Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 28.10.2014

A szennyező vétózhat? Az európai klímamegállapodást kritizálják a zöldek

P1440560

Október 24-én megállapodtak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27%-ra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson – vélte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiája, a mostani megállapodás 2021-től lesz érvényben. Az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.

A stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, ugyanakkor az is szempont, hogy ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető – mondta Van Rompuy. Ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét – magyarázta az ET elnöke.

Az állam-, illetve kormányfők abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik – írja az origo.hu.

Energiahatékonyság helyett szén, palagáz és atomerőmű?

Kérdéses, hogyan tarthatóak a vállalások, ha nincs szigorúan kötelező jellegük a tagállamok számára, sőt teret hagytak országspecifikus gazdasági érdekek érvényesülésének – bírálják a megállapodást a zöldek. Például Lengyelország esetében – amely nagyon nagy mértékben a széntüzelésű erőművektől függ – több száz millió eurót pazarolhatnak továbbra is a meglévő erőműveik korszerűsítésére, miközben az ország lakossága is inkább amellett van, hogy az uniós alapokat inkább a tiszta energiára való áttérésre kellene költeni.

A Greenpeace szerint Európa többre lenne képes, és többet is kellene tennie annak érdekében, hogy feltartóztassa a klímaváltozás legrombolóbb következményeit. Nem szabadna a szennyező iparágaknak és energiavállalatoknak kibúvót és esélyt adni – vélik. Az Oxfam is gyengének nevezte a megállapodást, amelyet minél hamarabb felül kell vizsgálni. A gazdag országok elégtelen lépései csak még több terhet rónak a klímaváltozás által leginkább érintett szegény országok lakóira, akik a legkevésbé felelősek a krízis kialakulásáért.

Brook Riley, a Friends of the Earth Europe aktivistája szerint a megállapodás semmit nem tesz Európa energiafüggetlenségéért vagy a tiszta energia jövőjéért; “a mocskos vállalati érdekeket helyezi előbbre a pogárok és a bolygó érdekeinél”. Az energiahatékonyság kiteljesítése helyett így olyan veszélyes és költséges alternatívák kerülhetnek előtérbe az energiabiztonság érdekében, mint a palagáz kitermelése és az atomenergia, hogy az energiaszükségletet fedezni lehessen Európában – figyelmeztetett.

Háborog a szigetelőipar

A vezető szigetelőipari cégek is úgy látják, a 27%-ra tett energiahatékonysági növekedési cél a “business as usual” forgatókönyvet követi, és ez arra készteti az ágazat szereplőit, hogy ne Európában, hanem inkább máshol fektessenek be.

Miközben sok tagállam nem biztos, hogy átvészeli a telet energiatartalékok szempontjából, a mostani megállapodással a vezetők rövid távú nemzeti érdekekért feláldozták a jövőt, és a hosszú távú, gazdaságos, fenntartható energiaspórló intézkedések helyett továbbra is egymilliárd eurót akarnak naponta költeni EU-n kívüli országokból származó energiaimportra. “Kérdéses, hogy magyarázzák meg ezt a polgároknak” – zárul a nyilatkozat.

A szennyezők beleszóltak

Volt egy elvünk, a szennyező fizet elve – ami most érvényesült, az a szennyező vétója elv – háborgott Monica Frassoni és Reinhard Bütikofer, az Európai Zöld Párt két társelnöke.

A kiábrándítóan alacsony célok megfogalmazásával az Európai Unió lényegében feladta a klímaváltozás megfékezése érdekében elhatározott törekvéseit; a megállapodásnak nincs olyan kényszerítő ereje, hogy érdemben tudna segíteni a klímaprobléma megoldásában – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az európai parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja az MTI-nek.

Mint mondta, előzetesen tudható volt, hogy a Nagy-Britannia és a visegrádi országok által képviselt “szkeptikus csoport” megpróbál “kigyomlálni” a megállapodásból minden kötelező és ambiciózus célt. Szavai szerint a megállapodás megszületésének, úgy tűnik, az volt az ára, hogy engedjenek ennek a csoportnak.

Jelezte: a 40 százalékos kibocsátáscsökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy az érintett kelet-közép-európai országok ezt már az 1990-es években teljesítették, amikor összeomlott a szocialista nehézipar, így ennek a feltételnek a teljesítése “nem igényel különösebb erőfeszítést részükről”.

Jávor Benedek a 27 százalékos energiahatékonyság-növeléssel kapcsolatban emlékeztetett rá: 2020-ig 20 százalékkal kell ezt növelni, vagyis 2020 és 2030 között az EU nem kíván ezen a területen semmilyen érdemi lépést tenni, hiszen ez a cél minden bizonnyal anélkül is elérhető lesz. Szavai szerint ugyanez mondható el a megújuló energiákkal kapcsolatos előírásról is, hogy a 2020-as 20 százalékos szinthez képest alig várható növekedés a rákövetkező tíz évben.

Az alacsony célok megfogalmazása azt jelenti, az EU hagyja működni a piaci szereplőket, de semmilyen érdemi erőfeszítést nem tesz, hogy a természetes folyamatokat felgyorsítva, szabályozással próbáljon meg ambiciózusabb célt elérni – jelentette ki.

Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem tartalmaz tagállamokra lebontott célszámokat, vagyis “gyengébb” a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó megállapodásnál, amely tagállami szintre lebontotta, melyik tagállamnak mennyit kell teljesítenie.

A politikus szerint a megújuló energia arányát érintő alacsony cél ahhoz vezethet, hogy az ambiciózus célokat kitűző és megújuló iparral rendelkező skandináv államok, valamint Németország és Portugália ezen a területen messze előre fog szaladni, és 2030-ra jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a meredeken csökkenő árú megújuló energiatermelés révén. Ezzel behozhatatlan hátrányba kerülnek azok az országok, köztük a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is, amelyek most úgy érzik, sikerült megúszniuk valamilyen költséget, de valójában saját jövőbeni versenyképtelenségüket alapozták meg ezzel a rendkívül rövidlátó, alacsony célszámokat és kevés kötelező előírást tartalmazó megállapodással – mondta Jávor Benedek.

Forrás: MTI, origo.hu, The Guardian, Euractiv

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!