Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 5.10.2015

A világ legkisebb csigáit találta meg egy Japánban dolgozó székely kutató

Fotó: Takahasi Miki

Páll-Gergely Barna. Fotó: Takahasi Miki

Hét apró szárazföldi csigafajt fedezett fel egy nemzetközi (japán, magyar és svájci szakértőkből álló) kutatócsoport Kínában. Az egyik legkisebb fajból akár tíz példány is elférne egy tű fokán: héjuk magassága 0,86 milliméter. A mikrocsigák a világ eddig ismert legkisebb földi csigái közé tartoznak – írták a szakértők a ZooKeys című szaklapban. A Dr. Páll-Gergely Barna, a japán Macumotóban lévő Sinsu Egyetem munkatársa vezetésével dolgozó kutatócsoport a Kína déli részén lévő Kuanghszi tartomány talajmintáinak átszitálása során fedezte fel az állatok maradványait. A TOTB a gyergyószentmiklósi születésű Páll-Gergely Barnával beszélgetett, akit egyik barátja álszékelynek hív, mert messze csöppent Gyergyótól, és nem is ott nőtt fel. Ennek ellenére nagyon büszke származására, és Japánban is mindenkinek elmondja, hogy kik azok a székelyek.

kérdezett: Sólyom István

Gyergyószentmiklóson születtél, Pécsen jártál egyetemre, Japánban élsz és kutatsz, Kínában fedeztétek fel a világ legapróbb csigafaját. Miért épp a csigákkal kezdtél el foglalkozni?

Erre azt szoktam mondani, hogy ez olyan, mint a szerelem. Meg lehet magyarázni, hogy miért érdemes és izgalmas a csigákat kutatni, de elsősorban azért csinálom, mert imádom. Nagyjából 5 éves korom óta gyűjtök tengeri csigaházakat, mert azok szép színesek, és nem utolsósorban általában jó nagyok. Gimnazista koromban találkoztam egy nagynevű budapesti csigakutatóval, Erőss Zoltán Péterrel, aki rábírt, hogy kezdjek el szárazföldi csigákat is gyűjteni. Nem igazán volt nehéz dolga. Ez a szenvedély hamar tudományos érdeklődéssé változott.

Milyen tudományos jelentősége van egy új csigafaj felfedezésének?

Csupán egy faj felfedezéséért finoman szólva nem jár Nobel-díj. Az ilyen eredmények elsősorban a szűk szakmának szólnak. Persze vannak kivételek, amelyeket felkap a sajtó, mert valami miatt érdekesek. Így történt az én esetemben is. Rájöttem, hogy az egyik új faj, amit a kezemben tartottam, a világ eddigi legkisebb szárazföldi csigája. A cikkünk publikálása négy napja történt, azóta kb. 30 nyelven találtam a témával foglalkozó cikkeket a világhálón és több, mint 100 000 internetes találat van a legkisebb csigafaj nevére. Emellett sok lap megkeresett a National Geographictól a The Guardianen át a Gyergyó Hírlapig.

A fajok leírásának fontosságát egy kicsit távolabbról érdemes szemlélni. Jelenleg kb. másfél millió eukarióta (tehát sejtmaggal rendelkező) élőlényt ismer a tudomány a barnamedvétől a rókagombán át a sörélesztőig, és ezek mind egy tudományos rendszerbe vannak foglalva, mely 250 év rendszerező és felfedező munkásságának eredménye. Ehhez minden taxonómus (tehát rendszertannal foglalkozó kutató) hozzájárult, aki legalább egy fajt felfedezett. Én eddig kb. 70 fajt, alfajt és génuszt (más néven nemet) írtam le a tudomány számára, és jelenleg is sok új faj van, amiket le kell írnom és el kell neveznem. A legpontosabb becslések szerint a Földön élő fajok alig 15%-át ismerjük eddig, vagyis összesen majdnem 8 millió ismeretlen faj élhet velünk ezen a bolygón.

A nemzetközi kutatócsoportotok hét apró szárazföldi csigafajt fedezett fel, a legkisebb csigából tíz elférne egymás mellett egy varrótű lyukában. Mi lehet a magyarázata, hogy ilyen kisméretű a puhatestű?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, és sajnos a rendelkezésünkre álló adatokkal nem is megválaszolható. Elképzeléseink persze vannak. Egyrészt, a nagyon kis testmérettel lekerülnek nagyon sok ragadozó rovar étlapjáról. Másrészt, a parányi testméret előnyös lehet táplálékszegény élőhelyeken, mint amilyenek a barlangok. A most felfedezett csigák is valószínűleg sziklarepedésekben élnek, tehát “majdnem barlangiak”. Néhány rokonuk viszont igazi barlanglakó állat.

Egy kis ízelítő a Páll-Gergely Barna által leírt (főleg ázsiai) csigafajokból. A képek méretarányosak, a legnagyobb példányok kb. 3 centisek.

Egy kis ízelítő a Páll-Gergely Barna által leírt (főleg ázsiai) csigafajokból. A képek méretarányosak, a legnagyobb példányok kb. 3 centisek.

Angustopila dominikae a legkisebb faj neve. Honnan jön a név?

A fajt a feleségemről neveztem el, akivel idén júniusban házasodtunk össze. Az Angustopila nevű génuszt (= nemet) egy tavaly megjelent cikkben írtuk le, ez latinul keskeny oszlopot jelent, utalva a csigák szűk köldökére (a “lyuk” a csigaházon, ha alulról nézzük).

Az immáron világhíres csigafaj, melynek hivatalos neve Angustopila dominikae. Páll-Gergely & Hunyadi, 2015

Az immáron világhíres csigafaj, melynek hivatalos neve Angustopila dominikae. Páll-Gergely & Hunyadi, 2015

A dél-kínai Kuanghszi tartományban találtatok rá a csigákra. Számítottatok rá, vagy véletlen felfedezésről van szó?

A csigákat egy barátom, Hunyadi András gyűjtötte, aki a cikk társszerzője is. Andris talán a legjobb gyűjtő, akit ismerek, és nagyon jó érzéke van ahhoz, hogy hol lehet érdekes fajokat gyűjteni. Természetesen mindent összegyűjt, és legtöbbször otthon, a szakirodalom áttanulmányozása közben, illetve múzeumok gyűjteményeiben dolgozva, más fajokkal összehasonlítva derül ki, hogy mekkora kincsekre is bukkant.

Az Angustopila dominikae egy varrótűre helyezve. Fotó: Páll-Gergely Barna és Szpisjak Nikolett.

Az Angustopila dominikae egy varrótűre helyezve. Fotó: Páll-Gergely Barna és Szpisjak Nikolett.

Miért döntöttél úgy, hogy Japánban folytatod kutatói karriered?

Még az egyetemi évek alatt, egy thaiföldi konferencián ismerkedtem meg egy szintén csigakutató japán professzorral, aki meghívott, hogy doktoráljak a laboratóriumában. A doktori cím megszerzése után kaptam egy kétéves kutatói ösztöndíjat ugyanide. Ez egy nagyon barátságos, igazán élhető japán város, ezért nem okozott gondot, hogy visszatérjek újabb két évre.

Milyen különbségek vannak, ha vannak, a nyugati és keleti kutatói életforma között?

Erről nem tudok hitelesen beszámolni, mivel nyugaton még nem dolgoztam, és a főnököm egy olyan japán, aki az USÁ-ban doktorált, és át is vette az ottani szemléletet. Amit össze lehet rakni a hallott történetekből, az az, hogy itt keleten nagyobb a csoport vezetőjének a felelőssége, ezért a kutatócsoport tagjaira kevesebb felelősség hárul. A tudományos kutatás szabályai és módszerei viszont nem térnek el kultúránként, ezért a laboratóriumban kevésbé látszanak a nemzeti különbségek, mint kint az utcán.

Szoktál hazalátogatni Gyergyóba? Esetleg kutatási projektekben is részt veszel Romániában?

Minden évben hazalátogatok, ha tehetem. Ez idén sajnos – a japán ösztöndíjam miatt – nem fog sikerülni, de mindig törekszem rá. Igyekszem a Kárpátok élővilágát is kutatni, mert amellett, hogy csodálatos tájak vannak, nagyon érdekesek az itt előforduló növény- és állatfajok. Nemrég egy ritka orchideafajt, a korallgyökeret (Corallorhiza trifida) találtuk meg a Gyergyószentmiklós melletti Súgó-barlangnál a szintén gyergyói Flaviu-Crisan Hunorral. Ez ugyan nem csiga, de érdemesnek tartottuk ezt az adatot leközölni a nagyszebeni Brukenthal Múzeum lapjában. Ezen kívül Hunor, aki barlangász, egy nagyon érdekes csigafaj kövületét találta meg a barlangban. Az a csiga már nem él az egész Keleti-Kárpátokban, viszont a jégkorszak alatt, úgy tűnik, hogy Gyergyó mellett is előfordult. Az ilyen aprónak látszó adatokból áll össze a kép, hogy milyen is volt a klíma és az élővilág a történelem előtti időkben.

Pár hónapja a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatójával, Alexandru Sabin Bădărăuval is együttműködöm egy kárpáti elterjedésű csigacsoport, a Mastus nem vizsgálatában. A Mastus-ok különlegessége abban áll, hogy egyes populációk háza balra csavarodik, míg másoké jobbra. Ez nagyon ritka esemény a csigák között, mivel a fajok túlnyomó többsége csak egy irányba (leggyakrabban jobbra) csavarodik. Az elmúlt 150 évben a Mastus-ok sok fejtörést okoztak a térség csigakutatóinak. Ez az együttműködés a román kollégával most végre megmagyarázhatja a jelenséget.

Mi is az a Sicradiscus és a Csomapupa?

A rendszertani kutatás egyik nagyszerű “tartozéka”, hogy aki leírja a fajt vagy a génuszt (= nemet), az nevet is adhat neki. Ez gyakran az adott élőlény egy-egy tulajdonságára vagy az elterjedési területére való utalás. Emellett el lehet nevezni egy fajt egy személyről, sőt, egy tetszőleges betűkombináció is lehet az új név. Eddig két székely vonatkozású nevet adtam. Az egyik génusznak Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére adtam a Csomapupa nevet. Két Csomapupa fajt ismerünk, melyek a Himalája keleti lejtőin élnek, vagyis nem messze onnan, ahol Kőrösi Csoma a tibeti nyelvet és buddhizmust kutatta. A másik csoportnak a Sicradiscus nevet adtam, mely arra utal, hogy apró (= székelyül: szikra), diszkosz alakú csigák tartoznak ide. A Sicradiscus génusz tíz faja Kínában, Vietnamban, Taiwanon és Japánban is él.

A Sicradiscus Páll-Gergely, 2013 (balra) és a Csomapupa Páll-Gergely, 2015 (jobbra) génuszok (= nemek) egy-egy képviselője.

A Sicradiscus Páll-Gergely, 2013 (balra) és a Csomapupa Páll-Gergely, 2015 (jobbra) génuszok (= nemek) egy-egy képviselője.

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!