Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 1.5.2014

Hat érv arra, miért nélkülözhetetlenek számunkra a szúnyogok és legyek

Ki gondolná, hogy a szúnyogok és legyek is „hasznos” állatok? Fontosságukról már csak azért is nehéz meggyőzni a közvéleményt, mivel senki sem szereti a szúnyogcsípést vagy az étel körül settenkedő legyeket. Ám jó tudni, hogy ezek a kevéssé kedvelt állatok számos tudományterületen alkalmazhatóak, és mindennapi életünket is megkönnyítik, legyen szó az orvostudományról vagy éppen a bűnüldözésről.

Török Edina és Farkas István

A hétköznapokban csak szúnyogok és legyek néven emlegetett rovarok a kétszárnyúak (latinul Diptera) csoportjához tartoznak. Rendkívül változatos megjelenésű, méretű és életmódot folytató, világszerte elterjedt csoport. Jelenleg több mint 120000 fajuk ismert, míg összehasonlításként eddig közel 6000 emlős fajt írtak le. Teljes átalakulással fejlődnek, vagyis pete, lárva, báb és kifejlett (imágó) alakokat különíthetünk el. A lárvák táplálkozása szerint lehetnek ragadozók, korhadékevők, gombaevők, paraziták, lebontók, növényevők, szűrögetők, ennek köszönhetően a legtöbb élőhelyen megtaláljuk őket.

Az emberek többségének erről a csoportról csak negatív véleménye van, hiszen ki szereti a szúnyogcsípést vagy az étel körül settenkedő legyeket? Mi most amellett érvelünk, hogy a legyek és szúnyogok igen hasznosak is lehetnek. Ha csak a táplálékláncot vesszük, fontos táplálékai számos fajnak, a halaknak, kétéltűeknek, hüllőknek, madaraknak és kisemlősöknek. Ám kicsit embercentrikusabb megközelítésből, azaz egészségügyi, gazdasági és tudományos szempontból is nélkülözhetetlenek.

Vízminősítés

Számos kétszárnyú család lárváit felhasználják vízminősítésre, ugyanis a lárvák bioindikátorként (jelző fajokként) jelzik a víz minőségét, tisztaságát, az oldott oxigén mennyiségét, szervesanyag-tartalmát, valamint a szennyező anyagok jelenlétét. Erre a célra az árvaszúnyogok (Chironomidae), púposszúnyogok (Simuliidae), csípőszúnyogok (Culicidae), recésmuslicák (Blepharoceridae) és íbiszlegyek (Athericidae) lárváit használják.

Lebontás

Több kétszárnyú lárvája is a lebontó szervezetek közé tartozik: jelentős szerepük van az állati és növényi eredetű szerves anyag lebontásában. Ilyenek például a katonalegyek (Stratiomyidae) és a lószúnyogok (Tipulidea) lárvái, melyek a növényi szervezetek lebontásában; a húslegyek (Sarcophagidea) és a fémeslegyek (Calliphoridae) lárvái viszont a fertőzési forrásnak számító állati tetemek lebontásában játszanak szerepet.

SONY DSC
Növényi lebontók – lószúnyog- (Tipulidea) lárvák. Fotók: Kolcsár Levente-Péter

A híres svéd biológus, Linné mondása szerint „három légy ugyanannyi idő alatt bont le egy lótetemet, mint amennyi idő alatt egy oroszlán tenné”. Ennek a lebontó képességnek néhány biotechnológiai alkalmazása is született. Spanyolországban 2005-2008 között zajlott az Ecodiptera projekt, amelynek az volt a célja, hogy a sertéstrágyát légylárvák által alakítsák át jobb minőségű organikus trágyává. Ez a trágyafajta számos előnnyel rendelkezett, növelte a terméshozamot, és a kellemetlen szag is megszűnt. Romániában is a fent említett módszerrel bontatják le a baromfitetemeket, és a visszamaradt lárvákat a horgászatban hasznosítják.

Beporzás

A beporzó vagyis a pollinátor közösség egy jó részét a legyek teszik ki, sok virágot poroznak be, ezáltal lehetővé teszik az ivaros szaporodást a növények számára. Nemcsak életformában hasonlítanak a darazsakhoz meg a méhekhez, hanem némelyik még színezetben is, például a zengőlegyek (Syrphidae).

SONY DSC
Méhet utánzó zengőlégy faj

A trópusokon a húslegyeknek és a fémeslegyeknek is fontos szerepük van a dögszagot árasztó növények beporzásában. Az sem mellékes, hogy a törpeszúnyogoknak (Ceratopogonidae) köszönhetjük a csokoládét, ugyanis a kakaócserje beporzását csak ezek a kis kétszárnyúak végzik.

Bűnügyi rovartan

Gyökerei a XIII. századi Kínáig nyúlnak vissza. A módszer lényege, hogy a tetemen található rovarlárvák alapján becsülik meg a halál beálltának idejét. A holttest bomlása négy stádiumra osztható, a különböző stádiumokra más-más rovarközösségek jellemzők. Általában a fémeslegyek érkeznek először a holttestre, és utána a többi légycsalád képviselői.

Az 80-as évek óta foglalkoznak a mérgek, drogok, gyógyszerek rovarlárvákból való kimutatásával. A módszer akkor használható, ha már nincs lágy szövet. Ezek a lárvák minőségi információval szolgálnak. Európa több országában is foglalkoznak a bűnügyi rovartan módszereinek kutatásával, viszont Romániában még nem alkalmazzák.

3 kep
Lebontó lárvák (Fotó: Farkas István)

Lárvaterápia

A légylárvákkal történő gyógyítás komoly történelmi hagyománnyal rendelkezik, kezdetei visszanyúlnak egészen a dél-amerikai maják koráig. A módszer végigkísérte az egész történelmet: Napóleon katonai sebésze is alkalmazta, illetve az amerikai polgárháború idején is felhasználták. Az antibiotikumok előállításakor feledésbe merült a módszer, majd az antibiotikus rezisztens baktériumtörzsek megjelenésével ismét alkalmazni kezdték világszerte. A módszer lényege, hogy az elfekélyesedett sebekre helyezik a steril lárvákat. A lárvák elhalt szövetekkel táplálkoznak, képesek elpusztítani az antibiotikummal szemben rezisztens baktériumokat, ezáltal a seb gyorsabban gyógyul, valamint megszüntetik a kellemetlen szagokat is. Az orvosi gyakorlatban a selymes döglégy (Lucilia sericata) lárváit használják a leggyakrabban, mivel ennek a fajnak a lárvái nem támadják meg az élő szövetet.

Állatkísérletek

Kutatások klasszikus modellállata az ecetmuslica (Sophophora melanogaster), melyet a genetikában, állatélettanban és az evolúcióbiológiában egyaránt alkalmaznak.

Thomas Hunt Morgan és tanítványai voltak az elsők, akik ecetmuslicákat használták fel kutatásaikhoz, eredményeik az öröklődés alapvető törvényszerűségeit bizonyították. 1933-ban Morgant ezért orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Ezek után az ecetmuslica a genetika modellállata lett máig, mivel könnyen tenyészthető (kedvező körülmények esetén már tíz nap alatt felnövekedhet egy nemzedék), 4 kromoszómapárral rendelkezik, valamint laboratóriumban gond nélkül és olcsón tartható. A genetikai állománya az egyik legismertebb. Kutatva őket betekintést nyerhetnek egyes emberi betegségek pathomechanizmusába, melynek megértése kulcsfontosságú különböző gyógyszerek kifejlesztéséhez. Génjeink 50%-ban megegyeznek az ecetmuslica génjeivel, általuk vizsgálhatunk az emberi testben zajló több élettani és kóros folyamatot is.

Az ismeretterjesztő cikk megírásában a szerzők köszönetet mondanak az Erdélyi Magyar Dipterológiai Munkacsoportnak, valamint a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Programnak.

Felhasznált irodalom:
Wollf, H., & Hansson, C. (2005): Rearing larvae of Lucilia sericata for cronic ulcer treatment- an improved method. Acta Derm Venerol, 85:126-131.
Rognes, K. (1998): Family Calliphoridae. Contributions to a Manual of Palearctic Diptera, Vol. 3: Higher Brachycera, (szerk Papp, L. & Darvas, B.), pp. 617-648, Science Herald, Budapest.
Fleischmann W.,Grassberger M., Sherman, M. (2004): Maggot therapy. A handbook of maggot-assisted wound healing. Thieme Medical Publishers, New York, NY, USA.

Címkék: , , , , , , ,

3 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Nagy Lajos
    Közzétéve: 1.5.2014, 4:52 pm

    Már vártam e tudományosan is igazolt eredményre!
    A túlméretezett kémiai szúnyog irtás,iszonyatos károkat okozott a természetes élőlényekre nézve, – míg a szúnyogok egyre alkalmazkodóbbak lettek, más egyszerű lényeket meg a biztos pusztulásba sodortak, bele értve a méheket is!

    A védelmet mindenki maga végezze, – ha igényli, vannak korszerű termékek!!

  2. A hozzászólás szerzője: Bodnárné Klára
    Közzétéve: 24.12.2014, 2:09 pm

    Tsztelt Cikkírók! A közeli családtagjaink között van egy fiatal asszony, aki egy kisebb műtét során kapott sebfertőzést ilyen antibiotikummal szemben ezistzens baktériummal. A tenyésztés eredménye azt mutatta ki, hogy a fertőzést a “MACI” nevű bakt. okozza. Kb hat éve tart ez a horror, kb 30 műtéten esett már át, amelyek eddig eredménytelennek bizonyultak. A seb nem tud begyógyulni. Kérem, amennyiben Önöknek van tudomásuk arról, hogy M.o-on alkalmazza -e valamelyik kórház, vagy klinika ezt a lárvaterápiát, küldjék el számomra azok elérhetőségét. Ez számunkra az utolsó és egyben az egyetlen reménysugár. Az élete függ ettől az információtól ennek a fiatal asszonynak. (28 éves). Tisztelettel és köszönettel várom válaszukat. Bodnárné Klára.

    • A hozzászólás szerzője: kulcsarpi
      Közzétéve: 29.12.2014, 1:34 pm

      Kedves Klára,
      válaszoltam e-mailben, kérem jelezze, amennyiben megkapta.

Szólj hozzá!