Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 13.1.2016

„Ha elpusztult a kutyája, ne a mélyhűtőbe tegye!” – Mi is a helyzet a kutyák klónozásával?

klonok

Például valószínűleg „ennek a vége egy boldogtalan gazda, és egy összezavarodott klón lesz”.

A címben idézett mondattal igyekszik a Sooam Biotech segíteni a gazdáknak abban, hogy klónozható állapotban tartsák az elvesztett kedvenc tetemét. A dél-koreai cég ezzel a morbid mondattal vezeti fel azokat a praktikus lépéseket, amelyeket az eb halála után közvetlenül meg kell tennie a gazdának ahhoz, hogy visszakaphassa az állatot – ezt rögtön az után olvashatjuk a honlapjukon, hogy azt ecsetelik, ők az összetört szíveket is gyógyítják, nem pusztán állatot klónoznak. Ez az egyetlen olyan cég jelenleg, amely ilyesmivel foglalkozik.

Egy társként vagy családtagként számon tartott kutya elvesztése hatalmas fájdalommal jár. Az emberek különböző módon reagálnak rá. Van, aki azonnal vesz egy másik ebet, van, aki évekig, vagy soha többé nem tud kutyát tartani, annyira megviselte az előző halála. És most már van egy csoport, aminek tagjai klónoztatják az elpusztult kedvencet annak reményében, hogy visszakapják az eredetit, és az együtt leélt idő minimum megduplázódhat.

Az első testi sejtből klónozott állat egy bárány volt, Dolly, aki 1996-ban született, a világ első klónozott kutyája, a Snuppy névre hallgató afgán agár pedig 2005-ben. Az ő megszületéséhez több mint ezer petesejtet használtak fel, ezeket 123 szukába ültették vissza. Végül összesen két kiskutya született meg, az egyik hamarosan elpusztult, a másik a híressé vált Snuppy. Azóta már sok száz ebet klónoztak, és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy mérettől, fajtától és életkortól függetlenül bármelyik kedvencet vissza tudják adni a gazdának. Ehhez mindössze egy sejtre van szükség. Az eredeti kutya bőréből vett sejtekből kinyert örökítőanyag-mintát a petesejtekbe juttatják, a kihordást pedig egy pótanyaként használt kutyákra bízzák – viszonylag egyszerű a folyamat.

Snuppy, a világ első klónozott kutyája (Fotó: An Jang Dzsun)

Snuppy, a világ első klónozott kutyája (Fotó: An Jang Dzsun)

Az azonban, hogy a klónozás eléri-e a célját, és megéri-e, kérdéses. A klónozott kutya, habár külsőleg mása lesz az eredetinek, a viselkedése eltérő lehet. Petruska Imola Ágnest, egy kolozsvári kutyaiskola vezetőjét, kutyakiképzőt kérdeztük ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

„Alapvetően ellenzem a klónozást. Amikor egy kutyát klónoznak, annak az a célja, hogy ne kelljen elveszteni a kedvencet, és egy ugyanolyat kapjon a gazda utána. Ez számomra két ponton is problémás. Az első az, hogy természetellenes nem elengedni egy társat, és nem feldolgozni a halálát. Igen, tudom, mennyire fájdalmas elveszteni egy kutyát, aki társad volt 10-15 évig, de ez az élet rendje, és egy azonos génállománnyal rendelkező másik kutya nem pótolhatja az előző hiányát.

A másik problémám pedig az, hogy a klónozott egyedtől az előző kutyáéval azonos viselkedést várunk el, és bár a genetikai háttér fontos, a kutya viselkedését számos külső tényező befolyásolja. Például az, hogy hol tartják kölyökkorban, milyenek az alomtársak, milyen a környezet, mikor választják el az anyjától, hol és hogyan szocializálták. A gazda egy olyan viselkedést vár el majd a klónozott egyedtől, amit annak élettapasztalata nem fog majd megengedni, így véleményem szerint ennek a vége egy boldogtalan gazda, és egy összezavarodott klón lesz.

kutyayo
Photo by Ermolaev Alexander via shutterstock

Eleve elítélem azokat a beavatkozásokat a természet rendjébe, amelyek eleve beteg, és szenvedő állatokat eredményeznek, lásd túlszaporítás, vagy akár a klónozás. Ugyanakkor a klónozási technológiának számos pozitív hatása is lehet – például betegségek gyógyítása – csak jóra kell használni. Ilyen a génbank, ahol egy adott „sikeres egyed” génállománya továbbvihető, de mesterséges megtermékenyítéssel, nem pedig klónozással.”

Habár a technika hatékonysága alacsony, szakértők szerint vannak pozitív hozadékai, például ha rendelkezésre állnak majd kutya-őssejtvonalak, több élettani és patológiás mechanizmus tanulmányozására is alkalmas állatmodelleket lehet létrehozni. Felvet azonban etikai kérdéseket is az ebek klónozása, ráadásul csökkentheti a menhelyeken várakozó gazdátlan kutyák örökbefogadását. Mindenesetre annak, aki szenved a társának elvesztésétől, nem elég elhatároznia a klónoztatást, gazdagnak is kell lennie hozzá – akár 100 ezer angol fontnak megfelelő összeget is kérhetnek egy tulajdonképpen teljesen új állatért.

Nyitókép: photo by O.M. via shutterstock
(The Guardian, sooam.com)

Címkék: ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!