Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 12.12.2015

Angliában ezer év után újra hiúzok fognak élni! Mi haszna van a visszatelepítéseknek?

Iberian lynx, Spain

Nagy-Britanniában ezer éve kihaltak a hiúzok, ahogyan az erdők fogytak és a szőrmekereskedelem fellendült. Most azonban valószínű, hogy a ragadozó macskaféle 1000 évnyi eltűnés után újra el fog terjedni a kontinensen egy merész visszavadítási projektnek köszönhetően.

Egy csapat természetvédő és tudós hat eurázsiai hiúz (Lynx lynx) betelepítésére kapott engedélyt, a projekt jövőre fog megvalósulni. A szakértők szerint a ragadozók megjelenése és elterjedése segít majd helyreállítani a sérült ökoszisztémát.

A hiúz tökéletes választás Nagy-Britanniának – mondja Paul O’Donoghue, a Lynx UK szervezet tudományos fő tanácsadója. „A vidék gyakorlatilag haldoklik az erdők regenerálódása nélkül, és a hiúz segíteni fogja ezt a regenerálódást.”

Ha egy területen nincsenek ragadozók, akkor a növényevők száma könnyen növekedni fog, és ez hamar káros lehet a helyi flórára. Az élőhely elveszítése pedig kihat más fajokra is, így a növényevőkre és madarakra egyaránt. Nagy-Britanniában ezért nagy problémát jelentenek a szarvasok, amelyeknek gyakorlatilag nem maradt természetes ellenségük. Mivel a hiúz szereti a fiatal szarvasokat levadászni, a szakértők azt remélik, hogy így az ökoszisztémát lehetséges lesz természetes módon visszaállítani.

A ragadozó megjelenésének akár más jótékony hatásai is lehetnek, Németországban például öko-turizmus épült a létezésükre. A britek is ezt remélik, egy független becslés szerint az állatok 25 év alatt 80 millió eurónyi, turizmusból származó hasznot hoznának, és az anyagi haszon sokkal nagyobb, ha beleszámoljuk, hogy csökkenni fog a szarvasok általi károkozás.

hiuzok

A terv egyébként nagyon népszerű: a helyieknek, akik az állatok közelében élnének, 90%-a támogatja a visszatelepítést, habár a farmerek kissé aggódnak, hogy állataik prédává válhatnak. A tervek szerint az első 5 évben az állatokat GPS-es nyomkövetővel fogják ellátni, hogy követhessék a mozgásukat.

A ragadozók visszatelepítése egyébként világszerte megfigyelhető: az Egyesült Államokban például 1995-ben visszatelepítették a szürke farkasokat a Yellowstone Nemzeti Parkba, és azóta a növényzetre nagyon jótékony hatást fejtettek ki. Utána a grizzlyk visszatérhettek Washington államba, a tigrisek Dél-Kínába és a farkasok Skóciába. A ragadozók megváltoztatják a növényevők viselkedését, akik, ha nincs állandó fenyegetettség, akkor addig maradnak egy területen, amíg le nem legelik teljesen azt, és csak utána állnak tovább. Ezért sem hasznos például vadászattal szabályozni az egyedszámukat. Vannak azonban olyanok, akik vitatják ezt az elméletet, és kritikusok a visszatelepítésekkel szemben is. Ők azt mondják, hogy ahonnan eltűntek a ragadozók, ott a növényzet gyorsan regenerálódik, és ellenállóvá válik a visszatelepítésekkel szemben.

A gyakorlat azonban Európában egyre népszerűbb, így hazánkban is, ahol először a hódokat, majd tavaly a bölényeket telepítették vissza. A Rewilding Europe nevű szervezetnek a közeljövőre egy millió hektárnyi területre terveznek ilyen műveleteket. Ezekben legtöbbször nem ragadozók szerepelnek, az 1980-as években például Hollandiában kezdték a munkát, ekkor a hazai folyók élővilágát állították helyre jelentős sikerrel. Később ezt a módszert alkalmazták a Duna, a Rajna és Jangce folyó egyes szakaszain.

Nyugaton az egyik legnagyobb problémát az jelenti a visszavadítási projektekkel kapcsolatban, hogy egyre kevesebb a terület, amely a projektet követően érintetlenül is tud maradni. Ugyanis egy-egy terület regenerálódása nem egyik napról másra történik, hanem hosszas folyamat szükséges hozzá. Nem beszélve arról, hogy egyre többek szerint az embereket sem ártana “visszavadítani”, hiszen a nem-urbánus környezetben töltött idő bizonyítottan segít a mentális problémák kialakulásának megakadályozásában, a lelki egészség megőrzésében is.

Címkék: , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!