Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 2.12.2014

Hulladékgazdálkodás Romániában: a civilek végzik a hatóságok munkáját

24-1024x768

Egy termék csomagolásának útja ideális esetben a következőképpen néz ki Bukarestben: a szemétbe kerül, onnan elszállítják, az öt válogatóállomás valamelyikére kerül, összebálázzák és újrahasznosítják. Ennek a folyamatnak azonban nagyon sok akadályozó tényezője van, és emiatt Románia szégyenletes módon csupán 1%-át hasznosítja újra a háztartási hulladéknak. Ezen a téren Európában az utolsó helyezett az ország. Ennek okairól beszélgettek résztvevők és meghívottak a Think Outside The Box bukaresti kerekasztalán.

A hulladék élete a halál után című beszélgetés a “Think Outside the Box – TOTB.ro” projekt keretében zajott, amelyet a Svájci Államszövetség társfinanszíroz a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

Az Eco-Rom Ambalaje olyan szervezet, amely átvállalja a cégek csomagolóanyagok újrahasznosítására vonatkozó kötelezettségét. A romániai piacra kerülő termékcsomagolások 65%-át hasznosítják újra, több mint háromezer céggel és 150 hulladékgazdálkodási vállalattal működnek együtt, ily módon 72%-át teljesítik az Európai Unió felé vállalt romániai célszámnak. 9 millió lakoshoz érnek el a szolgáltatásaik. Lorita Constantinescu igazgató szerint az elhíresült 1% ugyanakkor nem teljesen pontos, a valódi arány ennél több lehet. Problematikusak például a hulladékgazdálkodási jelentések, nagyon sok műanyag hulladékot “informálisan” gyűjtenek külön, szerinte “lopják” pl. a PET-palackokat a konténerekből, s ezek a mennyiségek nem kerülnek be a hulladékgazdálkodási vállalatok statisztikáiba, sem az országos összesítésbe. Az is probléma, hogy a legköltségesebb fázis a szelektív gyűjtés, és bár hivatalos adatok szerint az ország lakosságának fele hozzáfér a szelektív kukákhoz, ez az arány valójában kisebb. Információ a gyűjtőpontokról ezen a weboldalon található.

Bár a rendszer nem igazán működik, és a hatóságok nem tették meg a megfelelő lépéseket, a civil szféra nem ül tétlenül. Sok kis projekt bizonyítja, hogy a nevelés és a civil felelősségvállalás meg tudja tisztítani Romániát a szeméttől. Teia Gavrilescu, a ViitorPlus Egyesület munkatársa kifejtette, a gyerekek a legjobb nagykövetei a környezettudatosabb életmódnak. Az egyesület két megyében (Călărași és Szilágy) szervezett versenyt Ecoprovocarea címmel 2010-ben, melynek keretében 23 iskola diákjai 270 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Ugyanígy felhívásukra különböző cégek alkalmazottai 10 tonna hulladékot gyűjtöttek, bizonyítva, hogy működhet a szelektív gyűjtési rendszer. Szerveztek tömbházak közti versenyt is, aminek sikere volt a környezettudatosságot fontosnak tartó lakótársulások körében.

A Recicleta projektjük 2009-ben indult papírgyűjtéssel: két biciklis alkalmazott szállította el a papírhulladékot a velük szerződést kötött kisebb cégektől. 230 tonnát gyűjtöttek és szállítottak el eddig a két kerékpárral. Egyetlen év alatt Bukarest ötödik kerületéből 88 tonna gyűlt össze, ami megegyezik a kerületben hivatalosan, a hatóságok által begyűjtött teljes hulladékmennyiséggel. “A projektek bizonyítják, hogy lehetséges mindez, de várjuk, hogy a hatóságok is bízzanak a sikerességben. Ezek nem ötletek, hanem gyakorlatba ültetett és bizonyítottan működő programok, amelyek nagyobb, integrált projektekre inspirálhatnak” – mondta Teia Gavrilescu. A ViitorPlus elkészítette Bukarestre és néhány más városra a szelektív hulladékgyűjtés térképét (Harta Reciclării), ahol megnézhető, hol vannak a gyűjtő- és újrahasznosító központok.

1513834_10152902225108669_1328014761961556549_n

A Műhelyek Határok Nélkül (Ateliere fără Frontiere) nevű szervezet nemcsak a különböző típusú hulladékok begyűjtésével és újrahasznosításával foglalkozik, hanem a hátrányos helyzetű személyek társadalmi integrációjával. Saját járműveikkel elektromos hulladékot gyűjtenek be, amelyeket utána műhelyükben letesztelnek, amit meg lehet javítani, félreteszik, kiszerelik a használható alkatrészeket, és ami marad, azt szétszedik és eladják az újrahasznosító cégeknek. Raluca Ouriaghli mnedzser elmondta, a modell működik, és lehetővé teszi, hogy 35-60%-os arányban önfenntartók lehessenek. Hátrányos helyzetű munkanélkülieket alkalmaznak, képeznek ki, hogy aztán meg tudják állni a helyüket a munkaerőpiacon. Missziójuk a diszkrimináció és kirekesztés felszámolása.

A Kreatív Újrahasznosítás (Reciclarea Creativă) projektet három éve indította Alina Blaga egy ékszerkészítő műhely formájában. Ha az emberek látják és tapinthatják, hogy milyen új életet lehellni egy kidobott tárgyba, hulladékba, akkor könnyebben meggyőzhetők a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás fontosságáról – vélte. Ha a polgárnak statisztikai adatokkal jössz, az nem hatja meg, és ha nem bünteted, ha gyűjti külön a hulladékot, de ha ráébreszted arra, hogy szemétből lehetséges értékes tárgyakat alkotni, akkor annak talán van némi hatása – tette hozzá. Szerinte az lenne a legjobb, ha az iskolákban lenne egy kreatív újrahasznosítás tantárgy. A projekt keretében indított www.wunderkraft.ro weboldalon művészek és civil szervezetek árusíthatják újrahasznosított anyagokból készült alkotásaikat, termékeiket.

A cikk teljes, román verziója itt olvasható.

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!