Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Legend | 6.11.2013

Szertefoszlanak-e a viharfelhők a harangozástól?


photo by Volga via shutterstock.com

Ahonnan én származom, a Kis-Küküllő-mentén még mindig szokás nyáridőben megkongatni a harangokat, akkor, amikor a felhők színéből a falu népe azt olvassa ki, hogy jégveréssel állhat szemben. A jég márpedig akkor esedékes, ha a sötét esőfellegek alatt fehér fátyolfelhők is vannak. Gyerekkoromban persze rákérdeztem a harangozásra, és akkor azt a magyarázatot kaptam, hogy a hanghullámok eloszlatják a felhőket. Legutóbb nyáron jártam otthon, ismét harangoztak: esett az eső, a jég nem.

k.á.

Tényleg elég erősek-e a harangok hanghullámai, hogy felhőket oszlassanak?

Megkérdeztük Néda Zoltán fizikust, a BBTE tanárát, hogy ő erről hogyan vélekedik. „Fizikusi megérzésem azt sugallja, hogy ez csak babona, ugyanis az energia, ami a harangok zúgásából felszabadul és hanghullámok formájában szétterjed, nem elégséges ehhez.

A hanghullámok által szállított mechanikai energia a távolsággal négyzetesen csökken, ez azt jelenti, hogy még ha azt is feltételezzük, hogy a levegőben való terjedéskor nincs elnyelés, a felhők magasságában mar nagyon kis mechanikai rezgési energiák érnek, amelyek szerintem nem képesek felhőket szétoszlatni. Egy viharfelhőben berepülő repülő motorjai által keltett mechanikai hullámok energiája nagyságrendekkel nagyobb a harangok zúgásánál, és ez ráadásul meg a felhőkben közelében van kibocsátva. Ezért, ha a repülők sem képesek erre, kizártnak tartom, hogy a harangzúgás képes lenne.”

Akkor miért harangoznak?

Nyilván a megkérdezett harangozó a hagyományra és az esetenkénti beválásra apellál. Ha meg akarjuk fejteni a kérdést, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen más környezetben használják e módszert. A viharok, jégesők elleni védekezés leginkább a csőszök feladata volt, erre a célra nekik külön felállítottak egy harangot. A csősz kötelessége volt vihar előtt és alatt is kongatni, és közben imádkozni. Az általános hiedelem szerint, mivel a harang a katolikus egyház szentelményei közé tartozik, közvetlen ereje van. Ráadásul a népi babona úgy tartotta, a harang hangja felhallatszik a mennybe, ahol Isten figyelembe veszi ezt a fajta kérést, és eloszlatja a vihart. A csőszöknek nem lehetett könnyű élete: amennyiben a vihar elverte a határt, nem harangoztak eléggé, ha pedig aszály köszöntött a vidékre, a vád az lehetett, hogy túl erősen kongatták a harangot, elüldözve ezzel a felhőket.

A viharoszlatásnak azonban van egy, a hiedelmekben mélyebben gyökeret vert vonatkozása is, amely a vihardémonokkal kapcsolható össze, ezen belül is a sajátosan magyar vihardémonnal, a Garabonciással.


photo by Kostiantyn via shutterstock.com

Démonok és boszorkányok

Vihardémonok az ókortól kezdve szinte minden mitológiában megtalálhatók, a középkorban azonban, valószínűsíthetően a katolikus egyház nyomására, a pogány démonok a keresztény Sátánnal, a boszorkánysággal fonódtak egybe, a vihardémonok tulajdonságait más lényekre ruházódtak át. A kilencedik században egy püspök, Lyon-i Agobard arról ír, hogy a közösségében vannak olyanok, akik vihart tudnak támasztani és csitítani, ezért a közösség megbecsüli őket, sőt, fizet nekik, ám gyakran haragra is gerjed irántuk, megveri vagy megöli őket. Más mágikus tetteket azonban nem hajtottak végre. Ezzel szemben a 16. század végén a North Berrwick-i boszorkányperben, mikor John Fiant és társait azzal vádolták meg, hogy vihart támasztva eltérítették a Dániába tartó Anna királynő és VII. Jakab hajóját, azt már úgy gondolták, hogy boszorkány minőségükben tették.

A magyar vihardémon, a Garabonciás sem klasszikus vihardémon már, hanem több évszázadnyi hitváltozás eredménye. Rokonítható a táltossal (mindketten foggal születnek, mindkettő tudja az időjárást befolyásolni és arról is vannak történetek, ahogyan a falvak határában, bika képben küzdenek az esőért, ha az egyik veszít, meghal, és az eső csak az egyik településen fog esni. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint rongyos köpenyben, kezében könyvvel kopogtat be a házakba: tejet vagy tojást kér; sok nem kell neki, de nem szabad kimérni. Egész köcsög tejet kell eléje tenni: ha eltagadják, megmondja, hogy van a háznál tej, és fenyegetőzik: „majd adnál, de már késő lesz”. Büntetésül vihart, jégverést okoz, vagy könyvéből „kiolvassa” a sárkányt és azon lovagol a falu fölött. A sárkány hosszú farka lesöpri a házak tetejét, a fákat pedig tövestől kicsavarja. A garabonciás ellen harangozással lehet védekezni, szokta is mondogatni: „a falu kutyái (értsd harangjai) igen harapósak, különösen a kisebbik.” A garabonciás 13 iskolát végez, így bűvös könyvhöz jut. Bűvös könyve segítségével a levegőbe tud emelkedni. Sárkány húsából tesz a nyelve alá, akkor nem érzi a nap közelében a hőséget.

Garabonciás-képzetünk három rétegből áll:

egy egyetemes pogány európai, egy középkori keresztény és egy pogány magyar képzetből. Az első a germán vihardémonnal (Wilder Jäger), a másik a középkori vándordiákkal (vagana, goliard) hozható kapcsolatba. Az utóbbi ördöggel cimboráló bűvésznek, varázslónak tüntette fel magát. A két idegen eredetű képzetbe beleolvadt a magyar táltoshit némely vonása is. A garabonciás szó görög eredetű, amely a latinon át olasz közvetítéssel került nyelvünkbe, ahol az eredeti ’halottidéző, szellemidéző’ jelentést a középkor ’fekete iskola diákja’ jelentés váltotta fel.”

Könnyen meglehet, hogy mind a mai napig sokkal inkább a természetfeletti, mint a természeti jelenség megoldásáért harangoznak. Vagy Istent hívják, vagy a démont űzik.

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , ,

14 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: florian udvari antal arpad
    Közzétéve: 6.11.2013, 4:22 pm

    Kalotaszeg leggazdagabb telepulesen, Magyarvistaban az a beszed jarja, hogy az itteni harangok is a jegeso eluzesere voltak felszentelve. Mernok letemre, ezt nem nagyon hittem, de 1 eve ittlakasom alatt tapasztaltam mar, ha sotet felhok jarnak felettunk, s meghuzzak a harangot, barmilyen eros lehet az eso de biza jeg nem esik. Volt olyan, hogy a harangozo nem volt itt, harangok nem szoltak, esett is a jeg rendesen.
    Tibetben rez otvozetbol keszult talakat tesznek a betegre, s ezeket hangzasba hozva a rezonanciafrekvenciajukkal gyogyitanak.

  2. A hozzászólás szerzője: Thibo
    Közzétéve: 7.11.2013, 9:43 am

    Két sebből vérzik a szakértői hozzászólás. A hatás nem annyira a szállított mechanikus energia nagyságából ered , hanem a rezonancia által történő összeadódásából. (Mint amikor a katonák ütemre menetelnek a hídon , az beleng és akár le is szakadhat. ) A másik baki hogy a hanghullámok ebben az esetben nem száraz , hanem nedves , magas páratartalmú közegben haladnak. A harang utórezgéseit száraz időben kb. 50 méteres körzetben lehet hallani, párás időben többszáz méteres körzetben. Eklkor mondják, hogy “Sír a harang, halott lesz.” Sokszor bejön , mert a halálesetek nagy többsége frontbetöréskor következik be.

    • A hozzászólás szerzője: Neda Zoltan
      Közzétéve: 10.11.2013, 11:14 pm

      Kedves Thibo,

      Hozzászolása azonban nagyon sok sebből vérzik….
      Mivel annyira otthonosan érzi magát a fizikában, bizonyára tudja, hogy rezonanciáról oszcilláló folyamatok esetén beszélünk. A rezonancia jelensége akkor következik be, ha egy periódikus mozgást végző
      rendszert a saját-periódusához közeli külső periódikus kényszer gerjeszti. Megkérdezném akkor, mégis, a felhők esetén mi végez periódikus mozgást, és mi a felhők saját-peródusa….ami pont egyezik a harangok által
      kibocsátott hanghullámok peródusával? Mi rezeg a felhőkben, hogy rezonanciát emleget?

      A második megjegyzésére csak annyit válaszolnék, hogy a
      repülőgép is nedves levegőben repül. Máskülönben senki nem beszélt itt száraz levegőről…. Vajon a ködöt mlért nem oszlatja el a harangzúgás, erről elgondolkodott? Olyankor aztán tényleg nedves a levegő, és a felhő is itt van mellettünk….

  3. A hozzászólás szerzője: menasagh
    Közzétéve: 10.11.2013, 5:06 pm

    Hogy mi az igazság vagy mi nem az azt nem tudom de az biztos, hogy a harangszónak hatása van az erősödőre.

  4. A hozzászólás szerzője: Thibo
    Közzétéve: 11.11.2013, 7:24 am

    🙂 Biza, biza ! Tényleg nem vagyok fizikus , de a repülő nem harangoz…. A köd , a levegő nedvessége , a kumulusz, ,a viharfelhó vagy a fátyolfelhő más és másképpen “lebegteti” a légkörben a vizet… a víz fizikája kissé bonyolultabb, ahogy sejtem …. A jégeső kialakulásakor nagyjából hasonló körülmények alakulnak ki , melyekre adott esetben hatással van a harangszó … több évszázados megfigyelés szerint. Persze a módszer nem olyan hatékony ,mint vélik , az esetek kb. 60 százalékánál jön be , és a legendát a bevált esetek kiemelt emlegetése erősíti.

    • A hozzászólás szerzője: Voros Alpar
      Közzétéve: 12.11.2013, 10:15 pm

      Kedves Thibo! Mit ertunk az alatt, hogy a modszer bejon? Csak ugy szamolhatnank szazalekot, ha tudnank, hogy harangozas hianyaban mi tortent volna. Valoszinuleg nagyon nagy szamu olyan esetet talalnak, amikor harangozas hianyaban sem hullott volna jeg. Tehat akkor mennyi is az a 60%??? Ilyenkor meg az sem mervado, hogy a szomszedos faluban jeg esett, hiszen sokszor tapasztalunk olyat, hogy parszaz meterre levo helyek eseteben a csapadekmennyiseg jelentos mertekben elter. Pl. A belvarosban zuhog, de a Monostoron egy csepp sem esik. Fizikusok egy kicsit korultekintobben es logikai alapon probalunk kovetkezteteseket levonni. Elnezest az ekezetek hianya miatt.

    • A hozzászólás szerzője: Neda Zoltan
      Közzétéve: 13.11.2013, 9:34 am

      És, hogy erre a sok okos fizikus még nem gondolt. Mennyi repülőgépbe csapott villám elkerülhető lett volna ha harangokat szerelünk rájuk….

      Harangozáson kivül még a tornácra kiakasztott szárított denevérbőr is sokat segít, ugyanis ettől szárnyakat kapnak a viharfelhők.”Brit tudósok” szerint ez az
      újabb “rezonancia!” az esetek további 60%-ban elűzi a vihart. Ez így összesen már 120%, tehát még marad 20% előleg a földrengések ellen is.

      • A hozzászólás szerzője: Thibo
        Közzétéve: 13.11.2013, 10:39 am

        🙂 Bizony. Nemhiába mondták a rómaik:Ha két madárjós találkozik, szemberöhögik egymást. Csak most mintha baj lenne a kedélyességgel ebbe a modern világban ….

  5. A hozzászólás szerzője: Thibo
    Közzétéve: 13.11.2013, 8:51 am

    Persze, hogy persze. Oly sok tényező játszik közre , hogy gyakorlatilag nem tudjuk tudományos módszerrel se megbízhatóan így kapásból megmondani a tuttit. Akkor bizony nem a legtudományosabb módszer “fizikusi megérzésre” hivatkozva lebabonázni egy több évszázados megfigyelést. 🙂

    • A hozzászólás szerzője: Neda Zoltan
      Közzétéve: 13.11.2013, 11:31 am

      Végül is lehet igaza van, mert például egy másik “évszázados megfigyelés” az, hogy Kolozsváron a déli harangszó 99.99%-ban csökkenti a földrengések előfordulási gyakoriságát! Ugyanis, mindennap harangoznak és átlagban csak minden 10 000-edik napon történt számottevő földrengés. Japánban meg azért olyan sok a földrengés, mert ott nem harangoznak.

      • A hozzászólás szerzője: Thibo
        Közzétéve: 13.11.2013, 5:34 pm

        Elszállt előbbi bejegyzésem , remélem nem cenzúrázták ki , mert teljes komolysággal megismétlem . Ön azt állítja , hogy átlagban 10000 naponként történik érezhető földrengés Kolozsváron. Én azt mondom , hogy egy éven belül lesz legalább egy .Ha veszítek , küldök egy üveg pálinkát , ha ön veszít , akkor a rengést következő vasárnapon besétál velem a Szent Mihály templomba (egyházi engedéllyel) mezítláb a nagymisére a megkezdés után. Ön szerint esetleg 2040-ben lesz érezhető földrengés,Úgy gondolom fair az ajánlat 1:30 az esély , hogy ön nyer. Meglátjuk…

      • A hozzászólás szerzője: JK
        Közzétéve: 12.9.2015, 11:24 pm

        Ki nyert? Palinka volt vagy szentmise?

  6. A hozzászólás szerzője: Neda
    Közzétéve: 13.9.2015, 7:03 pm

    Ugy nez ki, hogy en…..de nagy a csend es semmi palinka!

  7. A hozzászólás szerzője: Tibor
    Közzétéve: 14.9.2015, 10:36 pm

    Rendben , megvan a pálinka ! Ez a jobbik eset !

Szólj hozzá!