Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 27.7.2015

Land grabbing: hogyan zajlik a földharácsolás Romániában?

P1440674

Az európai uniós agrártámogatások rendszeréből igazán a nagytermelők profitálnak, emiatt a kistermelők, a néhány hektárnyi vagy árnyi területen hagyományosan gazdálkodók, nem bevizsgált biotermelők nehéz és hátrányos helyzetbe kerülnek. A folyamat eredményeképpen a földtulajdonok koncentrálódni kezdenek: az ellehetetlenített kistulajdonosok túladnak területeiken, és egyre nő az egybefüggő, nagy területeken gazdálkodók földvagyona – írja az arc2020.eu.

A kolozsvári székhelyű Eco Ruralis civil szervezet földharácsolásról szóló jelentése szerint az országban 12.000, 100 hektárosnál nagyobb gazdaság van, amely a használt mezőgazdasági területek 34%-át teszi ki. A földvagyon szerint összeállított százas toplistán szereplő cégek több mint 500.000 hektár termőföldet kontrollálnak. Sok ilyen cég voltaképpen nagy nemzetközi vállalatok vagy nemzetközi befektetési csoportok kezében van.

Egész Romániában a természeti erőforrások spekulációk és befektetések célpontjaivá váltak, miközben a milliók által birtokolt földterületek tulajdonost váltanak, átalakulnak. 2002-2010 között 150.000 kistermelő tűnt el, mialatt a nagyipari mezőgazdaság 3%-kal növekedett. A monokulturális mezőgazdaság, erdőkitermelés, bányászat, energiaipar, turizmus és a földspekuláció gyengíti a hagyományos vidéki gazdaságokat.

A román kormány ráadásul 2013-2016 között ráállt a külföldi befektetések becsatornázására a mezőgazdaság területén is, a kormányprogramban az export-orientált, nagyipari mezőgazdaságra való áttérés szerepel célként. A hagyományos kistermelők és biotermelők a paletta szélére szorulnak, miközben a föld az új arannyá vált, amivel a nagyvállalatok üzletelnek.

Ez a folyamat nemcsak Romániában indult el, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága kérésére készült európai jelentés hasonló jelenségekre mutat rá a kelet-európai országokban. Befektetési csoportok, nyugdíjalapok, bankok vásárolnak fel földterületeket (Romániában pl. a Rabobank, Generali vagy a Spearhead International). A befektetők közt az osztrák gróftól a román oligarháig, a dán agráripari konszerntől az olaszig sokféle elemet találunk, egy a közös bennük: a befektetésüknek minél nagyobb, busásabb és gyorsabb megtérülést remélnek.

Nem szempont számukra a helyi gazdaság fejlődése, vagy a munkaerő helyzete. Általában a teljes termelési folyamatot és az exportot is kontrollálják. A kistermelők kénytelenek lejjebb engedni áraikat, hogy versenyben maradjanak velük. Ahogy mozgásterük csökken, egyre többen döntenek a földjeik eladása mellett.

Az Ecoruralis jelentésében esettanulmányok is olvashatók. A nadrágszíjparcellák felszámolására való törekvés, az európai agrártámogatások rendszere, a tagállamok kormányprogramjai és a vállalati érdekek együttesen sújtják a hátrányos helyzetű vidéki térségeket, ahol a földek elharácsolása zajlik.

A teljes jelentés innen letölthető .pdf-ben.

Címkék: , , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Bakk Dávid László Zoltán
    Közzétéve: 27.7.2015, 7:46 pm

    Székelyföldi viszonylatban egyedüli lehetséges megoldásként a Hangya szövetkezeti rendszer újraindítását látom. Habár Románia ingét gatyáját is eladná gazdasági agóniájának meghosszabbításáért, ezért már készek akár csontig is benyalni az USÁnak és EUnak. Ezért az ilyen kezdeményezés nem népszerű, mert függetlenedési kisérletnek tűnik és ez ellenkezik stratégiájukkal.

Szólj hozzá!