Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 17.11.2015

Tolódhat a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának létrehozása, de ez nem is baj

„Kelemen-havasok” de Pear Blossom - Operă proprie. Sub licență CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

Kelemen-havasok” de Pear BlossomOperă proprie. Sub licență CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

A távozó kormány tervei szerint létrehozzák ismét a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságát (ANAP – Agentia Nationala pentru Arii Protejate – egyes esetekben ANANP-ként rövidítik, de ugyanarról a szervről van szó – szerk. megj.), amely a 2009-ben kezdődött gazdasági válság előtt 3-4 hónapig már egyszer működött. Az új kormányhatározat még nem jelent meg a hatóság létrehozásáról, de máris sok kritika éri a kormány ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Természetvédelmi szakértők segítségével számba vettük a legfontosabb szempontokat, amelyeket egy hasonló mérvű átalakításnál jó lenne figyelembe venni.

Az Agent Green nehezményezi, hogy hiába jön létre a hatóság, ha továbbra is a Romsilva – Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (RNP – Regia Naţională a Pădurilor) kezében marad a nemzeti és természeti parkok (natúrparkok) adminisztrálása. Az Agent Green élesen bírálja azt is, hogy átláthatatlan módon, mintegy titokban dolgozták ki a dokumentumot. A határozat értelmében az ANAP kezelői szerepet kapna az összes védett területre, de – a minisztérium szándéka szerint – a nemzeti és natúrparkok adminisztrációját a Romsilva pénzügyi támogatásából oldja meg. Ez az Agent Green szerint nincs rendben, főképp annak fényében, hogy a Romsilva kezelése alatt tették tönkre az erdős élőhelyek egy részét. “A minisztérium nem szervezett konzultációt, és nem vonta be érdemben a közvéleményt, valamint az érdekelt feleket” – áll a szervezet közleményében. Anne Juganaru államtitkár a kormányhatározatot a Romsilvával közösen dolgozta ki – állítják. A szervezet szerint ezért ebben a formában a kormányhatározatot nem szabadna megjelentetni a Hivatalos Közlönyben. Az Agent Green azt kéri a környezetvédelmi minisztériumtól, ruházza fel az ANAP-ot a nemzeti és natúrparkok kezelési jogával is, és tegye lehetővé a kis rezervátumok gondnokságba helyezését; a nemzeti parkok esetében pedig csak olyan kezelési terveket fogadjon el, ahol a szigorú védelemmel rendelkező zónák központi fekvésűek legyenek, és legalább a teljes terület 75%-a essen ilyen védelem alá.

Október 21-én a Natura 2000-es koalíció is közlemény adott ki a hatóság létrehozása kapcsán. Javasolják, hogy a koordinátori és felülbírálói funkciója mellett az ANAP-nak kellene biztosítania a védett területek gondnokságai számára a pénzügyi forrásokat is. Ebbe beletartozna a rendszer működtetésének költségvetése, de az érintett területtulajdonosok kárpótlása is. A 17 természetvédelmi szervezetet tömörítő koalíció álláspontja az, hogy a hatóság létrehozására vonatkozó törvénytervezet előkészítését újra kell kezdeni, és bevonni minden érintett felet az előzetes konzultációkba, ahogyan egyébként azt a törvényes előírások is kimondják.

A miniszter legutóbb október végén a Macin-hegység természetvédelmi terület látogatóközpontjának megnyitásakor beszélt az ügynökség létrehozásáról. Október 28-án a szenátus elfogadta a hatóság létrehozásáról szóló törvénytervezetet, amely szerint majd kormányhatározatban rögzítik az ANAP szervezeti struktúráját, alkalmazottainak számát, kötelezettségeit és feladatkörét a környezetvédelmi közintézmények javaslatára, a jelen törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül – tudósított a Pro TV.

Azóta nagy a csend, a minisztérium honlapján nincs információ a tervezetről.

Az általunk megkeresett természetvédelmi szervezeti vezetők nem tartják tragikusnak, ha tovább csúszik az ANAP létrehozása, ugyanis így lehetőség nyílik a hibák kijavítására, és a civilek szempontjai is jobban érvényesülhetnek. Többen utaltak arra, hogy a korábbi sietség, konzultációhiány és titkolózás mögöttes érdekeket szolgálhatott: azt, hogy az ANAP-hoz átkerülő hatásköröktől megfosztott civil kezelők lába alól kihúzzák a talajt, könnyebben lehessen befektetéseket elfogadni a védett területeken, még akkor is, ha hosszú távon káros hatásúak, illetve hogy egy kormányszerv büdzséjébe csatornázzák a természetvédelemre lehívható európai uniós pénzalapokat.

Orieta Hulea biológus, a WWF természetmegőrzésért felelős regionális igazgatója a TOTB megkeresésére arról tájékoztatott, korábban volt néhány találkozójuk a minisztériummal a téma kapcsán, és el is fogadták néhány javaslatukat. A következő találkozó november 17-én lenne, ám a kormányátalakítás miatt kevéssé valószínű, hogy erre sor kerül. Ez nem is baj: így több idő marad megfelelően előkészíteni a hatóság létrehozását, és remélhetőleg az új kormány alatt az egyeztetések is átláthatóbbak és nyitottabbak lesznek, ily módon figyelembe lehet venni a védett területek kezelésével kapcsolatos összes lehetséges aspektust – vélte a szakértő. A WWF álláspontja az ANAP kérdéséről egyébként megegyezik a Natura 2000-es Koalíció Föderációjának fennebb idézett álláspontjával.

A Milvus Csoport is tagja a koalíciónak. A természetvédelmi szervezet elnöke, Papp Tamás, a föderáció vezetőségének tagja megkeresésünkre kifejtette, szerinte az ANAP jó eséllyel nem jön létre. „Megbukott a kormány, és így távozik az is, aki nagyon akarta. És bármennyire is meglepő, ezt most nem bánom, mert szerintem a mostani létrehozás hátterében nem a jószándékú természetvédelem, hanem az európai uniós pénzek kormány fele való lehívása és a ’problémás szereplők’ kiiktatása volt” – fogalmazott a Milvus elnöke.

szoke
Papp Tamás

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti elnöke (szintén Natura 2000-es Koalíció Föderáció-tagszervezet) nyíltabban fogalmazott annak kapcsán, a közbejött kormányválságon túlmenően miért nem sikerült Anne Juganaru környezetvédelmi államtitkár terve az ANAP létrehozásáról. „Szeretett volna megszabadulni a civilektől, két célból: hogy bármit engedélyezhessenek védett területeken, és ebbe ne szólhasson bele senki (ez régi, legalább kétéves álma, és folyamatosan dolgozik rajta); illetve hogy minél több pénzre tegyék rá a kezüket a POIM (volt POS Mediu) védett területek kezelésére szánt összegeiből. Ezt azért nem tudja az eredetileg elképzelt módon véghezvinni, mert nem kapott jóváhagyást a Pénzügyminisztériumtól a minimális költségvetési leosztásra. Eredetileg 435 személyre tervezték az ANAP-ot (ami amúgy nagyon kevés), de a pénzügyminisztérium csak száz főt fogadott el: ötvenet az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) és ötvenet az Országos Környezetvédelmi Őrség (GNM) be nem töltött posztjaiból. Abból meg nem sokat lehet csinálni. Ezért nem is biztos, hogy elég motivált lesz a folytatáshoz” – vélte.

Amúgy 435 ember is édeskevés az összes romániai védett terület megfelelő kezeléséhez – hívja fel a figyelmet Márk-Nagy János. A Natura 2000-es Koalíció Föderációja összesítése szerint tagszervezeteinél 1944-en dolgoztak védett területnél (munkakönyvvel vagy szolgáltatási szerződéssel). Ha ehhez hozzáadjuk a Romsilva által adminisztrált nemzeti parkok személyzetét, a más szervezeteknél, megyei tanácsoknál, cégeknél dolgozó embereket, mindenképp több ezres szám jön ki. Ezt az űrt pedig be sem tudnák tölteni a szakemberhiány miatt – vélte.

Egyelőre esélytelen kivonni a Romsilvát az egyenletből

Papp Tamás szerint bármennyire is jó lenne, hogy a Romsilva fennhatósága alól kikerüljenek a védett területek, arra jelen pillanatban nincs garancia, hogy egy államilag irányított ANAP által kinevezett személyzet – akinek a fenntartására nincs pénz – jobban végezné a dolgát, mint a Romsilva. Egy rezsimváltást a nemzeti parkok fölött jól elő kell készíteni, és csak akkor meglépni, amikor már van, akikre lecserélni a Romsilvát.

„Az ANAP-ot most úgy képzelték el, hogy hirtelen kinő a semmiből, és januárban lesz több száz szakképzett embere, akik majd kezelik az összes védett területet Romániában (a RNP kezelésében lévő parkokon kívül). Aki valamennyire belelát ebbe a rendszerbe, az tudja, hogy ez mennyire esélytelen. Nyilvánvalóan az ANAP-ot nem ezzel a szándékkal hozzák létre. Sokkal inkább a következő POS Mediu-s pénzek lehívása a cél, valamint az is, hogy a ’kellemetlen’ kezelőktől megszabaduljanak. Egy ANAP által kinevezett tisztviselő, akinek jó eséllyel nem sok köze és tapasztalata lesz a természetvédelemben, nem fog ’keresztbe tenni’ a beruházóknak, a vízügynek és valószínűleg a RNP-nek sem. Amit egy elkötelezett NGO-s, aki meggyőződésből kezeli a védett területet, és nem csak munkahelyként tekint erre a feladatra, mindeddig megtett vagy megpróbált megtenni. Ezért nem látom feltétlenül azt, hogy az ANAP jobb lesz, mint a RNP. Persze erdőgazdálkodásban jobb lenne, de a többi esetben (vízgazdálkodás, beruházások stb.) talán még annyit sem tenne, mint a RNP. Márpedig egy védett terület nemcsak erdőből áll” – szögezte le Papp Tamás.

Márk-Nagy János szerint is „utópia azt hinni, hogy ha most elveszik a RNP-től a védett területeket, és létrehoznak a Környezetvédelmi Minisztérium alárendeltségében egy újabb intézményt száz vagy akár 435 alkalmazottal (akiknek valószínűleg nem lesz tapasztalatuk és-vagy valakinek a valakijei lesznek), akkor meg fog szűnni a RNP természetpusztítása a védett területeken. A minisztériumban most is a RNP meg a Vízügy diktál, és nagyon nehéz bármilyen környezetvédelmi érvet gyakorlatba ültetni. Ugyanakkor kárba veszne az a rengeteg pénz és energia, amit az eddigi kezelésben részt vevő emberek képzésére fordítottak az elmúlt 15 évben. És ebbe beleértem a RNP parkjainál dolgozó embereket is, ahol véleményem szerint sok értékes, természetszerető ember van. Úgyhogy én is azon a véleményen vagyok, hogy ezt az egész intézményépítési folyamatok a nulláról kellene kezdeni és széleskörűen kellene végezni, minden érdekelt fél bevonásával. Ez nem egy olyan téma, amit most egy-két hónap alatt meg lehet oldani. Remélem, hogy jön egy normálisabb kormány, amelyik a védett területek ügyét is felvállalja” – összegzett Márk-Nagy János.

Mi lenne a legjobb a romániai természetnek?

Ha létrejönne az ANAP kezelő és koordináló szereppel, és első fázisban kezelésbe venné a most kezelővel nem rendelkező védett területeket (ezek vannak a legnagyobb veszélyben jelenleg, mert bár a megyei környezetvédelmi ügynökségekhez tartoznak, azoknak se emberük, se pénzük nincs érdemi munkát végezni) – kezdte a felsorolást Márk-Nagy János. Az ANAP-nak kellene kidolgoznia a szükséges jogszabályokat, standardokat és procedúrákat, amelyek már nagyon hiányoznak; koordinálná és ellenőrizné a létező kezelőket. Hosszú távon át kellene vennie minden védett terület kezelését, de az csak minimum tíz év múlva képzelhető el, ha addig biztosítják a megfelelő mennyiségű pénzt és humán erőforrást. Ha nem biztosítják, akkor egy évtized sem elég az átmenethez – magyarázta az EKE-elnök.

A Milvus elnöke szerint is az új ANAP-nak képviselnie kellene a védett területek ügyét a minisztériumon és a kormányon belül, beleértve a költségvetés kiharcolását; dolgozzon majd ki egy hosszútávú stratégiát a védett területek kezelésére (beleértve a nemzeti parkok átvételét a RNP-től). A védett területek kezelését pedig azokkal kellene kezdenie a hatóságnak, amelyek jelenleg gazdátlanok – ilyen pedig jó sok van az országban. Ha ezeknek a kezelésére tud pénzalapokat keríteni, és elkezd kezelőként dolgozni, a hatóság előbb-utóbb ezáltal szerez annyi tapasztalatot, hogy hosszú távon felmérje, mivel járna az összes terület kezelése – vélte Papp.

Erika Stanciu: az ANAP letrehozását jól átgondolt tervezés és elemzés kell megelőzze

Romániában a védett területek hálózatának adminisztrációja csak részben működik, pedig az ország területének közel 24%-áról van szó – hívja fel a figyelmet Erika Stanciu, a Pro Park Alapítvány vezetője. Mindaz, amit eddig az ország elért ezen a téren, elsődlegesen az elkötelezett gondnokságoknak, kezelőknek köszönhető: civil szervezeteknek, akik sok projektet futtatnak, illetve azoknak a minisztériumi és a környezetvédelmi hivatalokban dolgozó alkalmazottaknak, akik időt, energiát és szenvedélyt fektettek ebbe a rendszerbe, gyakorlatilag a kormány és más döntéshozók támogatása nélkül – fogalmazott Stanciu a TOTB-nek.

Erika Stanciu

Erika Stanciu

„Ahhoz, hogy egy egységes, működőképes és hatékony rendszer jöjjön létre országos szinten a védett területek kezelésére, egy olyan struktúrára van szükség, amely vállalja a vezér szerepet és a koordinálást, stratégiát és világosan meghatározott keretet biztosít, a kezelőknek valódi pénzügyi és más támogatást biztosít, kiharcolva az állami támogatást ezeknek a nemzeti és európai fontosságú területeknek a kezelésére. Ez pedig csakis akkor valósul meg, ha elkötelezett és hozzáértő szakértők hivatalos mandátumot kapnak a védett területek rendszerének működtetésére, és egy olyan csapat alakul ki, amely élvezi az állam, a kormány pénzügyi támogatását. Egy ilyen csapatból kell állnia az ANAP-nak” – szögezte le Erika Stanciu.

Amikor idén nyáron néhány képviselő kezdeményezte az ANAP létrehozásáról szóló törvénytervezetet, és ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi minisztérium elkezdte kidolgozni azt a kormányhatározat-tervezetet, amely az ANAP hatáskörét és struktúráját volt hivatott szabályozni, nem kérték ki a civil társadalom képviselőinek részvételét a konzultációkban, és nem egyeztettek a védett területek kezelőinek képviselőivel – állapította meg Erika Stanciu. A minisztérium központosítani akarja az ANAP révén a védett területek adminisztrációját, kivéve azokat, amelyeket a Romsilva kezel.

Az elképzeléssel több probléma is van, az egyik legfontosabb Erika Stanciu szerint, hogy minden hasonló radikális átszervezést előbb egy, az előző időszakot kiértékelő elemzésnek kell megelőznie arról, hogyan és milyen eredménnyel kezelték az utóbbi 15 évben a védett területeket Romániában a különböző intézmények és civil szervezetek.

A hozzá nem értő vagy nem hatékony kezelők problémája arra vezethető vissza, hogy a teljes rendszer nem működőképes, létfontosságú elemei hiányoznak: a finanszírozás, egy tiszta stratégiai vízió, egy jól definiált technikai keret, a komplex tevékenységhez szükséges technikai támogatás, valamint egy jól pontra tett kiértékelő- és ellenőrzőrendszer. Ha az adminisztrációt átveszi egy állami szerv, jelen esetben az ANAP, a fenti problémák megoldása mellett több száz védett terület kezelésével is meg kell birkóznia, amihez több mint ezer alkalmazottal és megfelelő költségvetéssel kellene rendelkeznie – magyarázta Erika Stanciu.

„A jelenlegi rendszer lehetővé teszi azt, hogy a védett területeknek különböző intézmények, szervezetek lehessenek a gondnokai. Sokuk hatalmas erőfeszítést tett, hogy forrásokat szerezzen a kezelésre, és időközben kiképezte azt a szakértői humán erőforrást is, amely ezt a munkát el tudja végezni. Jelen pillanatban a központosítással lenulláznák ezeket az eredményeket, és a jövőre nézve csökkentenék ezeknek a szereplőknek a pozitív hozzájárulását a védett területek kezeléséhez” – vélte. Ha mégis központosításban gondolkodnak a kormányban, akkor annak teljeskörűnek kell lennie, vagyis a Romsilva sem lehet kivétel alóla. Annak, hogy ki folytathatja a kezelői tevékenységet, csakis egyetlen kritériuma lehet, és ez nem az intézményi hovatartozás, hanem a korábbi megvalósítások – szögezte le.

Következésképpen az egységes és hatékony, a védett terület-hálózat kezelését ellátó rendszer kialakítása nagyon komplex feladat, amely nagyon figyelmes előzetes elemzést igényel. Mielőtt bármilyen jogszabály születik az ANAP létrehozásáról, ki kell értékelni az utóbbi 15 évet, és egy olyan rendszert megtervezni, amely kummulálni képes annak eredményeit és erőfeszítéseit. Lefordítva ez egy jól strukturált és funkcionális, egységes keretet és koordinációt biztosító, a kezelőket támogató ANAP-ot, valamint a védett területekért felelősséget vállaló, pénzügyi működési támogatást kapó kezelőket feltételez, akik ugyanakkor vállalják, hogy további forrásokat csatornáznak be, amiből az adminisztrálást finanszírozhatják.

Bármilyen forgatókönyv is valósul meg, kritikus fontosságú a kárpótlások kérdése: azoknak a tulajdonosoknak, akiknek veszteségük származik abból a tényből, hogy a területükön nem aknázhatják ki az erőforrásokat, anyagi kárpótlásra lenne joguk – hangsúlyozta Erika Stanciu.

Címkék: , , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!