Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 29.9.2015

Miről is szól majd a párizsi klímacsúcs?

kk

Az egész világ, még ha nem is tud róla, a párizsi klímacsúcsra készül. A nagy kérdés az, sikerül-e olyan kibocsátás-csökkentési egyezségre jutni, amely révén 2 Celsius-fok (3,6 Fahrenheit-fok) alatt lehet tartani a globális felmelegedés növekedésének mértékét az évszázad végéig. Miért fontos ez? Mert ez az a határérték, ami alatt még élhető marad a Föld, efölött azonban felgyorsulnak és végzetessé válnak a már elkezdődött folyamatok, a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása, a súlyos szárazságok, élelmiszerhiány, vízhiány, új kihalási hullám, a biodiverzitás csökkenése.

A cél az lenne, hogy minden ország kivegye a részét a globális kibocsását-csökkentésből, a kihívás pedig az, hogy meg tudnak-e egyezni ezekben a szükséges intézkedésekben.

Az optimisták azt mondják, már vannak előrelépések, hiszen nagyon sok, jelentős kibocsátásért felelős ország az idén bejelentette hasonló törekvéseit, kivéve Indiát. De sajnos ez még mindig nem elég ahhoz, hogy globálisan a cél teljesüljön. A New York Times által megszerzett, a Climate Interactive nevű kutatócsoport szakértői által készített elemzés azt mutatja, a jelenlegi vállalások csupán arra elegendőek, hogy 3,5 Celsius-fok (6,3 Fahrenheit-fok) növekedést érjen el a felmelegedés mértéke a század végére.

Climate ScoreBoard néven a kutatócsoport egy videót is közzétett, ami azt mutatja nagyon szemléletesen, a jelenlegi vállalások mire elegendőek, és hogy hogyan áll jelenleg az összesítés. Az egész egy motivációs videóként is felfogható: “itt állunk, még ennyi kell, de ne keseredj el, meg tudjuk csinálni”:

A szakértők egy része azonban pesszimista. John D. Sterman, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) szakértője szerint a jelenlegi vállalások ugyan “hatalmas lépést jelentenek” a korábbiakhoz képest, de “ez közel sem elég” – fogalmazott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy már az eddigi vállalásokat is sok országban kemény belpolitikai viták övezik. Az Egyesült Államokban Barack Obama elnök nagyon eltökélt ellenfelekre talált a kongresszusban, de más országokban sem szívesen nyitnák újra a vitát a párizsi klímacsúcsig hátralévő szűk két hónapban. Ez azonban valószínűleg azzal jár majd, hogy a végső egyezség Párizsban nem lesz elegendő ahhoz, hogy a felmelegedés a 2 Celsius-fokos határértéken belül maradjon.

Pásztor János, az ENSZ klímaváltozásért felelős főtitkár-helyettese azt nyilatkozta, a cél Párizsban voltaképpen az, hogy további vállalásokra ösztönözzék a kormányokat, az új egyezménynek ugyanis valószínűleg része lesz az is, hogy majd időközönként újratárgyalják, és új vállalások is tehetők majd annak keretében. Ban Ki Mun főtitkár is úgy fogalmazott a New York-i klímahét tárgyalásainak végén, hogy az elképzelések szerint “Párizs a kollektív ambíciónak nem a plafonja lesz, hanem a földszintje”.

Gavin A. Schmidt, a NASA egyik, Manhattanben lévő, klímakutatással foglalkozó egységének szakértője optimista: szerinte ahogy az országok elkezdik teljesíteni a vállalásaikat a kibocsátás csökkentése terén, néhány éven belül ráébrednek, az egész folyamat olcsóbb és könnyebb, mint amire számítottak, és akkor újabb vállalásokat fognak tenni.

Miután Kína és az Egyesült Államok is beszállt a közösbe (azelőtt évekig kimaradtak a hasonló kibocsátás-csökkentési kezdeményezésekből, ehhez képest Kína múlt héten bejelentette, területén bevezeti az üvegház-hatású gázak kibocsátásának kereskedelmét, vagyis a nagy kibocsátókat fizetésre kötelezi), már csak India maradt a nagy államok közül, amely még nem nyújtott be erre vonatkozó tervet az ENSZ-hez. Prakash Javadekar környezetvédelmi miniszter azonban azt ígérte, október 1-jén, Mahatma Gandhi születésnapján (amely Indiában nemzeti ünnep) benyújtják a tervet. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor nem lehet számítani hatalmas meglepetésekre, például valószínűleg nem lesz benne az év, hogy meddig szándékozik teljesíteni a megfogalmazott vállalásokat az ország, inkább egyfajta általános elköteleződési nyilatkozat lesz arról, hogy India támogatja a megújuló energiaforrásokra való áttérést.

Legutóbb Brazília jelentett be hasonló tervet szeptember 27-én, a nagy területű, fejlődő országok közül elsőként. A következő évtizedben vállalja, hogy nemcsak lelassítja a kibocsátás növekedését, hanem ténylegesen csökkenti annak abszolút értékét, ugyanakkor elkötelezte magát arra is, hogy véget vet az illegális erdőirtásnak, és újraültet többmillió hektár letarolt erdőt.

A párizsi klímacsúcs mindezek mellett elsősorban a pénzről fog szólni. A szegény országok, amelyek nagyon kevéssé járultak hozzá a globális felmelegedéshez, de a legsúlyosabb hatásait kénytelenek viszont elviselni, több milliárd dollárt követelnek majd a gazdag országoktól a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás és a megújuló technológiákra való átállás finanszírozására. Ugyanakkor számos tüntetés várható Párizsban: ambíciózusabb vállalásokat követelő környezetvédő szervezetek, eltűnőben lévő szigetországok lakói fognak demonstrálni a klímacsúcs alatt. Ugyancsak ők lesznek azok, akik majd a jövőben további vállalásokra késztetik a különböző országok kormányait.

Nem vitás, hogy nagy szakadék van a tényleges kibocsátás-csökkentési vállalások és aközött, amit elméletileg teljesíteni kellene. Alden Meyer klímakutató szerint “a nagy kérdés az, mik a kilátások a szakadék csökkentésére, és milyen gyorsan tudjuk ezt megoldani?”

Forrás: NYTimes

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!