Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Legend | 18.9.2014

Hét dolog, amiről azt hitted, a skótok találták ki, pedig nem

Egy pillanatig sem kétséges, hogy a skótokat népszerűsítik az alábbi termékek, mindazonáltal a skótok nem felelősek sem a whisky létrejöttéért, sem bizonyos ételekért.

A golf

skot1

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a Skócia keleti partján fekvő St. Andrews lenne a golf szülővárosa, hiszen itt jött létre 1745-ben a világ első golfklubja.

Egy 1297. február 26-ára keltezett feljegyzés azonban megemlíti, hogy a hollandiai Loenen aan de Vecht városában golfhoz hasonló játékot játszottak. A játékot bőrlabdával és ütőkkel játszották; az nyert, aki a labdát a több száz méter távolságban lévő lyukba a legkevesebb ütéssel juttatta el. De ez semmi, az ókori Kínából, vagy a Római Birodalomból is vannak hasonló játékokról feljegyzések.

A modern golfjátékot azonban a legtöbben skót találmánynak tartják, mivel a sportot a skót parlament rendeletei két alkalommal is említik a 15. században. Mindkét rendelet megtiltotta a gowf néven említett sport gyakorlását. Egyesek ezt a sportot inkább a mai gyeplabdához hasonló sportnak tartják, mint a modern golf elődjének, és véleményük szerint a 17. századi Hollandiában játszották először azt a játékot, amelyben egy kis labdát kellett eljuttatni egy lyukba – különféle ütők segítségével. A golf szót is a holland “kolf” (jelentése “bot, “buzogány”, “ütő”) skót változatának tartják. Ezen felül más források is feljegyeztek a golfhoz hasonló játékot a kontinentális Európa területén azelőtt, hogy a skótoknál megemlítették volna.

Mindenesetre a mai golfjáték az eddigi ismeretek szerint tényleg Skóciában fejlődött ki: itt alakították ki a ma is használt szabályokat, itt építették az első állandó golfpályát, és itt alakult meg az első golfklub. Az első írásos szabálygyűjtemény is Skóciából származik, valamint itt építettek először 18 lyukú pályát. Az első hivatalos versenyeket és bajnokságokat is skót városok klubjai között rendezték. Hamarosan a modern golfjáték előbb Angliában, majd a világ minden részében elterjedt. Írásos bizonyítékok igazolják, hogy itt már 1672-ben játszották a golfot, bár állítólag I. Mária skót királynő már 1567-ben játszott ezen a pályán.

Skót duda

skot2

Mi lehetne skótabb a dudánál? Hát fenét! Bár ez a világ leghíresebb duda-típusa, az is biztos, hogy különböző hadseregek már régen használtak különféle dudákat. A hatodik században Procpius, görög történész már beszámolt arról, hogy a skót duda ősét a római gyalogosok használták, mivel a trombitákat, vagyis a fúvósokat a lovasságnál már kisajátították. A duda mindig is szoros kapcsolatban állt a seregekkel, de ez később még kiderül (Sir Walter Scott írta egyszer: elég tizenkét felföldi harcos és egy dudás, kész is a forradalom). Mindezt alátámasztja egy bronzból készült dudaváz, amelyet a Kentben található Richborough kastélyban őriznek. Számos képi megjelenítésen is látható, ahogyan a római katonák dudások vezényletével menetelnek. A dudák többféle változatban és formában is léteznek a világ különböző pontjain, így Skóciában, Írországban, Oroszországban, Finnországban, Németországban, Franciaországban és spanyolhonban is. Alapjaikban nem nagyon különböznek, a különbség szakértő szemmel mégis könnyen felismerhető. Számos dudát szájjal kell fújni, míg egyes hangszereknél a levegőt külön szerkezet biztosítja.

A legendák szerint az eredeti dudákat a római légiók még a hódító hadjáratok idején vitték át a Brit-szigetekre, más feljegyzések szerint viszont sokkal inkább Írország volt a kiindulópont. Nem tudni, hogy melyik változat igaz, lehet akár mindkettő. Van olyan felvetés is, hogy a skótok maguk fejlesztették ki a bagpipe-okat, de ez természetesen a legvalószínűtlenebb. A legtöbb szakértő és kutató a római változatra szavaz.

Skótkocka

skot3

Bár nem tudni egészen pontosan, honnan ered a skótkocka, az biztos, hogy nem skót: az Észak-Karolina állambeli Franklinben található skótkocka múzeumban látható egy i.e. 3000 körülről származó anyagdarab. Skóciában pedig i.sz. 300-400 körüli az első bizonyíték erről a mintáról.

Haggis

skot4

Bár Robert Burns verse óta ez a skótok nemzeti étele, azért már Homérosz is említ az Odüsszeuszban valami hasonlót, majd a rómaiak is leírnak efféle recepteket.
A birkaszívet, májat és tüdőt, meg marhafaggyút jó sok hagymával töltik birkagyomorba, egész ínycsiklandó, de sajnos ez az angol konyha remeke: egy 1430-ban, Lankshire-ben írt szakácskönyvben jelenik meg az első olyan recept, ami alapján Burns ebédje készült.

Whisky

skot5

Bár kétségtelenül a világ legkedveltebbje a skót fajta, de valószínűleg az írek voltak azok, akik először whisky-t készítettek, a skótok csak átvették, és tökélyre fejlesztették.
A lepárlás tudományát valószínűleg ír misszionáriusok vitték a Földközi-tenger térségéből a Brit-szigetekre a 6. és 7. század között. A kontinensen először Spanyolországban jelent meg a mórok közvetítésével a középkorban. Itt eleinte nem italok, hanem illatszerek és aromák készítésekor alkalmazták.

Írországban először egy krónika, a Clonmacnoise-i annales említi a whiskyt az 1405-ös évnél, miszerint ekkor egy király belehalt abba, hogy túl sokat itta az élet vizét (aqua vitae). Írországban uisce beatha, a skót gael nyelvben uisge beatha néven említik, mindkettő „az élet vizét” jelenti, a latin terminus alapján.

Skóciában az első írásos bizonyíték 1494-ból való, amikor az adólisták szerint egy John Cor nevű szerzetesnek a király parancsára aqua vītae készítése céljából malátát utaltak ki.

Skót tojás

skot6

Világszerte nagyon elterjedt, egyszerűen elkészíthető étel: kell hozzá 2 kemény tojás, 225 gramm finomra darált, sóval, borssal fűszerezett sertéshús (sausage meat), némi liszt, egy tojás és kenyérmorzsa a panírozáshoz, jó sok napraforgó olaj a kisütéshez, 1-2 paradicsom és petrezselyem. A tojásokat keményre főzzük, majd hideg vízben állni hagyjuk pár percig, s lehúzzuk a héjukat. Belehempergetjük a lisztbe, majd lerázzuk róluk a felesleget. A simára kevert sertéshús felével kibéleljük az egyik megvizezett tenyerünket, ráültetjük az egyik tojást, s a másik nedves tenyerünket és ujjainkat is igénybe véve addig formázzuk a húst, míg teljesen befedi a tojást. Egyenletes gombócot formálunk belőle, a kissé felvert tojásba mártjuk, majd a kenyérmorzsába forgatjuk. Egy lábosban annyi olajat forrósítunk, hogy abban a gombóc félig elmerülhessen. Először az egyik felén, majd a másik felén szép pirosbarnára sütjük. Papírral leitatjuk róla az olajat, kettévágjuk, friss paradicsomszeletekre fektetjük, petrezselyem levelével díszítjük, és megesszük (a receptet egy skót családnál szolgált au pair blogjáról loptuk).

Jó étvágyat, de senki ne higgye, hogy skót kaját eszik, egy londoni étteremben, a Fortnum & Masonnél találták ki 1738-ban.

Willie Groundskeeper, a Simpsons című rajzfilmsorozatból

skot7

Nem szokásunk összekeverni a fikciót a realitással, de Willie néhány napja azt mondta, hogy támogatja Skócia függetlenségét. Ha viszont egy fikciós figura befolyásolhatja a reálpolitikát, akkor mi is azt mondjuk, ácsi, hiába vagy a leghíresebb skót, mert nem is vagy skót, hiszen a hangod is Dan Castellaneta adja. Színész vagy te, nem a sprringfieldi iskola gondnoka!

3 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: annam
    Közzétéve: 18.9.2014, 5:04 pm

    És mi a helyzet az angol vécével? 🙂

  2. A hozzászólás szerzője: Köbüki
    Közzétéve: 19.9.2014, 12:15 pm

    Sőt még Magyarországon is van duda, hogy ne is utazzunk messzire.
    Kettős sípszárú, ebben a tekintetben fejlettebb az egyéb, más országokban használatos dudáknál.

  3. A hozzászólás szerzője: O. Adam
    Közzétéve: 3.11.2014, 6:52 pm

    A whisky eredetét illemből az írekhez-skótokhoz szokták kötni, de ez finoman szólva szimbolikus. Az 1300-as évek elejétől kezdve Európa-szerte ismerték ugyanazokat a sörből lepárolt „aqua vitae”-kat amiket az írek-skótok az első whiskykként emlegetnek száz évvel későbbről. Lehet, hogy még Magyarországon is hamarabb főztek ilyet, mint Írországban. Ebből a kezdetleges sörpárlatból csak a 18-19. században fejlődtek ki a ma ismert whiskyfajták, egymással párhuzamosan.

Szólj hozzá!