Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 22.8.2014

A meteorológusok nagyon rosszra számítanak

szupervihar
photo by welcomia via shutterstock.com

És most kedves olvasók, időjárás-jelentés következik. Nem, nem a hétvégére nézve, hanem az elkövetkező évtizedekre.

Az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet kezdeményezésére létrejött konferencián több mint 1000 tudós vett részt. Ezen a konferencián alaptézis a globális felmelegedés megléte, és a Kyoto-i Egyezmény, amelyen elfogadták az üvegházhatású gázok kibocsátásának redukálását.

„A felmelegedés visszafordíthatatlan, és a bolygó lakossága meg egyre növekszik. Mindenképpen alkalmazkodnunk kell” mondta el Jennifer Vanos, a Texas Tech University professzorra.

A 21. század első évtizedében a bolygó átlaghőmérséklete 0,47 °C-al nőtt, és semmi sem indokolja, hogy úgy gondoljuk, ez nem fog ugyanilyen tempóban növekedni. 1 °C-os növekedésnél azonban 7%-al több vízpára jut a légkörbe, és mivel ez a körforgás az időjárás motorja, várható, hogy a folyamatok fel fognak gyorsulni. Több pára, több vihar.

Jelenlegi állás szerint 2050-re két fokos növekedés várható. Ennek függvényében pedig elég ijesztő képet kapunk. A szakértők azt várják, az időjárási jelenségek többnyire mind fel fognak erősödni

Simon Wang, a Utah State University kutatója azt várja, hogy a tavalyihoz hasonló Észak-Amerikát ért poláris örvények sokkal keményebb teleket eredményeznek majd, ugyanúgy, ahogy a hőhullámok is tovább tartanak, hatalmas szárazságokat eredményezve. A meteorológusok dolga pedig, hogy bevegyék a számításokba a várható változásokat, extremitásokat.

Ehhez azonban nincsenek még meg az eszközeik, nincsenek olyan kapacitású számítógépeik, amelyek a sok együtthatót mind figyelembe tudnák venni.

Paul Williams, a Reading University professzora például már most is Princetonba ingázik, hiszen nekik van csak szuperszámítógépük. Jelenleg a világon csak ők tudják a 10 000 méter fölötti légmozgásokat érdemben vizsgálni, és ezekből következtetéseket levonni.

„A klímaváltozás felerősíti ezeket a légmozgásokat: 2050-re például a repülőgéppel utazóknak kétszer ennyi, és erősebb turbulenciákkal kell számolniuk” – mondja Williams.

Tekintve, hogy jelenleg a légi járatoknak mindössze 1%-a szembesül turbulenciával, nem lehet tudni ez milyen következményekkel fog járni átlagban. És ahogyan a és ahogyan a szén-dioxid aránya növekszik, úgy erősödik a légáramlat is.

De vízen közlekedni sem lesz egyszerűbb, a szakértők szerint jelentősen meg fognak nőni az óceánok hullámai, a tengeriközlekedés-vállalatoknak helyenként majd 40 méteres hullámokkal kell majd szembesülniük. Ez kihívás, gondoljunk bele, most a 20 méteres hullámok számítanak ritkának.

Mindez „némileg” annak is köszönhető lesz, hogy a grönlandi gleccserek nem fognak létezni a század végére, a tengerszint meg előreláthatóan 6 méter fog nőni.
Na és mit kellene csinálni? Jennifer Vanos azt sürgeti, hogy sürgősen gondoljuk újra a városrendezéseket, valamint egyenként ki-ki az életmódját. Legalábbis ha meg akarjuk védeni a lakosságot.

Forrás: mediafax.ro

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Nagy Benedek
    Közzétéve: 25.8.2014, 12:19 am

    Valaha tanitottam 11. osztályokban ” A környezet földrajza” tantárgyat. Azóta egy negyedszázad telt el és szinte minden felborulni látszik az emberiségnek otthont adó világunkban. Ha ezek a folyamatok megfordithatatlanoknak bizonyulnak,akkor valóban tragikus és kínos sors elé néznek az utódaink, de már az unokáink is. Vajon mikor szólal meg a döntéshozók lelkiismerete ? Ha egyáltalán van ilyesmi nekik. Ha pedig nincs, akkor csak a civil társadalom megmozdulásai jelenthetik csak az utolsó reménységet.

Szólj hozzá!