Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Legend | 6.10.2010

Csodatévő vagy átlagos élelmiszer? A sokat dicsért szójáról

Fotó: VeganWarrior/flickr.com

A vegetáriánusok alapeledele és a húsimádók rémálma, csodaszer, de legalábbis az egészséges táplálkozás kútfeje. Ez az, amit a szójáról évek, sőt évtizedek óta leginkább hallani lehet. A fehérjetartalma valóban magasabb, mint más növényfélének, de a jótékony hatásai mégsem olyan egyértelműek, mint azt sokszor írják.

A szóját mintegy ötezer éve fogyasztják Ázsiában, Európába és Amerikába a XVIII. században került takarmánynövényként. Itt emberi táplálékként csak a XX. század elején kezdték fogyasztani, a második világháború idején vált fontos táplálékká.

A szója közismerten a magas fehérjetartalma miatt vált népszerűvé, az állati eredetű fehérjéket képes helyettesíteni, ezért nemcsak emberi fogyasztásra, de az állatok etetésére is használják. A vegetáriánus étrendben elsősorban a húst, de a tejtermékeket is szójával szokták felcserélni: a szójatej, tofu (szójasajt) és a és az egyéb, tej helyett szóját használó készítmények minden szupermarket polcán megtalálhatók.

A szóját nemcsak úgy használják húspótlónak, hogy hús helyett valamilyen szójaterméket fogyasztanak, hanem már műhús is készült többek között szójaliszt felhasználásával. A szójatej vegetáriánus sütik egyik fő alapanyagául szolgálhat. De valóban képes-e egy növény minden fehérjeigényünket kielégíteni?

Fotó: cindy47452/flickr.com

A Hotnews TOTB által megszólaltatott Corina Zugravu táplálkozás-szakértő azt mondja, a szója fehérjeértéke valóban magasabb az egyes növényekénél, de a húsénál, és általában minden állati eredetűnél alacsonyabb. „Vegyünk például a fehérjehatékonysági mutatót. Ez a tojás esetén 3.8, míg a szójánál 2.2. Persze a búzánál csak 1.7. Másfelől a szójaproteinek nem teljesek, egyik fontos aminosavból túl keveset tartalmaznak. Ezért nagyon fontos, hogy az abszolút vegetáriánusok kombinálják a zöldségféléket a gabonafélékkel, egymást kiegészítve. Nem szabad a szója csodatévő hatását abszolutizálnunk” – mondja Zugravu.

Ezzel szemben a sportolói étrenddel foglalkozó nutricionista, Serban Damian úgy véli, a hús, különösen a csirkehús mindenképpen helyettesíthető szójával. Ez azért jó, mert nem tartalmaz telített zsírsavakat és az úgynevezett rossz koleszterinszintet sem növeli. Ugyanakkor az emberi étrendben mindenképpen helye van, lévén, hogy mindenevők vagyunk, és a növényi fehérjeforrás is megfelelő számunkra.

A szója valóban a legtöbb internetes forrásban csodanövényként, vagy legalábbis ideális táplálékként jelenik meg. Jótékony hatásai között a fitoösztrogén (növényi hormon) tartalmát is ki szokták emelni, amely a mell- és prosztatarák esélyének csökkentéséhez, valamint a klimax tüneteinek enyhítéséhez járul hozzá. A fitoösztrogénnek ugyanakkor egyes kutatások negatív hatást tulajdonítanak, a nagymértékű szójafogyasztás például a férfiak steritlitásához vezethet, írja egy 2004-es BBC-cikk.

Serban Damian megemlíti, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) nemrégiben kijelentette, a szója segít megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Ez a megállapítás azonban erősen vitatott, számos tanulmány azt mutatta ki, hogy a szójafogyasztásnak önmagában elenyésző hatása van, a ritkább megbetegedés inkább annak tudható be, hogy a vegetáriánusok nem zsírokban gazdag élelmiszerekkel oldják meg a szükséges fehérjebevitelt.

Fotó: stillgray/flickr.com

A szójafogyasztásnak egyéb negatív hatásokat is tulajdonítanak, például hogy pajzsmirigy-működési rendellenességeket, ezáltal golyvát okoz. Ezt viszont nem lehet egyértelműen bizonyítani, mondja Serban Damian. Ami azonban biztos, hogy az egyike a legerőteljesebben allergén élelmiszereknek, akárcsak a tehéntej, vagy a mogyoró.

Azt is fontos megemlíteni, hogy az Európában kereskedelmi forgalomban kapható szója messze nem a természetes állapotban kerül csomagolásba. Az EU-ban génmódosított fajok közül egy kukoricafaj mellett csak GM szója engedélyezett. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden szója génmódosított, ami nálunk kapható, de az így kezelt növényt sok helyen termesztik. Ugyanakkor ha nem is GM, de mindenféle kezelésen ment keresztül, adalékokat, színezékeket és tartósítószereket tartalmaz. Az olyan, jótékony hatást bizonyító megfigyelések tehát nem érvényesek az európai vagy amerikai emberekre, amelyeket olyan vidékeken végeztek, ahol természetes formájában fogyasztják a szóját és származékait. Corina Zugravu azt is megemlíti, hogy szerinte a nálunk megvásárolható szójatermékek egyszerűen rossz ízűek, ezért mondott le egy idő után a fogyasztásukról.

Együk vagy hagyjuk inkább? A két szakértő szerint a szója fogyasztása semmiképpen nem lehet ártalmas (csupán nagy mennyiségben, mint bármilyen más élelmiszer esetén), de nem is alapvető szükséglete az emberi szervezetnek. Serban Damian azt is kiemeli, hogy a húsról sem kellene feltétlenül lemondani és „mert egészségesebb” címszó alatt szójával helyettesíteni, hacsak ennek valamilyen orvosi, esetleg vallási oka nincsen.

Címkék: , , , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Sancho
    Közzétéve: 6.10.2010, 8:53 pm

    Az állatifehérjét semmi nem képes helyetesiteni, az ilyen táposok, pedig egyenek szóját… Van egy vicc is: szójaszósz… szójafasirt… szójatok a növérkének, mert befostam!

Szólj hozzá!