Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás, Urban Legend | 3.7.2014

Méreg a fogkrémekben?

Méreg a fogkrémekben? A legnagyobb magyar összeesküvés-elméleteket propagáló oldalak (vilaghelyzete.blogspot.com, idokjelei.hu) is lehozták azt a cikket, amely a fluorid-tartalmú fogkrémek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az a baj, hogy az aggodalom megalapozott, de ha egy ilyen oldalon találkozunk vele, akkor vagy hajlamosak leszünk valami globális háttérjátszmát feltételezni, vagy pedig teljes mértékben bagatellizálni a problémát. Pedig hát a probléma létezik. Csak nem pont úgy.

k.á.

Az írás először egy Antal Valéria nevű volt kozmetikus, jelenleg binómus oldalán jelent meg, megtalálható ugyanitt Ilcsi néni levele is: ő a Kádár-korszak közismert kozmetikustanára volt, aki tanítványainak írt tájékozódásképpen a szájüregben történő megbetegedésről, és a fluorhasználat veszélyeiről.

A probléma ott van, hogy az ellenzők már a 0,5 ppm fluorid mennyiséget is mérgezőnek tartják, és úgy vélik, a szakemberek minden ok nélkül vezették be pl. a vizek fluoridizálását, holott a hivatalos indoklás szerint ez a közegészségügy érdekében történik, mivel a fluorid nyomelem, amire kis mennyiségben szüksége van a szervezetnek.

Egy 1945-ös esetet vesznek alapul, amikor egy amerikai kisvárosban, Grand Rapidsban elkezdtek egy kísérletet, hogy fluorizálják a vizet, és összevessék egy olyan várossal, ahol nincs a víznek fluoridtartalma. Közben az FDA (Élelmezési és Gyógyszer Minisztérium) egyik főellenőre felfedezte, hogy Massachusettsben az egyik sörgyár fluoridot tesz a sörbe. A sörgyár tulajdonosát azonnal letartóztatták és bíróság elé állították a sör megmérgezéséért. A vádirat szerint a sörben ,,hozzáadott ártalmas méreg fluorid volt, mely az akkor érvényben levő rendelkezés szerint veszélyes volt. Megállapítást nyert, hogy a hozzáadott fluorid mennyisége 0.5 ppm volt. Tehát 1945-ben a fluorid a legfőbb hatóság, az FDA szerint még méregként volt nyilvántartva, mégpedig fele akkora mennyiségben, mint amit korábban, január 1-én a vízhez kezdtek adni Grand Rapidsban. Egyébként a sörgyárat megbírságolták, a vezetője pedig félév börtönt és három év felfüggesztett büntetést kapott.

„Grand Rapids-ben az eredeti terv az volt, hogy a vizet 10 éven át kezelik fluoriddal, és a 10 év elteltével a lakosság egészségi szintjét összehasonlítják Muskegon városéval, ahol nem tettek a vízbe fluoridot. Ezt a kísérletet azonban felfüggesztették, miután 1947-ben Muskegon vizét is fluoridálni kezdték, elvágva ezzel az utat az objektív, biztonságra és hatékonyságra vonatkozó tudományos adatgyűjtés előtt” – írja a cikk.

Hatékony és biztonságra vonatkozó tudományos adatgyűjtés márpedig létezik, de ezt egy kicsit később.

Az ismert, hogy a túlzott fluorid-bevitel számos betegséget okozhat, ez éppen a mennyiségtől függ: problémák keletkezhetnek pl. az agytörzs szintjén. Az Egyesült Államokban működő National Research Council (NRC) több ízben is vizsgálta állatkísérletekben a fluoridhatást és demenciához (elbutulás) hasonló tüneteket észleltek 0,5 ppm koncentrációjú fluoridos víz mellett, miközben az emberekkel készített kutatások alapján 0,9 ppm szint mellett már az IQ hanyatlás jeleit észlelték azon gyermekek esetében, akik jellemzően csökkent táplálék-bevitelűek, illetve 1,8 ppm szintnél a kielégítő táplálék-bevitelű gyermekek között.

A pajzsmirigyre nézve is vannak veszélyei: az NRC szerint a fluorid egy „belső elválasztású mirigy izgató” anyag. Az NRC leginkább arra figyelmeztetett, hogy a napi 0,01-0,03 mg/kg/nap dózisú fluorid, ami az ivóvízből származik, csökkentheti a pajzsmirigy működőképességét azon egyének között, akiknek alacsony mértékű a jód-bevitele. A pajzsmirigy működésének csökkenése a mentális épséget veszélyezteti, depressziót és testsúlygyarapodást idézhet elő.

Az NRC állítása alapján a fluorid gyengítheti a csontozat szilárdságát és a csonttörés esélyét növeli. Miközben az NRC nem tudott pontos adattal szolgálni arról, hogy mekkora dózisú fluorid veszélyeztetheti a csontozatot, megjegyezte, hogy a jelenlegi ismeretek alapján a csonttörés kockázata 1,5 ppm dózis felett növekedhet meg. Állati és emberi kísérletek, amelyeket a Harvardon végeztek, alátámasztják a kapcsolatot a fluorid és a csontrák egyik formája (osteosarcoma) között a 20 évnél fiatalabb férfiaknál.

A veseelégtelenségben szenvedők fogékonyabbak a fluoridmérgezésre. Az emelkedett kockázatért a test fluorid-eltávolító képességeinek romlása a felelős. Ennek eredményeként, mérgező koncentrációjú fluorid képes felgyülemleni a csontokban, elősegítheti az alumínium-mérgezés kialakulását, és okozhatja vagy súlyosbíthatja az úgynevezett vese-osteodystrophy betegséget.

A fluoridok elsősorban a vulkanikus és tengeri eredetű kőzetekből kerülnek a talajvízbe. A fluor legfontosabb ásványai a fluorit, a kriolit és a fluorapatit. A tengervíz 1,3 mg/l fluoridot tartalmaz, az édesvizek fluortartalma ennél alacsonyabb. A fluorid mesterséges úton is a talajba kerülhet: a mérések szerint a foszfáttartalmú műtrágyát gyártó üzemek, alumíniumkohók közelében magasabb a talaj fluorszintje. Egyes országokban, ahol nagyon alacsony a vezetékes víz fluortartalma, mesterségesen növelik meg 0,5 – 1 mg/l-re közegészségügyi céllal, a fogszuvasodás gyakoriságának csökkentése végett, mivel úgy ítélik, hogy ez a lakosság fogászati költségeit jelentősen csökkenti.

Az unós jogszabály szerint az ásványvizek esetében a fluoridkoncentráció elérheti az 5 mg/l-t is. Azért van eltérés a határértékek között, mert egyes ásványvizek fogyasztása csak kúraszerűen ajánlott.  Az, hogy egy ásványvíz tartalmaz-e fluoridot, nem feltétlenül derül ki a címkéből, a törvény szerint ugyanis a gyártó a legfőbb összetevőket köteles csak feltüntetni, így ha a víz fluoridtartalma alacsony, nem biztos, hogy szerepel. A törvény szerint ha a fluorid koncentráció meghaladja a 1,5 mg/l-t, akkor jelezni kell a palackon, hogy csecsemők és 6 év alatti gyermekek számára a tartós fogyasztása nem javasolt.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) ajánlása szerint az optimális fluoridbevitel 6 hónapos korig testsúlykilogrammonként 0,05 mg, 7-12 hónap között naponta 0,5 mg, 1-3 év között 0,7 mg, 4-8 év között 1 mg, 9-13 év között 2 mg, 14-18 év között 3 mg, 19 év feletti felnőttek esetében pedig 3-4 mg. Egy felnőttnél ezt a mennyiséget akár két liter, nagyobb fluoridtartalmú ásványvíz kiadja, de kaphatunk dózist teából, kávéból, zöldségeken és gyümölcsökön keresztül.

Egy WHO-becslés szerint e forrásokból földrajzi elhelyezkedéstől függően naponta átlagosan 0,46 – 5,4 mg a fluoridbevitelünk. Műtrágyagyárak mellett a talaj, a levegő és a talajvíz magasabb fluoridtartalma miatt, vagy olyan helyen, ahol természetesen magas a vezetékes víz fluoridtartalma, esetleg fluoridtartalmú szénnel tüzelnek (például Kína számos településén), illetve nagy a vulkáni aktivitás (Tanzániában) a felnőttek napi fluoridbevitele elérheti a 8-30 mg-ot is.

A fluoridtartalmú fogkrémeknél figyeljünk rá, hogy a gyerek minél kisebb mennyiséget nyeljen le belőle, általában a fogkrémen is szerepel, hogy csak egy borsónyit tegyünk a fogkeféjére. Ha a gyerek még nem tud köpni, használjunk fluormentes fogkrémet a fogmosáshoz. Ugyancsak ajánlott fluormentes krémet használni az arcon, száj környékén jelentkező makacs bőrgyógyászati problémák esetén.

Persze a fluoridnélküli fogkrémet propagálóknak is igaza van: eszerint a fogszuvasodást elsősorban nem a fluor segítségével kellene megelőzni, hanem a finomított élelmiszerek és az édességek fogyasztásának visszaszorításával, és a fogkrémnél nagyobb gondot kellene fordítani a fogmosás technikájára. Az EFSA tanulmánya szerint egyébként a fluorid az egészséges szervezet fejlődése szempontjából nem szükségszerű, de előnyös a fogszuvasodás megelőzésében a fluoridtartalmú fogkrémek formájában, valamint ha a napi bevitele nem haladja meg testsúlykilogrammonként a 0,05 mg-ot.

Címkét olvasni, mindenképpen!

Sajnos nem a fluorid az egyetlen veszélyes anyag, amit a fogrémek tartalmazhatnak. Egy átlagos termékteszt elvégzése során könnyen kiderül, hogy többnyire a nagy gyártók termékei azok, amelyek leginkább kockázatosnak ítélt, vagy bizonyítottan veszélyes anyagokat tartalmaznak. Például parabéneket, amelyek gomba- és baktériumölő hatásúak, és a fogkrémekben (más kozmetikumokban is van belőlük bőven) tartósítószerként használják őket. A parabének a népesség túlnyomó részének szervezetében kimutathatók, mivel a bőrön és a tápcsatorna falán felszívódva a véráramba jutnak. A parabének biztonságosságát illetően egyre több kétely merül fel, és összefüggésbe hozták őket daganatos, húgyivarszervi, idegrendszeri és immunológiai betegségekkel is.

Ugyancsak gyakran használnak a fogkrémekben nátrium-laurál-szulfátot (SLS) is. Mérgezőnek éppen nem mérgező, de erős bőr- és szemirritáló anyag, a szem nyálkahártyáját is sértheti. A bőr kivörösödik, esetleg begyullad tőle. Számos kutatás igazolja az SLS-tartalmú fogkrémek és a szájüregben kialakuló gyulladásos tünetek (afták) közötti összefüggést.

Vigyázni kell még a színezékeket és aromákat használó fogkrémgyártók termékeivel, előfordulhat, hogy a színezékek cink-kloridot (irritáló, enyhén mérgező), benzil-alkoholt (allergén), nátrium-C14-16-olefin-szulfonátot (önmagában nem veszélyes, de adalékanyagai gyakran azok), limonént (irritáló hatású anyagokká bomlik le), kokamidopropil-betaint (allergiás tüneteket válthat ki) tartalmaznak. Legfontosabb azonban, hogy a fogkrémben ne legyen kármin, amely nem csak allergiás, hanem asztmás tüneteket is kiválthat, ritka esetben pedig anafilaxiás sokkot okoz. Az aromákról többnyire nem lehet tudni, mit tartalmaznak, ezért jobban járunk, ha inkább a natúr, aromamentes termékeket válasszuk. Mivel a felsorolt anyagok a gyermekekre halmozottan tudnak hatni, fontos, hogy nekik gyerekfogkrémet vásároljunk, mivel a gyártók általában figyelembe veszik a várható hatásokat, és a szereket kisebb dózisban használják. Valószínűleg nem árt, ha elkerüljük a nagyvállalatok olcsóbb, de sokszor veszélyesebb termékeit.

Címkék: , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!