Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 6.11.2015

A párizsi klímacsúcs valószínűleg nem fogja megváltani a világot

paris
photo by pisaphotography via shutterstock.com

2015 decemberében vigyázó szemetek Párizsra vessétek. (Bolygó)létfontosságú találkozó lesz itt, ahol az országok delegáltjai létrehozhatnak egy olyan egyezményt, amely globálisan annyira csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy az évszázad végéig 2 Celsius-fok alatt maradjon a felmelegedés. Ahogy a klímacsúcs kezdetének dátuma egyre közeledik, annyival tűnik biztosabbnak, hogy ez nem fog sikerülni.

A szakértők legutóbb 2015. augusztus 31. és szeptember 4. között találkoztak Bonnban. A kormányzati delegációk hosszasan vitatkoztak a rendkívül bonyolult szövegtervezet egyes részeiről, de álláspontjaik a legfontosabb ügyekben alig közeledtek. Ez után több nemzetközi hírnevű tudós is pesszimista álláspontra helyezkedett a párizsi találkozóval kapcsolatban. A szakemberek szerint az egyes országos egyéni kibocsátáscsökkentő felajánlásai túlságosan elvesznek az önös érdekekben ahelyett, hogy a közös célra összpontosítanának. A csúcsra minden résztvevő országnak le kell adnia, hogy milyen mértékben szándékozik hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz, ez a nemzeti vállalás az Intended Nationally Determined Contribution, vagyis INDC. A több ország kutatói által jegyzett, a Nature folyóiratban megjelent felszólítás azonban azt kéri a résztvevő országoktól, hogy az egyéni tervek helyett egy közös vállalásra fókuszáljanak, mert enélkül háttérbe szorul az együttműködés.

„A tudományos együttműködés elve azt diktálja, hogy ha mindössze egyéni hozzájárulásokat nevezünk meg, amelyeket nem hangolunk össze, akkor egy viszonylag gyenge eredményt fogunk kapni” – mondta David MacKay, a Cambridge-i Egyetem kutatója. MacKay szerint jó példa ennek a stratégiának a kudarcára a Kiotói Egyezmény, amely közös vállalást tűzött ki célul, ehelyett viszont csak egyéni vállalásokat sikerült elérni, ami gyengébb elköteleződéshez vezetett, és később sokan ki is léptek. Ehelyett kölcsönösségre kellene építeni a megállapodást, mert ha a vállalásokat összehangolnák, mindenki saját érdeke lenne azok szigorúbb betartása, hiszen az nemcsak önmagukra, hanem mindenki másra is hatással lenne. Ezért a kutatók szerintaz lenne a jó megoldás, ha az országok megállapodnának egy közös, egységes mértékű széndioxidadóban vagy kibocsátás-kereskedelmi rendszerben. Azt ugyanakkor a most felszólaló kutatók is elismerik, hogy a párizsi csúcs már túl közel van ahhoz, hogy egy most bedobott ötlet már akkor hatással lehessen az egyezkedés menetére.

unijo
photo by Aleksey Klints via shutterstock.com

Az Európai Parlament nemrég az évszázad küzdelmének nevezte a párizsi klímacsúcsot, és a maga részéről garantálta, hogy mindent meg fognak tenni a cél érdekében: (az Uniónak) az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig 40 százalékkal való csökkentését és az éghajlatváltozás kezeléséhez szükséges nagyobb pénzügyi kötelezettségvállalást kell kérnie az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek huszonegyedik konferenciáján (COP21) decemberben Párizsban.

A parlament hangsúlyozta: az unió kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó jövedelmek egy részét is el lehetne különíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, a légiközlekedési és hajózási ágazatnak pedig 2016 végéig el kellene kezdenie kibocsátásának csökkentést.

„Ez az évszázad küzdelme lesz. Ha nem sikerül megakadályozni, hogy a század végére két foknál többel emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, akkor sokkal több aszállyal, árvízzel, olvadó gleccserrel és egyre nagyobb termőterület eltűnésével kell számolnunk. Az éghajlatváltozás a migráció növekedéséhez is hozzájárul” – mondta az állásfoglalást jegyző francia szociáldemokrata képviselő, Gilles Pargneaux.

Egy, a parlament által kiadott állásfoglalás leszögezte, hogy új lendületet kell vennie az uniós éghajlatpolitikának ahhoz, hogy az Európai Unió az ígéretéhez híven 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80–95 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szerintük ehhez az kell, hogy a konferenciát lezáró jegyzőkönyvet sikerüljön jogilag kötelező érvényűvé tenni, és tartalmazza, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050 környékére világszinten zéróra kell csökkenteni annak érdekében, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2°C foknál többel ne emelkedjen meg. Az EU szerint szükség esetén már 2016-ban el kell kezdeni további kibocsátáscsökkentő lépések kidolgozását, és öt évente felül kell vizsgálni az eredményeket, azt elkerülendő, hogy a célok és az ambíciók túlságosan alacsonyan maradjanak.

A képviselők szerint a kibocsátáscsökkentéshez való nemzeti hozzájárulások a jelenlegi formájukban 2,7-3,5°C fokos hőmérséklet-emelkedést eredményeznek majd. A párizsi tárgyalófeleket a vállalások felülvizsgálatára kérik annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a legfrissebb tudományos értékelésekkel és elegendőnek bizonyuljanak ahhoz, hogy biztonságosan legfeljebb 2°C fokkal emelkedjen a hőmérséklet.

Az Európai Parlament arra kéri a tagállamokat, hogy a 2020-ig uniós szinten összesen befizetendő 100 milliárd dolláros vállalás teljesítése érdekében egyezzenek meg egy finanszírozási menetrendben, amely meghatározná az egy-egy tagországra eső méltányos rész elérésének mikéntjét. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem további forrásaként a parlament a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeinek egy részét, valamint a légi közlekedés és a hajózás kibocsátásaira kivetett nemzetközi adók felhasználását javasolja.

A parlament felhívja a figyelmet arra, hogy az energiaszektor mögött a közlekedési ágazat a második legnagyobb kibocsátó. Álláspontja szerint ezért a tárgyalófeleknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül 2016 végéig ki kell dolgozni azokat a lépéseket, amelyek segítségével mérsékelhető a szektor kibocsátása.

A párizsi klímacsúcs mindezek mellett elsősorban a pénzről fog szólni, és ez a pesszimizmus másik forrása is. A szegény országok, amelyek nagyon kevéssé járultak hozzá a globális felmelegedéshez, de a legsúlyosabb hatásait kénytelenek elviselni, több milliárd dollárt követelnek majd a gazdag országoktól a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás és a megújuló technológiákra való átállás finanszírozására.

barrikad

Ami mégis adhat okot némi optimizmusra, az a várható legnagyobb civil nyomás, ami a történelemben előfordult: olyan jelentős közszereplők hívtak nemzetközi akcióra, illetve párizsi „nyomásgyakorlásra”, mint a filozófus, nyelvész Noam Chomsky, az antiglobalista és antikapitalista író Naomi Klein, vagy a Nobel-békedíjas emberjogi aktivista, Desmond Tutu.

Nemrég demonstrációkat jelentett be a híres környezetvédelmi antiglobalista szervezet, a 350.org és az Attac France 10 blokádot fognak felállítani a városban, amelyeket „vörös vonal blokádoknak” neveznek el, s amelyekkel figyelmeztetni szeretnék a résztvevő politikusokat, hogy ne hozzanak létre olyan megállapodást, amely a szimbolikus vörös vonalon túli. Civil engedetlenség és útblokád lesz tehát Párizs-szerte ennek érdekében. A várakozások szerint a párizsi civil megmozdulás nagyobb lesz a New York-inál is, amelyen 300 ezren vettek részt.

Címkék: , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!