Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 27.7.2015

Miért jobb, ha a föld alatt maradnak az altalajkincsek?

k

Mi az új kulcsszó a 21. században a “befektetés” (investment) helyett? Divestment. A befektetések tervezett és szisztematikus visszafogása, csökkentése. A “fenntartható fejlődés” ugyanis voltaképpen oximoron, mivel a fejlődés maga fenntarthatatlan. A klímaváltozás elleni igazán hatékony fellépésnek pedig a legkárosabb befektetések megszüntetésével kell kezdődnie: a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének leállításával.

Keep it in the Ground címmel indított idén tavasszal kampányt a The Guardian a fosszilis energiahordozók kitermelésének beszüntetéséért.

Miért fektetnek be olyan gazdag emberek, mint például Bill és Melinda Gates, dollármilliárdokat olyan vállalatokba, amelyek a leginkább felelősek a klímaváltozásért, azaz olaj- és földgázkitermeléssel foglalkoznak? Ez az egyszerű kérdés áll a kampány mögött.

Az első ellenérv, hogy a kőolaj- és földgázkitermelés már tíz éve csökkenőben lévő gazdasági ágazat. Az ennél fontosabb érv viszont, hogy bár a menedzseri döntések során a befektetések maximalizálása a cél (egyébként pontosan az ebből szerzett profitból támogatott humanitárius programok hosszú távú és stabil finanszírozása érdekében), ezeknek a döntéseknek azért valamiképpen összehangban kellene állniuk a Gates Alapítvány társadalmi felelősségvállalásával és missziójával is.

Az alapítvány évente vagyona 5%-át adományozza jótékony célokra, a többi tőkét befekteti. Ha ennek a 95%-nak a nagy részét abba fektetik be, hogy tovább pumpálják a széndioxidot az atmoszférába, a befektetések valójában aláássák a karitatív célokat – érvel a Guardian.

Tény, hogy ha jelenleg egy kiszámítható és stabil befektetést akarsz, nem teheted meg, hogy teljes egészében kikerüld a kőolaj, földgáz, szén kitermelésére alapuló gazdaságot. Viszont létezik olyan, többmilliárd dolláros tőkéjű befektetési alap is, amely komolyan veszi a társadalmi felelősségvállalást. A Generation Investment Managementet David Blood és Al Gore irányítja. Nyilván hatalmas pénzügyi kockázat lenne bárkinek kizárólag megújuló energiába fektetni, és nagyon sok gazdasági érv szól ellene, mint ahogy az ellen is, hogy lassan, de biztosan ki kell vonulni a fosszilis energiahordozók kitermelésének ágazatából. De a fő érv amellett, hogy visszavonják a befektetéseiket ebből az ágazatból, nagyon egyszerű: ez a helyes cselekedet – érvel a Guardian.

Ha a Gates Foundation és a Wellcome Trust visszavonná tőkéjét a fosszilis energia piacáról, az nagyon erőteljes üzenet lenne. A befektetések visszavonása ebből az ágazatból egy politikai gesztus. Idealisztikus, de ez lenne a helyes cselekedet.

A Guardian kampányába több százezer ember kapcsolódott be, és kéri a helyes döntés meghozását. A gondolat terjed, egyre többen kezdenek másképpen gondolkodni a fosszilis energiahordozókról, és azokról a vállalatokról, amelyek ezek kitermeléséből profitálnak.

Mit válaszolt a felhívásra Bill Gates?

Bill Gates június végén bejelentette, 2 milliárd dollárt költ a következő öt évben a megújuló energia technológia fejlesztésébe, az ezzel kapcsolatos innovációkba, de nem vonja vissza befektetéseit a fosszilis energiaszektorból sem, mert szerinte ennek nem lenne áttörő hatása.

A Bill and Melinda Gates Foundation 2013-as adóbevallása szerint jelenleg összesen 1.4 milliárd dollárra tehető ezeknek a befektetéseknek az értéke. Az alapítvány többek közt a Deepwater Horizon-olajkatasztrófáért felelős BP olajvállalatban is érdekelt.

Miért jobb, ha a föld alatt maradnak az altalajkincsek?

Globálisan a földben lévő fosszilis energiahordozók 82%-át soha nem szabadna kitermelni és elégetni, ha valóban azt szeretné az emberiség, hogy a közösen megegyezett 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet-emelkedést.

A Nature-ben közölt tanulmány szerzői úgy vélik, a már felfedezett és feltérképezett szén-, kőolaj- és földgáztartalékokat – összesen több trillió dollárt érő erőforrást – ott kell hagyni, ahol vannak. A tudósok szerint óriási felelőtlenség (és pazarlás), hogy a nagyvállalatok továbbra is milliárdokat költsenek új lelőhelyek felkutatására, hiszen már a meglévő, felkutatott lelőhelyekről sem lehet kitermelni biztonságosan mindent.

kk

Ehelyett az olajvállalatoknak is az alternatív energiaforrásokra való átmenet elősegítésébe kellene befektetniük. Ez nekik is megérné, hiszen a várakozásaikkal ellentétben – miszerint nő a kereslet az általuk szolgáltatott energiahordozók iránt – hosszú távon az olcsóbb és megújuló energiaforrások jönnek egyre feljebb a piacon. Egyes szakértők szerint már rövid távon is egyre drágább a fosszilis energiahordozókba való beruházás, ezért befektetők számára egyre inkább a megújuló energia, energiahatékonyság, vízkészlet-megőrzés támogatása éri meg.

Percenként tízmillió dolláros támogatás az olajvállalatoknak

Az iparág továbbra is iszonyatosan nagy összegeket kap a kormányoktól támogatásképpen – írja a Guardian egy másik cikkében. Ennek mértéke évente 5.3 trillió dollár, ami a nap minden egyes percében 10 millió dollárt jelent az IMF becslése szerint. Ez a 2015-re becsült összeg több, mint a világ összes kormányának egészségügyi kiadásokra szánt költségvetése.

Nicholas Stern klímaközgazdász, a London School of Economics kutatója szerint a számítás lerántja a leplet a mítoszról, miszerint a fosszilis energiahordozók olcsóbbak. “A fosszilis energiahordozókra fordított állami támogatások igazolhatatlanok, ezek a beavatkozások eltorzítják a piacokat, tönkretesznek gazdaságokat, főképp a szegényebb országokban” – nyilatkozta.

Hozzátette, az IMF ráadásul alulbecsülte a fosszilis energiahordozók valódi költségeit, mivel nem számoltak a klímaváltozás következményeivel, ami szintén ezek használatának tudható be. Az IMF szerint a kormányok ártámogatásának megszüntetésével a globális széndioxid-kibocsátás 20%-kal csökkenne, enyhülne a légszennyezés, és csökkenne az ennek következtében elhalálozottak száma.

Az IMF szerint az így felszabadult pénzalap sok ország számára gazdasági előnnyel járna, ha az infrastruktúrába, egészségügybe, oktatásba fektetnék, és ezzel párhuzamosan adócsökkentést eszközölnének. Ugyanakkor ezáltal a megújuló energia támogatására sem kellene szerintük költeni, mert a fosszilis energia árának növekedésével ezek automatikusan vonzóbb lehetőséggé válnának.

A fosszilis energiahordozók felhasználásának állami támogatása ráadásul még csak nem is a legszegényebbeket segíti a hozzáférésben (pl. rezsicsökkentés révén), hanem a legnagyobb arányban a leggazdagabbak részesülnek belőle. Az emberiség 20%-a, a leggazdagabbak hatszor annyit nyernek belőle, mint a legszegényebb 20%.

A The Guardian Keep it in the Ground kampányáról részletesen itt lehet olvasni.

Címkék: , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!