Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 14.8.2013

Palagáz-kitermelés: az amerikai rémálom Romániában is valóra válhat?


Fotó: a Gasland című filmből

Romániában is felmerült a földgáz-tartalékok kitermelésének lehetősége, sőt, a palagáz-felmérések már folyamatban is vannak. A Környezetvédelmi Minisztérium nézőpontja szerint Romániának a palagáz-kitermelés energiafüggetlenséget biztosítana. A kitermelés negatív környezeti következményei viszont háttérbe szorulnak. Az érintett romániai városok lakosai jogosan aggódnak, az amerikai Texas és Pennsylvania államokban számos kisváros maradt tiszta ivóvíz nélkül a kitermelés következtében.

A 2000-es évek elején az olcsó energiaforrásnak köszönhetően Amerika ipara fellendült, a palagáz-kitermelés sokak meggazdagodásához vezetett. A földgázkészletekkel rendelkező zónákban a háztartások velejárója lett a kertekben elhelyezett szonda, attól nem messze meg egy-egy medence, amelybe a vegyszerekkel szennyezett víz gyűl. Mi a helyzet azonban most, több mint egy évtized múlva?

Texas államban az előrejelzések szerint az év végéig mintegy harminc közösség marad ivóvíz nélkül. A víz ésszerűtlen használata az iparban, a nagy mennyiségű vizet igénylő, hidraulikus repesztéssel történő palagáz-kitermelés, valamint a már három éve tartó szárazság felemésztette a terület víztartalékait. Egy Barnhart nevű kisváros már most ivóvíz nélkül maradt, a kialakult helyzetnek többek között a palagáz-kitermelés az oka – írja a The Guardianben megjelent riportjában Suzanne Goldenberg.

Pennsylvaniában a palagáz-kitermelés ugyan még nem emésztette fel a víztartalékokat, de az ivóvíz minősége megkérdőjelezhető. A Pittsburgh-tól nem messze levő Woodlands környékén hét szonda működik. A község mintegy tíz háztartásában a csapból csak egy lilás valami folyik, ami távolról sem nevezhető ivóvíznek. Nem lehet meginni, hiszen hányingert és hasmenést okoz, tisztálkodásra való használata pedig bőrirritációkkal jár. Ugyanakkor a palagáz-kitermelés során felszabaduló metán a vízcsapokon szivárog, ez akár be is robbanhat. Vlad Ursulean, a Casa Jurnalistului független oknyomozó újságírója Fracking Romania: Americanii fara apa (Hidraulikus repesztés Romániában: amerikaiak víz nélkül) címmel helyszíni riportot közölt az amerikai helyzetről.

A történetben közvetlenül érintett McIntyre család tagjai mintegy 20 éve költöztek Woodlandsbe, egy nyugodt élet reményében. Házat építettek és családot alapítottak itt. A 2011-es évben lényegesen megváltozott az életük, hirtelen a család mindegyik tagja ugyanazokra a tünetekre kezdett panaszkodni. Mindennaposak lettek a fejfájások, a hányinger, a hasmenés és a bőrirritációk. Eleinte náthára gyanakodtak, de amikor a család vízellátását biztosító forrás lilás színű lett, nem fért kétség a gyanús tünetek okai felől. A környezeti ügynökség felmérte az ivóvíz minőségét, és megállapította, hogy öt olyan mérgező összetevőt tartalmaz, amely kapcsolatban áll a hidraulikus repesztéssel történő palagáz-kitermeléssel. A kapott eredményeket utólag megcáfolta a felelős hivatal, és megtagadta az újabb tesztek elvégzését. Jelenleg palackokban kapják az ivóvizet a közeli presbiteriánus templom által szervezett adománygyűjtésnek köszönhetően. A szennyezett víztől a nő időközben leukémiás lett. A család megelégelte a helyzetet és költözni szeretne, de a házukon ilyen körülmények között már nem tudnak túladni.

A fenti probléma nem egyedi, hiszen Amerikában több ezer család él hasonló körülmények között. Az egyik legismertebb az ugyancsak pennsylvaniai Dimock este, amelyről film is készült. Ebben a kisvárosban ugyan sikerült a palagáz-kitermelő vállalatot elűzni, sőt még kárpótlást is kaptak az érintett családok, de nyilvánosan nem ismerték el, hogy a palagáz-kiteremelésnek köze lett volna az ivóvíz megfertőzéséhez.

A történetnek persze több oldala van, mindegyik víz nélkül maradt családra jut egy meggazdagodott helyi vállalkozó. A nagy petrolkémiai vállalatok azonban nem elégedettek, hiszen az amerikai piacot átengedték a kisebb befektetőknek, mivel még nem volt biztos a palagáz-kitermeléssel járó profit. Mire beszálltak volna a hajszába, addigra csökkent a palagáz ára és a környezetvédők is tiltakozni kezdtek. A Chevron, az ExxonMobil és a többi, az üzletben érdekelt vállalat így távolabbi helyeken kötött előnyös szerződéseket, és máris munkához álltak. Egyike ezeknek a helyeknek Románia – derül ki a TOTB.ro-n is közölt riportból.

Forrás: TOTB.ro

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , , ,

2 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Előd
    Közzétéve: 15.8.2013, 11:21 am

    Ezt érdemes a témában megnézni (Vlad Ursulean a BiziDay-ben a 14. perctől):
    https://www.youtube.com/watch?v=rShntIKvBgY

    Röviden, Pennsylvania államban a földtulajdonosnak fizetnek a kitermelt gáz után, elég busásan. Mivel nálunk ez a pénz az államhoz megy csak ő nyer, és sokkal kevesebbet mint az USA-ban. Egyértelműnek tűnik szerintem, hogy a kockázat magas, a hasznot pedig szépen szocialistán eltüntetjük úgy, ahogy ehez csak a Balkáni államokban értünk. Így semmi értelmét nem látom.

  2. A hozzászólás szerzője: Rödu
    Közzétéve: 3.1.2014, 2:35 am

    Mivel k…. nagy pénzekről van szó, miért ne lehetne a kitermelés jogát egy biztonságos technológia kifejlesztésének a feltételéhez kötni. Nem hiszem, hogy ne maradna érdeklődő.

Szólj hozzá!