Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 21.7.2011

Ez nem dinoszauruszbébi, hanem tarajos gőte


Triturus cristatus, hím és nőstény

Valamelyik este 22 óra körül csengetnek. Mikor ajtót nyitok, előttem áll Patrick, második osztályos barátom egy befőttes üveggel a kezében. Azt mondja, lihegve, hogy fogott egy dinoszauruszbébit. Kiderült: egy hím tarajos gőte boldog „tulajdonosa” lett.

Hartel Tibor

Sok ember számára a „kétéltű” szó a „béka” szinonimája. Ámde a békák a hazai kétéltűinknek csak egyik csoportját, a farkatlan kétéltűeket képviselik. Más kétéltűek teste megnyúlt, gyíkszerű: ezek a farkos kétéltűek. Ezek ugrásra képtelenek, hangokat nem hallatnak (nem „brekegnek”) és a szárazföldi életük során meglehetősen diszkrét életet élnek: sokkal ritkábban kerülnek az ember szeme elé, mint a békák. Romániában a farkos kétéltűeket a foltos szalamandra és öt gőtefaj képviseli.

Hím tarajos gőte

A dombvidék erdős területein viszonylag gyakori még a tarajos gőte (Triturus cristatus). Mint bármelyik hazai kétéltű faj, a tarajos gőte is két élettértől függ: vízi- és szárazföldi életterektől. Álló vizekben szaporodik, földrajzi-éghajlati feltételektől függően körülbelől március-júniusban. Ezek lehetnek időszakosak is, viszont igazából az állandó, halmentes, (50-60%-ban!) növényzettel borított vizek biztosítják számára az optimálishoz közeli életfeltételeket.

A szaporodási időszakban a hímek „nászruhája” erősen szép: a leglátványosabb a tarajuk, valamint a farok középső hosszának metalizált kékes színe. A gőték párosodása sokkal diszkrétebb és elegánsabb, mint a békáké: míg egyes békafajok hímjei szorosan átölelik a nőstényeket, akár meg is sebezvén (halálosan is) azokat, ha többen teszik ezt, a gőték esetében a nőstény választ és testi érintkezésre alig kerül sor. A nőstény azokat a hímeket részesíti előnyben, amelyeknek fejlettebb a taraja. A hím násztáncába beletartozik a párosodási feromonok (courtship pheromones) termelése és a test (taraj) mutogatása is.

A megtermékenyítés is más: míg a békáknál ez a vízben történik (külső megtermékenyítés) addig a gőtéknél a megtermékenyítés belső: a hím, amikor „meggyőződött” arról, hogy „Ő” a választott, a kloákáját az aljzathoz érintve kis csomagban (spermatofor) helyezi a spermatozoidjait a nőstény elé, melyeket a nőstény „felszippant” a kloákájával.

A nőstények szerényebb megjelenésűek: nincs tarajuk, bár a termetük akár nagyobb is lehet a hímekénél. Petéiket többi „gőtefajunkhoz” hasonlóan (és a „békáinktól” eltérően) egyenként rakják le: mindeniket külön-külön becsomagolva a vízi növények leveleibe. A csomagolás védi a petéket a ragadozóktól, de akár az UV-B sugárzástól is.

A tarajos gőte nősténye egyenként csomagolja be a petéit. Ehhez vízi növények leveleit használja fel (például egy lizinkát)

Ami a szárazföldi élőhelyeket illeti, „kedveli” a nedves, zavartalan területeket (például lombhullató erdő-gyepes terület mozaikos váltakozása). A tarajos gőte lárvái már a születésük után vérszomjas predátorok: az egysejtűek és vízi gerinctelenek rémjei. Sokat úsznak, és elég hosszú a lárva periódusuk (akár három hónapig is eltarthat). Ezáltal nagyon kitettek a halak általi predációnak.

Valóban, a ragadozó halak betelepítése rövid időn belül (pár év, akár három-négy is lehet) a tarajos gőte lokális populációinak az eltűnéséhez vezethet. Saját kutatásaink a Nagy-Küküllő medencében azt mutatják, hogy a ragadozó halak betelepítése képviseli a legfontosabb veszélyeztető tényezőt a tarajos gőték számára. Emellett a vízi növényzettel való borítottság pozitív hatású, de mégsem védi meg a gőtéket a halaktól. Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a ragadozó halak fiatal példányai is nagy előszeretettel tartózkodnak a partmenti sekély, növényzettel borított tórészeken.

Tarajos gőte számára optimális, mozaikos táj: állandó, ragadozó hal mentes, vegetációval borított tó, amelyet nedves elmocsarasodó, illetve kaszáló rét, valamint lombhullató erdő vesz körül

Az utóbbi pár év során egyre több tó kerül magántulajdonba. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tulajdonosok halakat telepítenek ezekbe. Ezek a halak között nem egy olyan faj is található, amely nem őshonos: például a naphal vagy újabban az afrikai harcsa. Ez utóbbit akkor telepítik be, amikor a víz hőmérséklete eléri a 16ºC-ot. Azaz májusban – ettől a periódustól kezdve lesznek a tarajos gőte lárvái is egyre aktívabbak. A partmenti vegetáció eltávolítása (nagyrészt, vagy teljes mértékben) újabb tényező, amely csökkenti a tó vonzóságát a gőték számára. Mindezek a tarajos gőték számára nagyon súlyos csapást jelentenek: a közeljövőben a lokális populációinak drasztikus hanyatlása, eltűnése várható emiatt a Nagy-Küküllő mentén.

A partmenti vegetáció tönkretétele valamint ragadozó halak betelepítése a tarajos gőték gyors eltűnéséhez vezet, még akkor is, ha a szárazföldi élőhely optimális

Kis, állandó, halmentes tavacskák létesítésével sokat segíthetünk a tarajos gőtéknek azáltal, hogy alternatív szaporodási élőhelyeket biztosítunk számukra

A tarajos gőte a sárgahasú unkával és sok más sorstársával együtt, a szigorúan védett fajok listáján van. Ez a faj is számos populációjának eltűnésével, valamint a megmaradó populációk elszigetelődésével fizet rá az emberi meggondolatlanságra. Pedig ez lehet (és csak itt és csak most – mert még nem késő) másképpen is. És ez a „másképpen” nem jelent mást, mint egy kis odafigyelést a tótulajdonosok részéről. Például a parti övezet vegetációjának megtartását, valamint nem ragadozó halak (kárász, ponty stb.) betelepítését ragadozó halak helyett. Emellett egy-két, néhány négyzetméteres tavacska létesítése a nagy tó mellé, megfelelő helyekre, hogy alternatív szaporodó élőhelyként szolgáljon a gőtéknek. Én nagyon remélem, hogy ha majd Patrick felnő, alkalma lesz arra, hogy más gyerekeknek meséljen a tarajos gőtéről, és esetleg arról, ahogy ez a csodálatos állat bekerült az életébe.

Irodalom

Hartel, T., Nemes, Sz., Cogălniceanu, D., Öllerer, K., Schweiger, O., Moga, C. I., Demeter, L. 2007 The effect of fish and habitat complexity on amphibians. Hydrobiologia 583: 173-182

Hartel, T., Sas, I., Pernetta, A., Geltsch, I. 2007. The reproductive dynamic of temperate amphibians: a review. North-Western Journal of Zoology 3: 127-145

A szerző biológiatanár (Mircea Eliade líceum, Segesvár)

Címkék: , , , ,

30 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: sugár
    Közzétéve: 21.5.2010, 12:24 pm

    Különleges állat. Én csak gyerekkoromban találkoztam vele egyszer, ám nem felejtem el soha.

  2. A hozzászólás szerzője: Koncz Robert
    Közzétéve: 21.5.2010, 11:28 pm

    Szeretem a keteltueket.Szeretem nezni,de nem tudom megfogni oket.Nem szeretem a boruket.Amugy szuper a weboldal Tanarur!Congratulations!

  3. A hozzászólás szerzője: Gyikocska
    Közzétéve: 22.5.2010, 12:17 pm

    Jaaaj, naaagyon edeskek! A vilag legszebb allatai a keteltuek, a hullok! Imadom oket, a bekakat is, fejen viseli a szemit, bigyos ujju, hartyas labu szepsegek!A Fold legszebb teremtmenyei!

  4. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 23.5.2010, 12:23 pm

    @all: koszi szepen!
    @ Robert: nem kell megfogni. O se szereti ezt (ellentetben a kutyakkal, macskakkal…). En megfogom oket, de az evek soran megtanultam ugy kezelni oket fogas kozben, hogy ne szenvedjenek sokat (bar ezt sose tudom igazan, mennyire szenvednek…). Csak akkor fogom meg ha nagyon szukseges.
    Kellemes hetveget!
    Tibi

  5. A hozzászólás szerzője: Boritas
    Közzétéve: 23.5.2010, 8:56 pm

    Erdekes az a novenyzet boritas ertek: 50-60%. Hogyan lehet ertelmezni es kimutatni egy ilyet? Amugy a cikk erdekes, tetszik!

  6. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 24.5.2010, 9:18 am

    A növényzet boritás hatását regresszóval modellezik, pl. a “quadratic term”-mel. A lényeg az, hogy egyrészt meglehet, a növényzet, vagy barmilyen més élőhely komponens pozitív hatású, viszont érdemes megnézni, van-e quadratikus hatás. Ha van az azt jelenti, hogy az adott változó hatása pozitív egy adott határértékig, azon túl meg negatív lesz. Jó tudni ezekről a hatásokról mert “jóból is megárt a sok”. Tehát, ha nincs növényzet az baj, de ha túl sok van az is baj. Ha nincs erdő az baj, de ha túl sok van…az is rossz lehet bizonyos fajoknak. A mennyiseg tehát befolyásolja a minőséget itt is. A természetvédőknek jó tudni az ilyen “ökológiai határértékekről” (angolul, ecological treshold).

    Valószínű a túl sok növény befolyásolja a fényviszonyokat is és a mozgást is. A tarajos gőték számára ez erősen fontos pl. az udvarláskor.

    Kellemes hetet,
    Tibi

  7. A hozzászólás szerzője: Andras
    Közzétéve: 25.5.2010, 9:50 am

    Gratulalok tanarur! Tavaly fogtunk a tanarurral a Breiten ilyen goteket es azt a kissebbiket is! Alig varom menjunk meg egyszer egy setara!

  8. A hozzászólás szerzője: Annuc
    Közzétéve: 25.5.2010, 6:01 pm

    Gyonyoru allatok.Tetszik a himek udvarlasa. jo lenne ha az ember is ilyen allat lenne…

  9. A hozzászólás szerzője: Boros Hajnal
    Közzétéve: 25.5.2010, 6:49 pm

    Gratulalok tanarur, jo a cikk, tanulsagos. Nem tudtam sok mindent ezekbol a dolgokbol. Tenyleg kellene vedeni a pusztulo felben levo allatokat, kar ertuk, kar hogy kipusztuljanak. Az orszagnak is egy haszon lenne ha a ritka fajokat megvedene, szerintem.
    Amugy errol a goterol annyit, hogy latni en is lattam falun nagymamamnal, de nem fognam meg en sem :)…habar a bekat azt megfogom es a gyikokot. De ezek a gotecskekk kicsit fura allatkak (dino formajuk van tenyleg.) 🙂
    Kellemes napot.

  10. A hozzászólás szerzője: Suciu Szabina
    Közzétéve: 25.5.2010, 11:13 pm

    Hat elso sorban gratulalok! Nagyon jo cikk, en meg sajon nem talakoztam egy ilyen allatkaval. Ahogy Hajni is irta, hogy vedni kellene ezeket a pusztulo felbel levo allaktakata, mert az milyen lenne ha az “emberiseg kipusztulana”…. valahogy igy kepzelem el a ritka fajok kipusztulasat.
    Kellemes estet.

  11. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 26.5.2010, 6:31 am

    Sziasztok – koszi szepen ! Erdekes kihivas szobaallni ezekkel a tulajdonosokkal es kideriteni mennyire nyitottak vedeni a tarajos gotet:) En foglalkoztam ilyesmivel is (az ember unatkozik, valamit kell csinal;ni nem?:DDDD) es meglepoen sok a joindulatu ember.

    De errol es ilyesmikrol (azaz: emberrel foglalkozni termeszetvedelmi celokert) talan egy masik czikkben…:D

    Meg egyszer koszi – a gotek neveben termeszetesen!
    Kellemes napot, jo szessziozast meg mindent!
    Tibi

  12. A hozzászólás szerzője: Jozsi
    Közzétéve: 26.5.2010, 7:38 am

    Ismerem az afrikai harcsat. Nem tudom hogyan fizetodik ki a tartasuk, plane hogy nem elik tul a telet – minden evben ujra kell telepiteni. En nem tartanek. Emellett tonkreteszi a halallomanyt is, mindent megzabal. Emellett egyetertek azzal, hogy ha van tavad akkor jo ha valami penz jon utana. Ez a cikk azert jo mert rovid betekintot mutat abba, hogy a termeszetvedelem osszeegyezteto a halaszattal pl. Csak meg kell talalni a modjat ra. Csak igy tovabb, gratulalok!

  13. A hozzászólás szerzője: NL
    Közzétéve: 26.5.2010, 10:56 am

    Udv. Mennyire kotheto a gotek csoportja a viz minosegehez? Hasznalhatoak-e mint bioindikatorok? A jelen levo fajok es ezek gyakorisaga [denzitasa] utalhatnak-e a kornyezo allovizek tulajdonsagaira? Ugyanis egyes fotokon egyenesen hipertrof, valoszinuleg oxigenhianyban szenvedo vizeket lathatunk. Az teny, hogy elsosorban a ragadozoik altal gyakorolt nyomastol es a biotop tulajdonsagaitol fuggenek, de talan a fentiek is ervenyesek? Amugy feltetelezem, hogy eppen a ritkasaguk miatt adodnanak problemak ebbol a szempontbol. A legjobbakat.

  14. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 26.5.2010, 2:05 pm

    @NL
    Koszi a kerdest. Azt hiszem, ha ezt mondjuk egy eloadas utan tetted (bocs a tegezesert) volna fel, egy csomot dadogtam volna…ugyanis nem konnyu megvalaszolni a pontokat bar mind erdekesek es aktualisak. Ennek fenyeben megprobalok valaszolni alabb:)

    Ahhoz, hogy egy szervezetet besoroljuk a bioindikator kategoriaba, altalaban: (i)
    erzekeny kell legyen a kornyezo feltetelekre, az elohely minosegi
    valtozasaira es (ii) esetleg indikalja mas populaciok trendjeit vagy a
    kozossegek fajgazdagsagat is. Nem utolso sorban, konnyen merheto,
    szamszerusitheto kell legyen. A keteltu kutatas teren ujabban az (i)
    pontot illetoen egyre tobb a kutatas. Altalaban fajgazdag keteltu kozossegek talalhatok heterogen, nem fragmentalt tajakban. Bar az egyes fajok elterjetnek az igenyeikben. Pl. a ragadozo halak kiszoritjak a tarajos gotet viszont a barna varangyot nem. A (ii) pont eseten piciket gondok vannak meg a kutatasokat illetoen (nagyon keves a kutatas) es egy masik gond az, hogy nem konnyu szamszerusiteni a keteltuek populacio mereteit, a tarajos goteet meg plane nem konnyu.

    Ugy tunik, a tarajos gotek bioindikatorok, pontosabban szoba johetnek
    ilyen teren. Az egyik Sved kutatas kimutatta, hogy a gotek jelenlete
    nagyobb vizi noveny fajgazdagsagot indikal (tobb mas faktort is
    kontrolaltak).

    Nem tudom mennyire hipereutrofok ezek a tavak. Amit mertem az a pH es a vezetokepesseg: elobbi kb 6-8 kozott mozgott, utobbi olyan 500 microsiemens korul (olyan is volt hogy kb 70, olyan is, egy esetben, hogy 2000 – Kiskapuson). Nem vagyok nagyon temaban az eutrof jelleg es a vezetokepesseg kozotti kapcsolattal (tudom, hogy a “nagy” vezetokepessegu vizek eutrofabbak mint a “kicsik”), ezert emlitem a vezetokepesseget, lehet Szamodra ez tobbet mond. Hatszegen kb 200, a Csiki medenceben valami 300 volt es a Retyezatban (gleccsertavak) atlagban 15 alatt – ezek “hozzavetoleges” ertekek. Ami a Kukulloket illeti, nem talaltunk semmifele kapcsolatot a pH es vezetokepesseg valamit a tarajos gote es mas keteltu fajok elofordulasa kozott (a bekaknal populacio meretet is becsultunk, de itt se talaltunk osszefuggest). Ebbol azt a kovetkeztetest vontuk le, hogy legalavbbis ami a mert ph es uS “rangeket” illeti, a helyzet ok. Mas helyeken (eszak Europa) a savassag lehet limitalo tenyezoje a tarajos gote es pettyes gote elofordulasnak. Sajna nincs sok idevago kutatas. Ha jol emlekszem, kimutattak pl. azt is, hogy eutrof vizekben no a gotepetek mortalitasa, sot, megvaltozhat a nosteny gotek peterakasi viselkedese is (eutrof vizekben tobb a becsomagolatlan pete mint az oligotrofokban – ezt nem a tarajos gotenel mutattak ki, hanem egy masik Triturus fajnal).

    Osszegzeskeppen: ugy tunik, legalabbis par erdelyi regioban (Csiki medence, hatszegi medence, Kukullok mente) a pH es vezetokepesseg nem “aktualis” egyelore a goteket illetoen. Ez valahol ertheto is, mert meg nem tertek at az emberek az intenziv folthasznalatra olyan mertekben, hogy ez hatassal legyen a vizekre is (a lengyeleknel pl. ez egy komoly problema). Nagy gondot jelent viszont a halak betelepitese. Ha utanam menne, akkor azt javasolnam mint prioritas egy esetleges conservation strategy kidolgozasaban.

    Bocsanat a hosszu valaszert – meg egyszer: a kerdesek erdekesek, koszi szepen!
    Kellemes napot,
    Tibi

    • A hozzászólás szerzője: NL
      Közzétéve: 26.5.2010, 5:42 pm

      Semmi gond a hosszu valasszal, az ilyen komplex problemakat nem is lehet par szoban felpofozni.
      Mikor hipertrof torol beszeltem [egyes fotokban], a 4-esre gondoltam. De nem ez a lenyeg. Ami a vezetokepesseget illeti az inkabb a viz kemiai osszetetelere, pontosabban foleg a sotartalomra es egyeb feloldott vezetokepes anyagokra utal. A troficitas pedig a tapanyagtartalomra, azaz foleg a nitrogen es foszfor tartalom merteke. Minel nagyobb ezen tapanyagok mennyisege, annal inkabb fejlodnek a moszatok, amelyek a fenymentes periodusban rengeteg oxigent elhasznalnak [meg ha napkozben fotoszintetizalnak is] es kozbejon a holt sejtek-koloniak felbomlasa is [decomposition process], ami rengeteg oxigent hasznal el. Ezert az eutrof-hipertrof vizekben nem ritka a keves oxigen tartalom vagy akar az anoxias allapot.
      En arra [is] gondoltam hogy ez az oxigenhianyos allapot nem lehet nagyon kedvezo a boren keresztul is lelegzo allatoknak, bar ezt bizonyosan karpotoljak tudeikkel. Meg a levegon toltott periodussal. De ugyanakkor a ‘kajakinalat’ is megvaltozik ilyen korulmenyek kozott, hiszen minden lancszeruen mukodik: ha a legalsobb szint valtozik, domino szeruen a kovetkezo szinteket is befolyasolja. Mas szoval: mindezek a valtozasok nem kimutathatoak-e a keteltu poulaciok segitsegevel is?
      Na most az egyszer biztos, hogy nagyon bonyolult a semminek nekivagni, es kitalalni egy, mondjuk AMPH indexet [vagyis keteltuekre alapulo indexet]. Valoszinuleg ugy lenne valamivel egyszerubb a dolog, ha sikerulne egy parhuzamos tanulmanyt kesziteni. Azaz ugyanazon idopontokban ugyanazon helyeket megvizsgalni tobbfele biologiai csoport szemszogebol: fitoplankton [pl szaprobitasi index], klorofill ‘a’ tartalom [ami a biomassza indirekt merteke], vizi makrofitakon alapulo index [pl Kohler], esetlegesen gerinctelen indexek [a zoobentosz eseteben ezek inkabb folyovizekre ervenyesek, de zooplankton eseteben hallottam allovizekre szamitott indexekrol], vagy akar halas index [persze nem igazan hasznalhato ha halastavakrol van szo].
      Nos itt csak egy par otlet, amugy is sokat jart a szam es raadasul nem is ertek en az ilyesmikhez. Ugyhogy sikeres aktivitast a tovabbiakban.

      • A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
        Közzétéve: 26.5.2010, 7:31 pm

        Koszi! A valaszbol latom mennyi mindent elkerultem az en valaszomban:) A hipoxianak erdekes hatasarol olvastam a Froglogban (ez egy “bekasz” lap, letoltheto a netrol): hipoxiara a zooplankton megnoveli a hemoglobin pigmenteket, es vorosebbe teszi oket, es ezaltal, a vizualisan tajekozodo halak szamara konnyebben hozzaferhetoek. Ezaltal a halak “eleszik” a taplalekot a gotek elol – ez utobbiaknal van egy olyan tendencia hogy ejszaka taplalkozzanak. Emellett a vizviragzas bizonyos trematodak elszaporodasat is okozhatja, ami malformaciokat okozhat a keteltueknel.

        Ezek bonyolult, un “szinergisztikus” hatasok, nem konnyu elkuloniteni oket. Szemelyesen nem foglalkozom ilyesmikkel. Objektiv okok miatt – amugy nagyon erdekesek.

        Koszonom az otleteket is es a kommenteket is!

        Kellemes estet kivanok,
        Tisztelettel,
        Tibi

  15. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 27.5.2010, 6:44 am

    @Jozsi – ma egyre tobb felvilagosult elme arrol beszel, hogy mennyire ehet (vagy sem) osszeegyeztetni a termeszetvedelmet a mezogazdasagi termelessel es nem kulon kezelni azokat – legalabbis a fold bizonyos reszein.

  16. A hozzászólás szerzője: To
    Közzétéve: 27.5.2010, 9:55 am

    ugy lartom ezek mesterseges tavak. hol eltek a gotek mielott ezek a tavak letrejojjenek?

    • A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
      Közzétéve: 27.5.2010, 12:22 pm

      Kosz! Megprobalom rovidre fogni (NL eseteben nem sikerult es a lenyeget is elveszitettem…:():
      – ugy tunik regebb, a tarajos gotek a volgymenti patakok (halmentesek) artereit hasznaltak (sikeresen) szaporodasra. Ez ma is lathato ott ahol ilyen patakok vannak meg. Keves ilyen van. Emellett voltak a hosszabb idotartamu idoszakos tavak is.
      – a mesterseges tavak (kepek) legtobbje az utobbi 40-50 evben kezdett itt megjelenni. kezdetben bekesek voltak igy kolonizalodtak es kepesek voltak fenntarthato gote “populaciokat” adni. Kozben nagy teruleteken szinte “atvettek” az arterek szerepet, ugyanis ezeket az ember kozben tonkretette:D. Igy egy terbeli (es idobeli) “shift” tortenhetett az elohely hasznalatban.
      – ma mar tanui vagyunk a tavak tonkretetelenek is. A gotek mar nincs mire atvaltsanak – marad a pusztulas tehat – ez pedig nem valami biztato…
      Diohejjban ennyi.
      Kellemes napot, Tibi

  17. A hozzászólás szerzője: M. Csilla
    Közzétéve: 27.5.2010, 4:55 pm

    Nagyon jo cikk,tanarur!Remelem,hogy ezutan meg naaaagyon sokszor lesz alkalmam ezt irni! 🙂 Ezek az allatok nagyon kulonleges,”kifinomult”allatocskak,es szerintem akar mi,emberek is batran vehetunk peldat roluk(eletmodjukrol,”szerenysegukrol”,teljes egeszeben-eletukrol) .Amint mar mondtam a tanarurnak,szeretnem,ha nehany ember olyan allat lenne,mint ok!

    • A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
      Közzétéve: 27.5.2010, 10:15 pm

      Szia Csilla koszi szepen! Szombaton megyunk a Breitera – gyere te is! Ma is fogtam goteket ott:) Jo ejszakat!

      • A hozzászólás szerzője: M. Csilla
        Közzétéve: 28.5.2010, 7:09 pm

        Koszonom a meghivast tanarur!az osztaly holnap 10 eves es 30 eves talalkozot szervez,ugy ,hogy eleg foglaltak leszunk(mar reggel 8orakor ott kell legyunk disziteni es probalni)…nem igerek semmit,de megprobalok ott lenni 🙂

  18. A hozzászólás szerzője: 800 éves tölgyek árnyékában Segesváron » Think Outside The Box
    Közzétéve: 1.6.2010, 2:35 pm

    […] Dinó? Nem, tarajos gőte! […]

  19. A hozzászólás szerzője: Marton Attila
    Közzétéve: 14.6.2010, 7:37 pm

    Gratulálok ehhez is, nagyon olvasmányos cikk… minden szempontból tetszett. Arra kérek valakit, hogy egészítse ki picit az ismereteim. Mi 4 gőtefajról tanultunk gerinces laboron, a tarajos gőtéről, a pettyes gőtéről, alpesi gőtéről és kárpáti gőtéről… van ezen kívül is? A neten olvastam egy olyant, hogy dunai pettyes gőte… olyan is van nálunk?:D

  20. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 17.6.2010, 10:01 pm

    Szia Attila!
    koszi! Piciket keson valaszolok mert az utobbi beszelgetesunk soran vizsgaltam meg a “kommentedet”.
    A gotefajok tehat:

    Triturus cristatus – tarajos gote
    Tritiris dobrogicus – dunai tarajos gote
    Triturus (Lissotriton) vulgaris (vulgaris vagy ampelensis alfajok) – pettyes gote
    Triturus (Lissotriton) montandoni – karpati gote
    Triturus (Mesotriton) alpestris – alpesi gote

    Zarojelben az uj nevek vannak feltuntetve. En a regiket hasznalom amig lehet meg:)

    Jo ejszakat, kellemes hetveget!
    Tibi

  21. A hozzászólás szerzője: Erdély gőtéi és két bónuszkérdés. Mi a béka a gőtének? Hát a gőte a borsókagylónak? » Think Outside The Box
    Közzétéve: 5.11.2010, 9:15 am

    […] tarajos gőte (Triturus cristatus) a legnagyobb és talán a legdinoszauruszosabb megjelenésű (lásd Patrick észrevételét). A hím taraja nagyméretű, a háton erősen fogazott; a hát és farok között nyeregszerű […]

  22. A hozzászólás szerzője: Zsolt
    Közzétéve: 15.11.2010, 2:51 pm

    Az elohelyet illetoen: Kolozsvar kornyeki Bukkben (Arpadcsucs, Magura kornyeken, foleg Mikes falva iranyaba) van tobb melyebb pocsolya, amit a kornyekbeliek “bivalyusztato” vagy “bivalyfurdetonek” neveznek, leven, hogy bivalyok gyakran fekudnek bele. Nos ezekben is gyakran van gote. Amugy igaz nem tarajos, de egyéb gőtét fogtam/lattam a Josikafalvi/Belesi viztarozoban is vagy a “Kek Laguna”-nak nevezett banyatoban is.

  23. A hozzászólás szerzője: Kölök
    Közzétéve: 17.3.2011, 5:55 pm

    Én most találtam egyet az esőő után haza vittem de először azt hittem gyík de utána láttam h lapos a farka meg hogy hogy próbál úszni a vizes tálkában amit kitettem neki. ojan kérdésem lenne h hogy kell tartani ien állatkákat?

  24. A hozzászólás szerzője: Tibor Hartel
    Közzétéve: 20.3.2011, 8:27 am

    Szia Kolok ( 🙂 ) – a tarajos gote vedett faj, bar Erdelyben meg gyakori lehet. Talan legjobb ha elengeded.

    A tarajos gotet viszonylag konnyu tartani. En egy ~ 40X40 cm es akvariumba tartottam 1 parat kb 10-15 cm es viz melyseggel. Jo ha tiszta homok es vizi novenyek vannak az akvariumban – pl lizinkat eleg gyakran lehet talalni vizeinkban.

    Foldi gilisztakkal lehet etetni oket – ha a feltetelek megfeleloek akkor a befogasuk utan par oraval mar taplalkoznak.

    Hasznalj kuti vizet es vigyazz a homerseklet kulonbseg ne legyen nagy amikor atteszed a talbol az akvariumba.

    Jopofa allatok – szep nagyon a nasztancuk es a petezes is erdekes. Ezeket meg lehet figyelni akvariumban ha a feltetelek jok.

    A neten lehet meg keresgelni fotokat es jo infokat.

    Amugy Segesvaron is beindultak – most pont esik az eso. Sok erdei, gyepi beka es kozonseges pettyes gote!

    Szep tavaszt es jo ‘bekaszast’
    Udv,
    Tibi

  25. A hozzászólás szerzője: Johne740
    Közzétéve: 8.6.2014, 8:08 am

    hi!,I love your writing so much! share we communicate more approximately your post on AOL? I need an expert in this space to resolve my problem. Maybe that’s you! Looking forward to peer you. ededddcdadcf

Szólj hozzá!