtak magánembereknek. Turisztikailag ki van használva, viszont az őslakosok ki vannak teljesen szorítva a gazdaságból. Nemrég volt téma a vadlovak ügye. Mindenre lenne megoldás.

Viszont ugyanakkor az nem jó, hogy az alacsony fűborítású szikes talajt kedvelő madárfajok azért ne tudjanak fészkelni, mert az emberek ott legeltetik a szarvasmarháikat, juhaikat. Ez egy nagyon komplex probléma. Mi ’62 óta járjuk a deltát, és azóta nagyon megváltozott. Lassan megszűnik a bioszféra-rezervátum cím jogossága, mert a madárfajok elmennek, megszűnik az életterük. Az emberek lassan csak a gazdasági szempontokat helyezik előtérbe. Nagyon elkeserítő a dolog. A legnagyobb gond, hogy mindent a turistákra akarnak kenni, pedig nem ők a hibásak, hanem a politikai erők” – tette hozzá a biológus.

Amúgy több zöld civil szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy három nagy probléma van a Duna-deltában, amit sürgősen orvosolni kellene. Ilyen a szemét kérdése, a víz szennyezése, illetve a legfontosabb és legveszélyesebb: az árammal való orvhalászat. Hivatalosan tilos a halászat, ahogyan azt Szabó József is elmondta. Az elektromos halászat legfőbb veszélye, hogy lassan kihal a delta halvilága, hiszen az elektromos sokk hatására (ami nem csak a halakat öli meg, hanem a békákat és mindenféle vízi élőlényt) az a hal is, amelyik túléli, terméketlen lesz – figyelmeztetnek a környezetvédők.

Tehát lehet, hogy a tiltás nem a legjobb szabályozás, de egyelőre ez van érvényben. A szemét kérdését elsődlegesen a turisták felügyeletével és a szabályok betartatásával lehetne megoldani. Az érvényben lévő korlátozások: csak engedéllyel szabad halászni, nem szabad tojásokat, madárfészkeket gyűjteni, a turistáknak nem szabad tiltott helyen sátorozni, illetve tüzet gyújtani. De a favágás is tiltott, illetve az orvvadászat is. És azt is jó tudni, hogy tilos rádiót bömböltetni, hangoskodni a természetvédelmi területen – sajnos gyakorlatban nem igazán működik.

Ezzel szemben vannak olyan rezervátumok a világon, ahol nagyon szigorú és keményen betartatott szabályok érvényesülnek. Egyes helyeken külön meg van szabva, hogy mit lehet bevinni a rezervátum területére, előre meg kell határozni, hogy mennyi időt szeretnénk ott eltölteni, illetve milyen útvonalat bejárni; a túra végén pedig szigorúan ellenőrzik, hogy a szemetet leadjuk-e. Vannak tehát jól működő példák, amelyek szemléltetik, hogy valóban csak szigorral lehet fenntartani egy, a Duna-deltához hasonló természeti védett csodát. De ez egyelőre nálunk sajnos nem működik, annak ellenére, hogy a Duna-deltának még kinevezett kormányzója is van, jelenleg Grigore Baboianu személyében.

Címkék: , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!