Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 18.4.2014

Buldózer a patakmederben. Természetrombolás árvízvédelem címén: a Kászon-patak esete

IMGP1388
Fotók: B.D.T.

Az európai trend egyre inkább a leszabályozott folyóvizek természetes állapotának visszaállítása (river restoration), az árterek újbóli elöntése, a természetes vegetáció, a vízi és vízparti ökoszisztémák helyreállítása. Ennek fényében próbálják újragondolni az árvízvédelmet is. Eközben Romániában a drasztikus mederszabályozás, a vizek ökoszisztémáit súlyosan károsító árvízvédelmi munkálatok legújabb korszakát érhettük meg.

B.D.T.

A kommunizmus idején is voltak hasonló beruházások, a mostani újabb fázisban pedig európai uniós alapok lehívásával zajlik a folyók és patakok szabályozása, átalakítása, medrük kikövezése és –betonozása. Bizonyos szempontból ez érthető is, hiszen még élénken él mindannyiunk emlékezetében a kétezres évek közepén pusztító áradások rémképe. Az emberi élet és javak védelme mint elsődleges cél azonban nem kellene kizárólagos szempontot jelentsen.

A Román Vízügyi Hatóság megbízásából árvízvédelmi célú munkálatokat végeznek a Kászon-patakon Kézdivásárhely és Szárazpatak között, 17 km hosszan. Az árvízvédelmi projektet („Regularizarea parau Casin pe sectorul Targu Secuiesc – Valea Seaca, Cod SMIS: CSNR 38623”) a környezetvédelmi operatív programból finanszírozzák, társfinanszírozó az EU Kohéziós Alap.  Összértéke 25.720.574,00 lej, ebből vissza nem térítendő támogatás 20.704.498,00 lej.

A projekt célja az árvízveszély csökkentése, a patak vízgyűjtő területén az anyagi károk megelőzése. A munkálatok elvégzésétől Kézdivásárhely és Szentlélek lakosságának védelmét remélik. Versenytárgyalást írtak ki, amelyen a kivitelezést a SC LAURENTIU H SRL, a SC WASSERKONING SRL és a SC AQUA PROCIV PROIECT SRL nyerte meg, a szerződés összértéke áfa nélkül 10.983.066,88 lej. A munkálatok 2015 februárjáig tartanak.

Reklámtevékenységre a SC NEVA EXPERT SRL ajánlata nyert, a szerződés összértéke 38.970,00 lej áfa nélkül; a munkálatok felügyeleti jogát a SC AQUA CONS CONSULT SRL nyerte 89.897,00.lej összértékben (szintén áfa nélküli adat).

A projekt gyakorlatba ültetéséért az országos vízügyi hatóság, illetve a Râmnicu Vâlcea-i Olt Vízgyűjtő Adminisztráció felel. A megvalósíthatósági tanulmányt 2006-ban terjesztették elő, azzal az indoklással, hogy az előző években árvizek voltak, házakat, gazdaságokat, mezőgazdasági területeket és a 11B országút egyes szakaszait öntötte el a víz. A megvalósíthatósági tanulmányt szintén a SC AQUA PROCIV PROIECT SRL. készítette (szerződés száma: nr.284/16.08.2006). Mindez egy technikai dokumentációból derül ki, amely online itt elérhető.

A dokumentum felidézi, hogy több évi árvíz után 2010-ben egy kormányrendelettel fogadták el (H.G. 846/2010) a rövid- és hosszútávú árvízveszély-menedzsmentet kidolgozó stratégiát. A Kászon-patak esetében a dokumentum szerint a fás növényzet „kaotikusan” nőtt a patak mentén és a teraszokon, csökkentve az árhullámok visszavonulásának esélyét, így a partokhoz közeli épületek és területek évi rendszerességgel ki vannak téve az árvízveszélynek.

2010-ben is volt árvíz, ami miatt az utat több helyen alámosta a víz – jegyzik meg. Szükséges tehát az infrastrukturális munkálatok elvégzése (a természetes vízfolyás medrének eltérítése, a partok megerősítése, amelyhez főképp természetes anyagokat, azaz terméskövet, illetve kisebb szakaszokon betonfalakat alkalmaznának). A dokumentum szerint a patakszéli fákat kivágnák, a magasabb területeken növőket meghagynák, a partmenti zónákat befüvesítenék. Az építkezéseken használt anyagokat laboratóriumokban ellenőrzik, a felszíni és talajvizeket védik a szennyeződéstől, pl. ellenőrzik, hogy a munkagépekben lévő üzemanyag vagy olaj ne folyjon ki.

A biodiverzitás szó is megjelenik egyszer a szövegben, abban a kontextusban, hogy a munkálatok hatása a szárazföldi növényzetre jelentéktelen mértékű, mivel azok a patakmederre és a patakpartra korlátozódnak. A patakpartról eltávolításra kerülő növények nem védettek, és populációjukra nincs hatással a kiirtásuk – áll még a szövegben. Nem esik szó viszont arról, mi történik a vízi élővilággal, és még szempontként sem merül fel, hogy minimalizálni kellene az élővilágra mért káros hatásokat.

Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen nagy horderejű beavatkozásnál egy táj esetében miért nem készül környezeti hatástanulmány. Mivel a Kászon-patak nem védett terület, gyakorlatilag a vízügy egyetlen kötelezettsége, hogy a projekt dokumentációját egy szűk időintervallumban „közvitára” bocsátja. Ha addig valaki ellenvetést tesz vagy más megoldásokat javasol, megvizsgálják (elfogadási kötelezettség nélkül), ám ha ez sem történik meg, indulhat a beruházás.

Buldózer a mederben

A fotók alapján több általunk megkeresett szakértő is kijelentette, a munkálatok a patak élővilága számára katasztrofális hatásúak. „Biológus szemmel nézve ez a szakasz inkább egy csatornára emlékeztet, ahol nyoma sincs a hasonló, de emberi behatásoktól mentes, nem szabályozott vízfolyásokra jellemző fajgazdag életközösségnek” – jegyezte meg Váncsa Éva , aki néhány éve a Kovászna megyei Vízügyi Hivatal laboratóriumában dolgozott. Ahogy ebből a cikkből is kiderül, a patak felső és középső folyásának élővilágáról nincsenek adatok, de a Kászon-patak oroszfalvi mintavételi pontjáról begyűjtött anyag egy viszonylag fajgazdag makrogerinctelen közösségről tanúskodik. Egy két évvel ezelőtti vízügyi jelentés megállapítja a Kászon-patakról, hogy az élővilág szempontjából a víztest ökológiai állapota nagyon jónak, fiziko-kémiai szempontból pedig jónak mondható.

A szabályozások során egész Romániában beszorítják a vízfolyások medrét, eközben meg pl. Németországban óriási költséggel próbálják helyreállítani a folyók egykori természetes állapotát – hívják fel a figyelmet a szakértők. Talán meg kéne spórolni ezt a költséget a jövőre nézve Romániában, és korszerűbb módszerekkel, a biodiverzitás megőrzésének fontosságát is szem előtt tartva cselekedni árvízvédelem terén is.

Az élővilág képes lesz visszafoglalni a teret idővel, ha adottak az életfeltételek, de valószínű nem örvend senki a buldózernek a mederben – fogalmazott megkeresésünkre Pál Zoltán hidrológus, a BBTE Földrajz karának tanársegédje. Más esetekhez képest ugyanakkor hatalmas előrelépésnek is lehet tekinteni, hogy kőzettörmelékkel rakták ki a partot, és nem betonnal, mint pl. Csíkmadarason; illetve legalább valamennyire a kanyarokat betartják, nem egyenesítették ki a medret.

„Azt azonban nem számítják bele, hogy a szélesített medret nem fogja normális folyási viszonyok között elfoglalni a patak, így kanyarogni kezd majd a saját csatornáján belül, s ez üledéklerakódással fog járni, illetve hogy adott helyeken keményen bele fog kapni a nagyvíz a partokba. A Gagy-patak mentén már lehet látni ilyen kiszakadt hálókat, a partból kiszakított kockákat. A nagyvizek mindig hoztak magukkal farönköket, amelyek nekicsapódva a hálóknak, kiszakítják azokat, egyből meggyengítve a partot. A partmenti növényzet teljes felszámolása nagyobb besugárzást és nagyobb párolgást fog generálni, tehát méginkább kevesebb víz fog folyni a mesterséges mederben, ez oxigénhiányhoz, eutrofizációhoz vezet. Poshadt víz meg kinek kell?

A Madaras-patak esetében a betonnal kirakott mederben olyan gyors tavasszal a vízfolyás, hogy az ivadékkal felfele igyekvő halak az Oltból nem tudnak felfele úszni, nem érik el az ívóhelyeket, azaz nem szaporodnak rendesen. A Kászon-patak esetében a tervezők valamennyire kivédték ezt, de számtalan lesz a később jelentkező biológiai és hidrológiai kár. A vízügy továbbra is hiszi es vallja, hogy az ember felül tud kerekedni a folyók akaratán… mindezt teszi, amíg a folyó úgyis megcáfolja” – kommentálta a helyzetet Pál Zoltán.

Mérlegelni kellene a várható előnyöket és hátrányokat

A szakértő felkérésünkre áttanulmányozta a fent említett technikai dokumentációt is. „A munkálatokat igazoló érvek eléggé sántítanak, be is ismeri a tanulmány, hogy nem prioritás a helyi és a vízrajzi stratégiában, de azért jó, ha véghezviszik. Nagy hiányosságként ítélem meg, hogy nincsen pénzben kifejezve az elmúlt árvizek által okozott kár Kézdiszentléleken és Kézdivásárhelyen. A dokumentumban felsorolják, hogy ’250 gospodarii afectate’, az még semmit nem jelent, lehet az is, hogy a hátsó kertbe befolyt a víz, vagy a tehén két napig vízben tapicskolt, anélkül, hogy számottevő kár keletkezzék. Ezt diplomatikusan kikerülik az érvelésben, utalva arra, hogy a Kovászna Megyei Vízügy archívumában megtalálhatóak az árvizek utáni kárjelentések. Azért vetem fel ezt a témát, mert amikor egy ilyen horderejű beavatkozást pénzelünk, akkor azt kell megnézni, hogy a munkálatok elvégzése hiányában esetlegesen bekövetkező árvizek milyen károkat okoznak. Magyarán pénzben kifejezve mekkora károkat hivatottak kivédeni a munkálatok.

Egy ilyen számítást követően lehet rájönnénk, hogy ezer eurós nagyságrendű károkat készülünk kivédeni millió euróba kerülő munkálattal, aminek az élettartamát legtöbb húsz évig vetítik előre, és közben egy csomó karbantartási költség is kilátásba van helyezve.

Következzék egy kis szorzás: mondjuk összesen van évente 50.000 eurós kár, húsz év alatt ez egymillió euró lenne. Ezt kivédjük egy nyolcmillió eurós munkálattal, aminek 38.000 euró már most az előrevetített éves karbantartási költsége, azaz 20×38.000 húsz év alatt. És ez csak a folyóra építkezett lakosság évente vállalt kockázata pénzben kifejezve.

Ekkor még mindig nem beszéltünk az élővilágban okozott kárról, a tájképrombolásról, és legfőképpen arról a lehetséges forgatókönyvről (ami Nyugaton számos helyen bekövetkezett), hogy feltöltődik a meder hordalékkal, így nagyvíznél ki fog loccsanni a víz úgyis. És akkor már magasabbról loccsan szét, azaz nagyobb kárt fog okozni. Ezt az aspektust a tanulmány végén levő táblázatban – bagatellizálva – megemlítik, és beavatkozásként azt is, hogy majd kikotorják. Nevetséges. Sehol nem írja, hogy a karbantartást ki fogja fizetni, a kotrások költségeit ki fogja állni stb.” – foglalta össze ellenérveit Pál Zoltán.

„Szomorúan el kell könyveljük, hogy a vízügy még egy patakot tönkretett örökre. A legviccesebb az a megjegyzés, hogy majd a fás növényzet visszanő a partokra: na persze, a 4 méter magas függőleges kőhálóra vagy betonra biztos” – zárja kommentárját a szakértő.

Invazív fajok telepedhetnek meg az ilyen bolygatott területeken

Sárkány-Kiss Endre biológus-ökológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora megkeresésünkre hangsúlyozta, ha csak a faluban végzik ezt a mederszabályozást, nem okoz akkora kárt, de az biztos, hogy a képeken is látható szakaszon semmilyen faj nem maradt meg a patakban.

Ha a falun kívül eltérítették a medret, figyelni kellene arra, hogy minél természetesebbé tegyék a patak új környezetét, pl. fűzfákat telepítsenek a part szélére, illetve köves-kavicsos aljzattal lássák el, hiszen ezek gyors folyású patakok, amelyek eredetileg nem iszaposak. A fűz és más őshonos fajok telepítésére azért van nagy szükség, mert botanikai axióma, hogy az invazív fajok előszeretettel telepednek meg a bolygatott területeken, amilyen egy új mederbe terelt patak martja is.

A piacgazdaság továbbgörgetése a lényeg, a természetvédelmi szempont az utolsó

Imecs István, az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet biológusa a piacgazdaság logikáját látja a hasonló munkálatok hátterében. „Az egész arról szól, hogy a vízügyi ágazatban mennyi pénzt lehet megforgatni, milyen statisztikákat lehet kihozni stb. Ha megnézzük azt, hogy sok esetben 10-20 éves dokumentációk alapján kapnak most engedélyt vízügyi munkálatokat elvégezni, azonnal világossá válik, hogy nem a dokumentáció a lényeg, hanem az, hogy mennyi pénzt lehet fordítani a kivitelezésre. Olyan dokumentációkat olvastam már, amin sírva nevettem, amelyek kommunista korszakbeli gondolatokkal voltak átitatva, és abszolút semmi közük nincs a 21. századi világszemlélethez. Tehát a természetvédelmi szempont a legutolsó a sorban” – magyarázta.

Nyugaton a korábbi hasonló munkálatok során keletkezett ökológiai veszteség helyreállítására milliárdokat költenek, viszont Romániában még nincsenek annyira tönkretéve a vizek, hogy máris restaurációs munkákban gondolkozzanak az illetékesek. Arra senki nem gondol, hogy jövőbeni kiadásokat spórolhatna meg az ország azzal, hogy most nem teszik tönkre – pont amiatt, mivel az ilyenfajta munkálatok még több pénzbe kerülnek. „Először tönkretesszük, aztán pályázunk a restaurációra, és így tovább. És persze, hogy olyan munkálatokat kell végezni, ami újabbakat generál. Manapság senki nem vállal tartós vagy hatékony munkát. Úgy kell azt a medret ’kialakítani’, hogy 1-2 év múlva újra lehessen pályázni pénzt a javítására” – vázolta a mechanizmust a biológus.

„Sajnos, Romániában még mindenki arról van meggyőz(őd)ve, hogy csak akkor lehetséges árvízvédelem, ha a meder nyílegyenes, és betonból van. Még nem látjuk a következményeit, pl. talajvízszint-csökkenés, partszakadások – amelyek azért alakulnak ki, mivel nincs fásszárú növényzet, ami megtartsa. Természetesen az emberi javak megvédése prioritást élvez, ez nem kérdés senki számára, ám ha megvizsgáljuk a részleteket, mindig kiderül valami furcsaság a sztoriban” – utalt a biológus a hasonló nagyszabású munkálatok hátterében húzódó gazdasági magánérdekekre.

„Pl. kerül 1-2 ember, aki saját felelősségére kapott építkezési engedélyt az érintett víz árterében, aztán üti az asztalt, hogy márpedig betonba kell szorítani a vizet, mert viszi el a házát. Vagy akad valaki, akinek épp egy ideje nem működik a bányája, kellene egy jó nagy projekt, hogy a termelést tudja folytatni, és pont a közelben van egy folyó, amit milyen jó lenne kibetonozni stb.” – sorolta.

Persze a közérdek szempontja is jelen van mindig, de a vízügy nem igazán vállal felelősséget a hosszú távú következményekért, pl. azért, ha a szabályozás miatt száraz években lecsökken a talajvízszint, elapadnak a kutak, és nem lesz amiből itatni a háziállatokat. Ennek veszélyéről kevés szó esik, és itt is sejthető egy lappangó érdek: minél jobban kiszárad egy térség, minél inkább elfogy a talajvíz és vízhiány lesz, annál inkább szükség lesz víztározókra, mert valahogyan a vizet meg kell fogni. A patakokon, folyókon pedig nem más építteti a víztározókat, mint a vízügy.

„Ördögi kör ez. Hogy lehet minél több pénzt megforgatni? Hogy lehet minél több munkát generálni? Hogyan lehet egy olyan igényt kiváltani az emberekből, ami a saját malmunkra hajtja a ’vizet’?” – valahogy így szólnának a háttérben sejtett gazdasági érdek szempontjai.

Kérdéses az is, miért kell tulajdonképpen a partmenti fákat kivágni: legtöbb esetben gyakorlatilag abból a meggondolásból, mert a munkagépek nem tudnak dolgozni tőlük. „Józan eszű ember tudja, a partmenti fák gyökerei tartják a partokat” – mutatott rá a biológus.

Jobb szakmai megoldásokat keres a minisztérium

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter csütörtökön a helyszínen, az érintett településeken lévő szakaszokon tekintette meg a munkálatokat. A miniszter egyetért azzal, hogy a betonozás és támfalak építése nem a legjobb árvízvédelmi megoldás minden esetben, de a településeken belül néha az egyetlen opciót jelenti, főleg hogyha közvetlenül a patak mentén lakóépületek vannak.

A jövőre nézve egyetértett azzal is, hogy optimálisabb szakmai megoldásokat kell találni az árvízvédelemre, és megjegyezte, Csíkszéken akarnak indítani egy kísérleti projektet a vízfelületek növelésére, tanulmányoznák az ideiglenes hullám-felfogók alkalmazásának lehetőségeit. Ezek olyan ideiglenes rendszerek, amelyek megengedik egy nagyobb vízfelület kiterjedését, ugyanakkor az árhullámokat is visszatartják.

A Kászon-patakával kapcsolatban információkért Pásztor Sándor vízügyi és erdőgazdálkodási államtitkárhoz irányított, akit azonban pénteken nem sikerült elérnünk. A témára még visszatérünk.

 

Címkék: , , , , , , , , ,

8 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Tekergő
    Közzétéve: 18.4.2014, 9:09 pm

    Ezzazz…kivágassuk a fáinkat, hagyjuk, h tönkretegyék a vízhálózatot…most már csak a kasztráltatást kell elfogadjuk s rendben is vagyunk. És azt is megtesszük, mert kell a pénz a kauflandos kajára meg a nyugatot majmoló életvitelre.
    Hajrá székelyek!! csak így tovább

  2. A hozzászólás szerzője: alma
    Közzétéve: 18.4.2014, 9:18 pm

    És Korodi felügyeli

  3. A hozzászólás szerzője: Animama
    Közzétéve: 19.4.2014, 4:25 pm

    Hát ezek a határozott, konkrét döntések teszik majd “rendbe” Székelyföldet ! A patakot “majd” másképp vezetik, a Sweighofer hasznos Rétynek, de nem hasznos a Székelyföldnek, azért megépítjük, majd ellenőrizzük a szállítást…. amikor már késő lesz.
    Áldott húvséti ünnepeket !

  4. A hozzászólás szerzője: @Tekergo
    Közzétéve: 19.4.2014, 5:31 pm

    Ha a patak mellett laknal es evente az udvarodban/kertedben lenne a viz es a pincedet kellene szivattyuznod akkor nem jarna a pofad. Amugy a cikk szerzojenek isz szol ez a hozzasolas!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! amugy kivancsi vagyok megjelenik-e a komment, megvan a printscreen …..

    • A hozzászólás szerzője: @@Tekergo
      Közzétéve: 22.4.2014, 9:20 am

      Vajon miert tanulnank azoktol az emberektol, akik mar megfizettek az arat ennek a kornyezetszennyezesnek? Ok biztos mind hulyek, majd “mi” erdelyiek megmutatjuk, hogy igenis ez a legjobb modszer a vedekezesre.

      Ugyan a hazadat nem viszi tobbet el a viz, de csodalkozni fogsz 10 ev mulva, hogy vajon miert szarad el a termesed 3 meterre a pataktol, miert nincs a kutadban viz. Majd eszedbe jut, hogy a patakbol egy csep sem jut a foldbe, hogy utanpotlasa legyen. Ezutan szepen kifizeted ugyanannak a vallalkozonak a penzt, hogy bontsa le az egeszet. Es meg vagy 10x annyit, hogy allitsa helyre az allapotot.

  5. A hozzászólás szerzője: Tekergő
    Közzétéve: 22.4.2014, 9:28 am

    Kedves “nemjarnaapofad”,
    Vannak megoldások és vannak lehetőségek, de sajnos túl sokan vannak az ilyen önző személyek és túl erős a hangjuk…ezek általában előbb vágnak és utána mérnek (ha mérnek egyáltalán)…na meg valamilyen titokzatos okokból kifolyólag nehezen megy a gondolkodás. (Amúgy tavaszonként térdig érő csizma kellene, hogy a kerten végigmenjek…én úgy érzem megérdemlem, ha ilyen helyre van építve a ház, mert őseim nem gondolkodtak.) Minden esetre nem kívánom folytatni az “eszmecserét” önnel.
    Tisztelettel

    • A hozzászólás szerzője: homokra épült ház
      Közzétéve: 22.4.2014, 6:24 pm

      Tisztelt Tekergő
      Nem érdemes az ilyenekkel vitatkozni. Úgyis mindig másokat fog hibáztatni, sohasem a valódi hibásokat. Most pl magát.
      Ennek az ősei nem hallották a homokra épült ház példázatát, nem tudták, hogy ártérbe nem szabad házat építeni (no meg azt se, hogy a patak (folyó) felső szakaszán az erdőt se érdemes lepusztítani) és ez se fogja tudomásul venni, hogy a mederszabályzás miatt a kútba, az ivóvizének a minősége romlik majd meg. Mert szerencsére olyan lassan romlik, hogy nem fog feltünni.
      A balga ember, az balga marad, akármit is mondhat neki.

  6. A hozzászólás szerzője: nem szamit
    Közzétéve: 24.7.2014, 8:52 am

    http://3szek.ro/load/cikk/72276/kilepett_medrebol_a_kaszon-pataka

    “A keddről szeredára virradó éjszaka lezúduló hatalmas csapadék annyira felduzzasztotta Katrosában a Kászon-patakát, hogy tegnap reggelre kilépett medréből, kaszálókat és termőföldeket öntött el.
    Tegnap a 11B jelzésű országúton csak tehergépkocsikkal és terepjárókkal lehetett áthaladni egy több mint négyszáz méteres szakaszon. Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere tegnap este lapunknak nyilatkozva elmondta: a patak az országutat a megyehatáron túl, Hargita megyében öntötte el, amikor reggel ott járt, már nehezen lehetett közlekedni, s napközben a víz szintje még tíz centimétert nőtt, és csak délután kezdett apadni. Azt is elmondta, a patakszabályozási munkálatoknak köszönhetően a Porond falurészen, ahol 2010-ben gazdaságokat és házakat öntött el a megáradt patak, most egyetlen porta sem került víz alá, ellenben Kézdiszentlélek és Kézdivásárhely között, a patak bal oldalán, ahol még nem végeztek szabályozási munkálatokat, a megáradt patak több helyen is áttörte a töltést, és mintegy száz hektár termőföld, zömében burgonyatermő terület került víz alá. ”

    PS: – sem most, sem előbbi alkalmakkal nem látott senki egy kornyezetvedőt sem gumicsizmában segédkezni az árvizkarosultaknak.

    Csak a billentyüzet előtt vagyunk ilyen vitézek…

Szólj hozzá!