Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 11.2.2014

Tűzhangyák: sokféleképpen árthatnak!

A tűzhangyák egyre jelentősebb problémákat okoznak Észak-Amerikában – olvashattuk már egy 2006-os cikkben. Az akkori jelentések több milliárd dolláros kárról és több mint harminc emberéletről szóltak. Az Egyesült Államok 14 államában elterjedt hangyafaj ellen azóta sem sikerült hatékony védekezést találni, habár a kutatók próbálkoznak. A hangyák elleni küzdelmet vonzó és taszító feromonokkal lehet felvenni, csalival össze lehet gyűjteni és szelektíven lehet elpusztítani a vöröshangyákat, hogy más hangyafajok megmaradjanak.

tuzhangya

photo by Andrey Pavlov via shutterstock.com

Egy másik módszer megkeresni Dél-Amerikában a tűzhangyák természetes ellenségeit. Ilyen ellenség például egy néhány milliméteres légyfajta, a Pseudacteon, amely a hangyák testébe helyezi petéit. A kikelő lárva a hangya fejébe vándorol, és olyan enzimet termel, amelynek hatására a hangya gyakorlatilag darabokra esik szét. A többi hangya a fejet a szemétdombra viszi, ahol nyugodtan kifejlődhet a következő légygeneráció.

A tűzhangya, ha a bolyt megzavarják, agresszíven támad. Bolyba lépés esetén a támadó lábát villámgyorsan ellepik, és harapásuk izzó fájdalommal, gyulladással jár. Allergiás érzékenység esetén ritkán ugyan, de halálos is lehet. A hangyák által meghódított területeken a számítások szerint 3-4 évenként mindenkit megcsípnek egyszer a hangyák.

Egy átlag boly 100 – 500 ezer dolgozót, néhány száz szárnyas hangyát és általában egy, de esetenként több királynőt foglal magába. A dolgozók életkora kb. 180 nap, míg a királynő akár 6 évig is élhet. A szárnyas tűzhangyák párosodnak, a hímek elpusztulnak, míg a nőstények királynőkké válnak, és új kolóniát alapítanak. Egy királynő naponta kb. 800 tojást termel. Az egy hektárra jutó bolyok száma elérheti a 400-at, ami kb. 80 millió hangyát jelent.

Hazánk ugyan nincs veszélyben a rovaroktól, hiszen a hideg útjukat állja, hogy beköltözhessenek, a Dél-Amerikából származó hadak azonban meghódították már Új-Zélandot, Kínát, Tajvant, Hongkongot, Malájföldet és Mexikót, Ausztráliában pedig félelmetes összegekbe kerül az ellenük való védekezés. Ugyanakkor minden meleg éghajlatú országot veszélyeztet az invázió, így a mediterrán államokat is (általában a kereskedőhajókkal utaznak be az országba).

A hangyák letelepedése elsősorban a mezőgazdasági területekre van rossz hatással – gyakorlatilag elpusztítják a gabonát -, de értelemszerűen más állatfajtákra is: kiszorítják a közönséges hangyákat, megtámadják a földön fészkelő madarakat és a veteményeket. Texasban a kipusztulás fenyeget miattuk egy kis énekesmadarat, a csigák könnyű prédának számítanak, de ha egy őz hangyaboly közelében hozza világra kicsinyét, annak sincs sok esélye.

Irtásuk korán megkezdődött, félelmetes hírüket az is tetézte, hogy az 1950-es évektől számos horrorfilm ádáz szereplői voltak. Kiirtani azonban nem könnyű őket, lévén, hogy a királynőt kell elpusztítani, aki a boly mélyén lakik.

A legbizarrabb epizód a történetben, hogy a tűzhangyák elektronikai károkat is okoznak élelem után kutatva. Egy BBC által készített dokumentumfilm megmutatja, ahogyan például a közlekedési lámpák rendszerét képesek megbolondítani azzal, hogy a vezetékeket megrágják, illetve a mirohullámú sütőben belülről okoznak zárlatot. Ráadásul, ha belemásznak, meg sem halnak benne. Vörös tűzhangya, a legyőzhetetlen ellenség – ezzel a címmel készült egy dokumentumfilm róluk 2012-ben. És valóban legyőzhetetlenek.

Források: MTI/BBC/makosz.hu

Címkék: , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!