Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 19.12.2013

Medvék, farkasok, hiúzok földje is: felmérték a Csomád-Bálványost


Fotó: luvi via flickr

Három hektárnál nagyobb területen ne lehessen tarvágást végezni, és legyenek vadásztilalmi „csendes zónák” a nagyragadozók telelő- és szaporodóhelyein – többek közt ezt javasolják azok a szakértők, akik 2012-ben elkészítették a Csomád-Bálványos Natura 2000-es terület élőhelyeinek és fajainak felmérését. A dokumentációkat a terület gondnoka, a Vinca Minor Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre.

B.D.T.

A Csomád-Bálványos Natura 2000-es terület jelentős tranzitzóna a vadállatok számára a Bodok- és a Hargita-hegység között, olyan ökológiai folyosó, amely kulcsfontosságú a vadászterületeket, prédát, telelő- és szaporodóhelyeket kereső, vándorló nagyragadozóknak – derül ki a BioAqua Pro Kft. készítette kutatásokból. A felmérés idején egy-két hiúz jelenlétére utaló nyomokat találtak, ami azt jelenti, a roppant nagy területigényű ragadozó a nem egészen 6000 hektáros terület egy részét is használja. (2005-ös becslés szerint Romániában több mint 1700 hiúz élhet.) Nagyon visszahúzódó és emiatt is nehezen kutatható fajról van szó, mindenesetre a védett terület elzárt, nehezen megközelíthető helyein fordul meg, de a Csomád-hegység csúcsán is volt jelenlétére utaló nyom.

Egy vagy két farkasfalka területének részét is képezheti a térség, a terepkutatások során 2-5 példányt azonosítottak. 16 medve jelenlétére utalnak a nyomok, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy ugyanazok a medvék „állandó lakók”, hiszen a populáció rendkívül nyitott, ugyancsak vándorol, s egy ilyen kis területen nehéz felbecsülni pontosan a számukat. A kutatók szerint nem lehet kizárni azt sem, hogy a területen – a kedvező telelési feltételek miatt – ősz végétől tavaszig ennél több medve is koncentrálódik.

A kutatók sok barlangot feltérképeztek, a medve telelőhelyei jellemzően sziklák alatti, fák gyökerei alatti üregek, az egyik barlang a Gorgán völgyében hatalmas volt, 2-3 négyzetméteres. Ezek általában csendes, nehezen hozzáférhető helyszínen találhatók. A szakértők javasolják, az ismert barlangok 200 méteres körzete legyen fokozottan védett, mivel ha az emberi zavarás miatt a telelő medvék költözni kényszerülnek, a bocsok túlélési esélye gyakorlatilag nulla, és a felnőtt egyedek is nagyon legyengülnek, ha megszakítják a hibernációt.


A Gorgán völgye idén januárban

A medve gyakorlatilag a teljes területen előfordul; nyáron erdei gyümölcsöt eszik, amit a terület 8%-án találhat meg (85 hektáron), valamint tojást, lárvát, rovarokat a nem erdős élőhelyeken (ezek kiterjedése 124 hektár). Ősszel gyümölcsöt, leveleket, növényeket, darázslárvát stb. fogyaszt, valamint a bükk- és tölgyfák termését. Ha ez utóbbiak nem teremnek, vagy csak keveset, a medvék mezőgazdasági területek felé vándorolnak élelmet keresve, a területen kívülre.

Mi zavarhatja meg a nagyragadozókat?

A kutatóknak nincs tudomásuk a területen orvvadászatról. Az emberi zavaró tényezők között említik a szezonban történő gomba- és gyümölcsszedést (ám mivel ez a teljes területnek csupán kevesebb mint 10%-án zajlik, nem olyan jelentős). A 131-es út mentén, Torja és Bálványos között zajló erdőkitermelés kapcsán azt írják, olyan betelepülő fajok kiirtása zajlik, mint a nyírfa vagy a rezgő nyárfa, és ez jótékony hatással lehet a medvékre, hiszen nőni fog a bükk és tölgy elterjedése, tehát több lesz a táplálékuk. Ugyanakkor az erdőkitermelés zavarja a nagyragadozókat, a medvéket különösen akkor, ha a barlangok közelében zajlik.


A zernyesti menhelyen élő egyik medve

Veszélyfaktor az is, hogy a kitermelés járulékos következményeként az erdei utak hálózata bővül, az erdő korábban nehezen megközelíthető részei válnak elérhetővé.

Sajnálatos, hogy a turisták és a gomba- vagy gyümölcsszedők mellett megjelennek a motorizált járműveken „off-roadozók” is. A hangszennyezéssel is járó „szabadidős tevékenység” nagyon káros hatású, sajnos, megakadályozására ténylegesen nincs lehetőség, csak neveléssel, felvilágosítással, oktató- és tiltótáblák kihelyezésével lehet ellene valamit is tenni – áll a jelentésben.

A gondnokságnak azt javasolják, kövesse nyomon az erdőkitermeléseket, és az erdészettel konzultálva érje el, hogy a medve telelőhelyei közelében télen és tavasszal tilos legyen a fakitermelés. Törvény szerint szükség lenne „csendes zónákra”, ahol a vadászat is tilos, ezeket is a barlangok környékén kellene kialakítani. A medve, ha elég táplálékot talál az erdőben, nem vándorol a megművelt területek felé, ezért javasolják őshonos gyümölcsfafajták telepítését is a területen, pl. bodza, berkenye, vadalma, somfa, cseresznye ültetését.

Roppant káros a nagyragadozókra nézve a hajtóvadászatok szervezése. Bár a farkas és a medve esetében van kilövési kvóta, aminek begyűjtését a kutatók nem ellenzik, mivel önmagában nem veszélyezteti a populációkat, felhívják a figyelmet arra, hogy a vadásztársaságok hajtás helyett a leshelyes vadászatot kellene alkalmazzák, elkerülve a járulékos és nem kívánt áldozatokat, pl. a bocsos anyamedvék lelövését.


Az árván maradt bocsok elpusztulnak, vagy “megmentik” őket, állatkertbe, ketrecekbe kerülnek. Ez a medve élete egy részét egy szűk ketrecben töltötte a Bálványoson, turistalátványosságként, míg kiszabadították és a zernyesti menhelyre kerül

Erdőben tilos a legeltetés, mivel tönkreteszi a gyepet, és a medve élelemforrását is – hívják fel a figyelmet a jelentésben. A Csomád-Bálványoson intenzív az állattartás, az összes legelőt használják, némelyiken túllegeltetés tapasztalható, a növényzet nem képes eltartani annyi birkát és más csordaállatot, amennyit rendszeresen arrafele terelnek. A juhászkutyák esetében nagy problémát jelent, ha elcsapják őket és vadászni engedik. A nagyragadozókra ez egyrészt indirekt hatással van – a kutyák megzavarják a zsákmányállatot, csökkentik a préda mennyiségét –, de közvetlen hatással is lehet, pl. a hiúzkölykök legyilkolása esetén.

A medve és a farkas néha kárt okoz a nyájban, a méhészetekben, gyümölcsösökben, vetésben, emiatt negatív kép él róluk a térségben. A gondnokságnak nagy szerepe van az ember-állat konfliktusok csökkentésében azáltal, hogy felvilágosítja a helyieket pl. arról, hogyan csökkenthetik a károkat (az esztenákat megfelelő helyen felépíteni, jól idomított, figyelmesen kiválasztott, megfelelő fajú kutyákat választani őrzésre, napelemmel vagy akkumulátorral működő villanypásztort telepíteni).

Bálványoson nem megfelelő a hulladékgazdálkodás, egyes medvék odaszoktak a kukákhoz, náluk deviáns viselkedés alakul ki, eltűnik belőlük a természetes félelem az embertől, ami a konfliktusok esélyét is megnöveli – érvelnek. Azt javasolják, a turisták számára helyezzenek ki figyelmeztető és információs táblákat. A térségben új hétvégi házak, épületek jelennek meg olyan helyeken is, ahol azelőtt emberi létesítmény nem volt, ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, fontos az urbanizáció megállítása, hogy megelőzhető legyen az élőhelyek fragmentálódása.

Tarvágás és tájidegen fajok veszélyeztetik az élőhelyeket

Az élőhelyfelmérés során két fő rizikófaktort azonosítottak be: az egyik a tarvágás, mivel általában az újraültetés elmarad, és az erdő regenerálódása nem kontrollált, ami 1-2 hektáron még nem jelent nagy problémát, de nagyobb területen a vegetáció degradálódását okozhatja. (815 hektárnyi fiatal erdőt mértek fel, ami „magától” nőtt, 2-6 méteres fákból áll.) A másik veszély, hogy az erdészet betelepít a táj jellegének nem megfelelő fafajtákat, leggyakrabban luc-, erdei- és vörösfenyőt. A kutatók azt javasolják, ezen erdőrészek kitermelése esetén bükköt, tölgyet ültessenek vissza a fenyőfélék helyére, fenyőfélékkel új erdősítést ne végezzenek, és 3 hektárnál nagyobb területen ne alkalmazzanak tarvágást.

A lápok esetében ki kell irtani a tájidegen tűlevelű fafajokat, pl. a közönséges lucfenyőt – javasolják.

Az 5993 hektárból 5275 hektárnyi erdő, ezt meg kell tartani, a fakitermelések helyszínét is ismét erdőnek kell elfoglalnia – hangsúlyozzák. A terület 0,74%-a tekinthető antropogén hatások által meghatározott vagy kifejezetten leromlott állagú területnek – ez 44,7 hektár.


Fakitermelés a Gorgán-völgyében

A gondnokságnak egyelőre nincs beleszólása, mi zajlik a területen

A Vinca Minor Egyesület iskolai nevelési tevékenységek keretében is próbálja leépíteni a nagyragadozókkal kapcsolatos előítéleteket oly módon, hogy megismertetik a védett fajokat a gyerekekkel, beszélnek pl. a medvék jellemzőiről, életformájáról, és arról, hogy azért ragadja el mondjuk a juhot, mert szűkül az élettere, kevesebb a tápláléka, és éhes – mondta el kérdésünkre Para Zoltán projektmenedzser. „Megállapítjuk a tényeket a gyerekkel közösen, hogy mi vezethet ide, beszélünk az okokról” – magyarázta. Ha arról esik szó, hogy a közkeletű hiedelem szerint túlszaporodott a medveállomány, és ritkítani kellene, a gondnokság feladata abban áll, hogy elmagyarázza, ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, mi a sok vagy a kevés, referenciaszámok kellenek; a kilövési kvótára a vadásztársaság tesz javaslatot, ebben nekik sem szakmai, sem jogi alapjuk nincs eljárni – vélte.

Bármilyen mértékű beavatkozási lehetősége akkor lesz a gondnokságnak a vad- vagy erdőgazdálkodásba, ha a kezelési tervet, amelyet már 2013 februárjában benyújtottak a minisztériumnak, elfogadják és törvényerőre emelkedik. Jelenleg a vad- és erdőgazdálkodásba nem szólhatnak bele, majd miután lesz egy elfogadott területkezelési terv, azután véleményezhetik a vad- és erdőgazdálkodási terveket. A fent említett szakértői javaslatoknak is majd csak ezután szerezhetnek érvényt, oly módon, hogy az engedélyeztetési eljárásoknál észrevételeket, javaslatokat terjesztenek elő pl. a szaporodási vagy telelési periódusban alkalmazandó vadásztilalmi övezetekről. Volt már egyeztetés a vadásztársaságokkal, meghallgatták őket, de a gyakorlatba ültetéssel még várni kell, egyelőre ennyi a mozgástér.

Erdőkitermelés esetén az üzemtervek hozzájuk is eljutnak engedélyeztetésre, ilyenkor megnézik, a szóban forgó területen milyen élőhelyek, fajok vannak, s ha lehetséges, terepre is kiszállnak. „Mi azt tudjuk előírni, hogy milyen előírásokat tartson be a kitermelő, hogy az élőhelyek megmaradjanak. Hogy milyen típusú erdőkitermelést végez – tarvágás, szálaló, gyérítő vágás –, azt az erdészeti üzemterv szabja meg” – magyarázta Para. Ha pl. a tarvágás veszélyeztető jellegű egy adott helyzetben, nincs hatáskörük megtiltani azt. Az üzemterv a maga során törvényerejű, azt nincs lehetőségük megtámadni. Azt sem tudják ellenőrizni, valóban annyi fát vágnak-e ki a kitermelők, mint amire engedélyt kaptak, ez az erdészet hatásköre.

Kérdésünkre, miszerint ha effektív módon nincs beleszólásuk a kitermelésbe, akkor mi értelme van, hogy hozzájuk is eljutnak a papírok (minden kitermelésről egy-egy aktacsomó, „aviz”, benne információk az erdészeti térkép részletével, parcellarajzzal, tervezett famennyiséggel, fafajtával stb.), azt válaszolta, ez valóban vicces helyzet, de alapjában véve azért történik így, mert tudniuk kell mindenről, ami a területen folyik. Amíg nincs elfogadott kezelési terv, azaz jogi háttér, addig csak azt tehetik, hogy ha rajtakapnak valakit egy törvénytelenségen, és erre bizonyíték is van, akkor feljelenthetik a környezetvédelmi őrségnél.

Törékeny eredmények, lassú lépések

„Nagyon visszás helyzet, és nagyon kényelmetlen is a munkát elvégezni ilyen szituációban, de ha megtiltom, hogy ne tegye ezt vagy azt, bírósági ügy lehet belőle, amit én veszítek el” – magyarázta Para Zoltán. Jogi háttér nélkül fellépni lehetetlen, és veszélybe sodorhatja azokat a törékeny eredményeket is, amiket eddig elértek – vélte.


A terület térképe

Egyelőre leltárt készítettek azokról a természeti értékekről, amelyek a Natura 2000-es területen előfordulnak, a szakemberek ez alapján készítettek egy javaslatlistát, valamint egy előíráscsomagot. Ez egy elképzelés, egy átmeneti állapot, hiszen az is megtörténhet, a minisztérium felülírja a kezelési tervbe foglalt javaslatokat, tehát amíg nincs végleges, törvénybe iktatott dokumentum, szakmaiatlan lenne Para Zoltán szerint ezekre hivatkozni. „Egyelőre nincs semmi a kezünkben” – összegzett.

„Ha úgy érzi a civil társadalom vagy a média, hogy valahol hiányosságok vannak, rossz dolgok történnek, azt nem tudja megoldani a gondnokság” – jelentette ki, hozzátéve, ha a tudomásukra jut egy törvénytelenség, akkor arról értesítik a környezetvédelmi őrséget, vizsgálják ki az ügyet. Például egy alkalommal a patakban a kitermelők húzták össze-vissza a rönköket, erről a gondnokság értesítette az őrséget, kiszálltak, végezték a dolgukat, és azóta e téren javult a helyzet – idézte fel Para Zoltán, aki már ezt is nagy eredménynek tartja.

Romániában eddig egyetlen Natura 2000-es területnek van elfogadott kezelési terve – hangzott el a Vinca Minor Egyesület hétfői sajtótájékoztatóján. A természetvédelem gyakorlati alkalmazása tehát még nagyon gyerekcipőben jár. Más gondnokságok is hasonló problémákkal küszködnek, többnek elkészült már a kezelési terve, de még nincs engedélyeztetve. A területek közt azonban sok olyan is akad, amelynek nincs gondnoksága, és az illetékes megyei környezetvédelmi hatóság felügyelete alá tartozik (lásd a környezetvédelmi minisztérium honlapján közzétett táblázatot.)

Natura 2000? Azt sem tudják, mi az

A közvélemény, bár egyre többeket érdekelnek a környezeti problémák, csak nagyon csekély mértékben ismeri egyáltalán a Natura 2000-es terület fogalmát (egy ősszel végzett országos felmérés szerint 11%), akik pedig ilyen területek vonzáskörzetében élnek, erről a tényről leggyakrabban nem is tudnak (28% tudta, hogy egy ilyen területen él). Viszont optimizmusra adhat okot, hogy megismerkedve a fogalommal, a válaszadók 92%-a szerint jó dolog a közösség számára a Natura 2000-es hálózat.

A felmérés eredményeit felhasználva országos stratégia is készült a hálózattal kapcsolatos lakossági tudatosság növelésére. Ennek főbb irányai: a Natura 2000-es hálózatról szóló kommunikáció elsődleges célcsoportjai az érdekelt/érintett felek és a média, lévén hogy multiplikátorokként működnek; általánosan a biodiverzitás fogalmának népszerűsítése a cél, hogy az általános környezetvédelmi és természeti sokféleség-megőrzési témákra érzékennyé váljon a közvélemény.

A kommunikációnak azt kell erősítenie, hogy a Natura 2000-es területhez való kötődés büszkeséget váltson ki az emberekben; kerülni kell az olyan típusú üzeneteket, amelyek a gazdasági tevékenységeket ellentétbe állítják a biodiverzitás védelmével; nagy hangsúlyt kell fektetni a vizuális eszközökre (videó, fénykép, táblák) és a célközönség aktív bevonására; prioritást kell élveznie az online és az outdoor (helyszínre kifüggesztett információs táblák, pannók stb.) kommunikációnak, ugyanakkor a helyi sajtót mindenképpen meg kell nyerni az ügynek.

Egységes erőteljes, szuggesztív vizuális identitást kell kifejleszteni a hálózat számára; a nevelési tevékenységeket ki kell terjeszteni a diákokra, iskolákra, könyvtárakra; a kommunikáció nyelvezete egyszerű legyen, és fokozatosan kell adagolni a legfontosabb üzeneteket.

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!