Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Legend | 13.6.2013

Lehallgatási mítoszok: mi történik, ha felhívod az 544-et?

Illusztráció: Albiberon via Shutterstock.com

Néhány hete az egész világ lehallgatási lázban él, amióta kiderült, hogy az AP újságíróit hónapokon keresztül lehallgatta az amerikai igazságügyi minisztérium. Azóta előkerült, majd eltűnt a szivárogtató is, akit a lehallgatások által elcsípni akartak, és egyre-másra buknak ki hasonló esetek más országokból.

Moldovai Rita, Rácz Tímea

Ennek kapcsán a közbeszédben ismét felerősödik az a hit, amit Romániában a kommunizmus óta nem felejtenek el: bármikor, bárkit lehallgathatnak, illetve meg is teszik. Sokszor hallhattuk azt is, hogy a mobiltelefonon keresztül a normál beszélgetés is egy gombnyomással lehallgatható, és ez ellen csak úgy lehet védekezni, hogy ha kivesszük az akkumulátort. Itt rögtön hét tuti módszert találhatunk arról, hogy hogyan hallgatnak le, ami laikusoknak eléggé érthetetlen és misztikus, de az is kiderül, hogy még az akku kivevése sem teljesen biztonságos (kérdés, hogy áram nélkül hogyan működik.) Mások tuti tippeket osztanak meg arról, hogy hogyan ellenőrizd, vajon téged lehallgatnak-e, viszont ezeket a maguk során pont annyira lehetetlen leellenőrizni, mint a lehallgatás tényét.

Vajon mennyire paranoia és mennyire van rá lehetőség, illetve kideríthető-e, hogy minket éppen lehallgat-e valaki? „Kétfajta lehallgatás létezik, a közönséges és a nemzetbiztonsági okokból végzett. Mindkét esetben az ügyészség kérvényezi a lehallgatás engedélyezését, azt jóváhagyja a bíróság, az utóbbi esetben a legfelsőbb bíróság. Ezt követően 30-120 napos időintervallumon belül végezhető a lehallgatás, és erre az egyetlen hivatalos szerv a titkosszolgálat, a SRI – mondja Iakob Attila, a BBTE Nemzetközi Kapcsolatok es Biztonságtanulmányok doktori hallgatója, akit a lehallgatásokkal kapcsolatos szóbeszédekről kérdeztünk.

Romániában mindenkit lehallgatnak.

Ez téves, egyszerűen logisztikailag sem kivitelezhető. Lehetetlen feldolgozni ilyen mennyiségű adatot. Természetesen léteznek kulcsszavakra kereső programok, de azok nem hatásosak, egyszerűen nincsen értelmük: ha nem irányított a lehallgatás, akkor fölöslegesek, hiszen bárki használhatja egy telefonos beszélgetésben a megölöm, kinyírom szavakat.

Ugyanide kapcsolódik az a tévhit, hogy a telefonszolgáltatók egy hónapig megőriznek minden telefonbeszélgetést, hogy ezeket kérésre kiszolgáltathassák. Ez sem pont így igaz: a 2008/298-as törvény szerint a szolgáltatók 6 hónapig őrzik meg a beszélgetésben résztvevők adatait, és nem a tartalmat: a hívott és a hívó fél számát, a hollétüket és a beszélgetés időtartamát.

Engedély nélkül le lehet hallgatni bárkit.

Egy titkosszolgálati alkalmazott nem hallgathatja csak úgy le a számára nem szimpatikus embereket. Ez nem úgy van, mint a filmekben, hogy a korrupt ügynökök bárkit lehallgathatnak. A titkosszolgálatok informatikai rendszere úgy működik, hogy lehallgatáskor a program csak akkor indul el, ha megvan a lehallgatási engedélynek a száma, amelyben szerepel a lehallgatásra engedélyezett periódus is.

A szakértők szerint ezek a számítógépes programok úgy működnek, hogy amint lejár a lehallgatási engedély, automatikusan lekapcsolódik a szolgáltató hálózatáról. Ha egy hónapig lehallgatnak valakit és semmilyen kompromittáló információt nem sikerül szerezni róla, akkor nincs ok a folytatásra. Ha viszont elhangzik valami, amin el lehet indulni, és még szükséges a folytatás, akkor a bíróság hagyhatja ismét jóvá.

Fontos kihangsúlyozni, hogy törvényes keretek között egyedüli lehallgató hatóság a SRI; a rendőrség, a DNA vagy bármelyik minisztérium nem végezhet lehallgatást a saját szakállára. A lehallgatásnak megvan a hivatalos procedúrája: az ügyész kérelmezi a lehallgatási engedélyt, amennyiben a bíróság azt jóváhagyja, akkor a SRI-hez kerül. Miután a SRI lehallgatott, átpasszolja az adatfájlokat a kérelmező hivatalhoz. Ezt a procedúrát nem lehet megkerülni.

A CEDO, az európai törvényszék már hozott néhány olyan döntést illegális lehallgatások esetében, hogy nem fogadta el bizonyítékként azokat (pl. Dinu Patriciu perében). Ha nincs meg a jogi háttere a lehallgatásoknak, akkor még egy letartóztatási parancsot sem lehet kieszközölni az adott információkkal, az illegális lehallgatás jogi szempontból tehát használhatatlan.

Azonban a magánnyomozó-irodák (amelyek egy részét volt szekusok nyitották) garantált módon illegális eszközökhöz is folyamodnak. Törvény szerint csak a titkosszolgálat rendelkezhet lehallgatási engedéllyel és azok elvégzéséhez szükséges eszközökkel, ezért nem a SRI-vel, hanem a magánnyomozók módszereivel van probléma.

Manapság nem is a telefonlehallgatások a legelterjedtebb, hanem az ambientális lehallgatás van divatban. Ehhez elég egy kicsi mikrofon, amit internetes oldalakon be lehet szerezni. Ezek pedig akár 10 méteres körzetben is nagyon jó minőségben felveszik a beszélgetéseket. Egy ilyen mikrofont bármelyik magánnyomozó megengedhet magának, ez sokkal praktikusabb megoldás az ilyen kisvállalkozások számára.

Ha esetleg mégis csak a SRI hallgat le, az adatok akkor is könnyen kikerülnek, nem őrzik eléggé az információkat.

„ Amikor valakivel kapcsolatban megjelenik a sajtóban egy lehallgatásnak a tartalma, az általában az ügyészségektől szivárog ki, és nem a SRI-től. Ilyenkor mindenki azt hiszi, hogy akkor biztos mindenkit lehallgatnak. Nem mondom azt, hogy nincs ilyen kiszivárogtatási tendencia, de a SRI áthágásokat nem nagyon enged meg magának” – mondja Iakob.

A gyanús zörejek a telefonban lehallgatásra utalnak.

A mobiltelefonok lehallgatása mind digitális hálózatokon keresztül történik, ezek pedig nem vesznek fel külső zajokat. Előfordulhatnak viszont olyan operatív esetek, amikor nem a központból hallgatják le, hanem rákapcsolódnak a vonalra, de ezek olyan elavult technikák, amelyeket manapság valószínűleg nem is alkalmaznak. A filmekből ismert módszereket, miszerint valaki a póznára felmászik és felszerel egy kütyüt a telefon lehallgatására, az állami szervek már nem használják.

Ellenben a nyomozási irodák, a nagy cégek, a sajtó még alkalmazhat illegális lehallgatási módszereket. Például a brit bulvár lap esete erre példa, amely éveken keresztül lehallgatta politikusok és sztárok telefonjait, tehát hekkelték azokat. De itt is a mobiltelefonokról van szó, és itt sem lehet rájönni, külső kattanás nem hallatszik.

Bizonyos telefonszámokkal le lehet ellenőrizni, hogy lehallgatnak-e.

Egy ilyen számot ajánlott pl. Dan Diaconescu is egy Antena2-es műsorban: szerinte, ha az 544-et tárcsázva azt a választ kapjuk, hogy a szám nem létezik, akkor nem hallgatnak le, ha viszont egy fura, fax-szerű hangot hallunk, akkor igen. A Transindex szerkesztősége kipróbálta, de minden Orange-es szerkesztő “fura sípolást” hallott, míg minden Vodafone-os azt, hogy a hívott szám nem elérhető. A szakértő szerint ilyen módszer nem létezik, a „furcsa hang” pedig – mint azt mi is valószínűsítettük – egyszerű faxhang.

Illusztráció: Julien Tromeur via Shutterstock.com

Hogyan lehet akkor megtudni, hogy lehallgatnak-e? A SRI honlapján a gyakran ismételt kérdések fejezetnél szerepel, hogy bárki kikérheti a róla tárolt adatokat, és azt 30 napon belül kötelesek kiadni neki. Ebből még persze nem biztos, hogy bármi is kiderül.

A mobiltelefont bármikor lehallgathatják, és nemcsak a telefonbeszélgetést.

Ez technikai kérdés. Nem is az a kérdés, hogy lehetséges-e, hanem hogy hány annyira profi ember van, aki ezt meg tudja csinálni, mivel először be kell törni a szolgáltató rendszerébe és csak utána kivitelezhető. Ha egy okostelefon wifihez van kötve, akkor egy hekker vagy szakértő felismerheti a telefont a hálózatban, és ezáltal hozzáférhet az információkhoz.

Elvileg technikailag mindent le lehet követni. Ami internetet használ, az feltörhető.
A titkosszolgálatok a filmekből ismert rádió, lézer vagy mikrohullámos lehallgatási technikával is végeznek lehallgatásokat. Ezek a technikák ugyan léteznek, de nagyon költségesek, úgy felszerelés, mint emberi erőforrás szempontjából. A lehallgatási engedély mellett speciális szakképzésben is kell részesüljön a lehallgatást végző ügynök, egyébként nem használhatóak az általa szolgáltatott információk.

Minek lehallgatni, ha úgyis önként és dalolva osztunk meg adatokat?

A közösségi hálózatokon történő kommunikációval az a probléma, hogy habár minden demokratikus alkotmány biztosítja a levelezés titkosságát, de vitatott kérdés, hogy ebbe bele tarozik-e a például a Facebookos csatbeszélgetés is. Az e-mailezés ebbe a kategóriába belekerül, de a közösségi hálózatokon belül váltott üzenetek esetében vitatott kérdés, hogy azok mennyiben személyesek. Másfél évtizedes jogi vita, hogy mi személyes és mi nem a virtuális világban. Erre vonatkozóan nincs egy általánosan elfogadott jogszabály, ez spekulatív terület. Tulajdonképpen nem lehet tudni, hogy létezik-e és milyen mértékű információáramlás az ilyen közösségi oldalak és a különböző titkosszolgálatok között. A alapítócégek ezt tagadják, hiszen jogi alapon ez természetesen nem törvényes. De a kérdés még mindig nyitottnak tekinthető.

.
Az emberek egyáltalán nem bíznak meg az állami szervekben, illetve még nagyon frissek a Securitateval kapcsolatos, konkrét élmények, innen a sok mítosz – összegez Iakob. A titkosszolgálatnak végülis az a dolga, hogy indokolt esetben lehallgasson embereket, a felügyelő bizottságoké és a törvényeké pedig az, hogy megfékezze a túlkapásokat.

Címkék: , , , , , , ,

3 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Dimitri
    Közzétéve: 21.6.2013, 1:24 pm

    > “először be kell törni a szolgáltató rendszerébe és csak utána kivitelezhető”

    Ahhoz hogy lehallgasd a mobilt nem kell betorni a szolgaltato rendszerebe, az aranylag nehez lenne, sok vesozdseggel jarna, es a rendszerbe nem talalod meg a beszelgeteseket csak az idopontokat es a hivott felet, idotartamot, meg sok hasonlo erdekesseget. A gond az, ha nem csinalod “profi” modon, nyomokat hagysz magad utan, amivel a hivatasos szervek gyorsan rad talalnak.

    Sokkal egyszerubb ha vasarolsz egy mobil BTS-t (http://en.wikipedia.org/wiki/Base_transceiver_station), beallitod hogy a telefonok kozul amit a BTS talal a kornyeken automatikusan regisztralja azt amelyiket le akarod hallgatni, beintegralsz a rendszerbe egy kvazi GSM modemet amivel tudsz kimeno hivasokat letrehozni, majd irsz egy kis progit ami figyeli a BTS-ed aktivitasat, es amikor erzekel egy mobilhivast a telefonrol amit figyelsz egyszeruen lehalaszod a binaris adatokat, a modemmel “hivod” a masik felet, es amellett hogy rogizted az adatokat, tovabbitod is. Kabe ennyi. Ez a modszer nagyon jol megy GSM telefonokkal, hala a GSM szabvanhy hihetetlen engedekenysegenek.

    Sok sikert,
    Dimitri

  2. A hozzászólás szerzője: krisztian
    Közzétéve: 24.6.2014, 10:12 am

    Nekem csak az kellene,hogy honnan tudhatom hogy lehallgatnak tel.szám vagy ilyesmi.Kössz

  3. A hozzászólás szerzője: Urbán Károly
    Közzétéve: 7.11.2014, 9:31 pm

    Telefonálás közben jegyezd meg a partnerednek, hogy a megtakarított pénzed a meggyfa alá ástad el a ház mögött !!!

    Ha másnap gödör lessz a fád alatt lehalgatnak!

Szólj hozzá!