Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Legend | 19.9.2012

Leáldozott az antibiotikumok ideje?

A gyógyszerszedésnek mindig vannak ádáz ellenzői és pártolói, meg persze a mértékletesek, de utóbbiak szokták a leghevesebben vallani, hogy „az elkerülhetetlen kezelés rendben van, de antibiotikumokkal ne tömjenek már minket”.

Anyukák mesélik belesápadva az óvodaudvaron, hogy az orvos már megint antibiotikumot akart adni a gyereknek, de bezzeg a gyógynövénykivonat… Az antibiotikum-ellenesség egyre nagyobb méreteket ölt, de vajon alaptalanul?

A gyógyszerszedéssel kapcsolatban évek óta kering egy kis humoros szöveg az interneten, amely szerint a mai orvoslás a gyökerekhez tér vissza – szó szerint:

ie. 5000: – Itt egy gyökér, rágd el!
1000: – A gyökér pogány dolog, imádkozz!
1850: – Az ima babonaság, itt az elixír!
1925: – Az elixír kuruzslás, vedd be ezt a tablettát!
1980: – Ez a tabletta elavult, jobb az antibiotikum!
2012: – Az antibiotikum nem természetes. …tessék itt ez a gyökér!

A szöveg nem teljesen poén: az antibiotikum-rezisztencia mumusként egyre fenyegetőbbé válik, a közbeszédben mindenképp. Nyár végén a The Lancet orvosi szakfolyóirat arról közölt tanulmányt, hogy az Afrikában, Ázsiában, Európában és Latin-Amerikában pusztító tuberkulózis legalább négy antibiotikumnak áll ellent, és már „aggodalomra okot adó szintet ért el” a terjedése.

“Az antibiotikum-ellenállás egyre növekszik Európában és világszerte. Első vonalbeli antibiotikumainkat veszítjük el. A helyettesítő kezelések drágábbak, mérgezőbbek, tovább tartanak és intenzív osztályon való ápolást szükségeltethetnek. Az ellenálló kórokozók miatti halálesetek 50%-kal növekedtek” – mondta idén márciusban Margaret Chan WHO-elnök.

Az antibiotikumok alkonyának bizonyítékát véli látni a Washington Post által megszólaltatott David Shlaes gyógyszerfejlesztő abban is, hogy a világ vezető tizenkét gyógyszergyárából csupán négy foglalkozik új antibiotikumok fejlesztésével. Tavaly a legnagyobb vállalat, a Pfizer bezárta conneticuti antibiotikum-kutató központját, amit szerintük átköltöztettek Shanghajba, Shaels viszont úgy tudja, hogy le is tettek a kutatásokról. Ezt főleg anyagi okokkal magyarázza: sokkal jobban megéri más típusú, drágább gyógyszereket fejleszteni, illetve olyanokat, amelyeket hosszú időn keresztül kell szedni, nem viszonylag rövid ideig, mint az antibiotikumot.

Az orvostudomány néhány éve tartja számon a szuperbaktériumnak is nevezett meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktériumot (MRSA) amely legyengült szervezetű, már kórházi kezelésben részesülő embereket támad meg. Ennek rezisztenciáját alaposan kutatják, azonban nem az egyetlen, amely ellenáll a kezeléseknek.


A FDA által megrendelt rezisztencia-szemléltetés

A baktériumok eleve rezisztensek lehetnek az antibiotikumra, illetve mutáció vagy genetikai információ átörökítése által válhatnak azzá. Annak bizonyítására, hogy a rezisztencia nemcsak kialakul, hanem természetes környezetben is létezik, többek között idén áprilisban publikáltak tanulmányt, amelyben több millió éve elszigetelt baktériumokat vizsgáltak, és 93 mintából a legtöbb legalább egy hatóanyaggal szemben ellenállónak bizonyult.

A megnövekedett rezisztencia miatt már számos kampány indult annak érdekében, hogy az orvosok csak valóban indokolt esetben írjanak fel antibiotikumokat. Szintén idén nyáron röppent fel az az elképzelés, hogy a B3 vitamin sokkal hatékonyabb – és persze olcsóbb és biztonságosabb – “gyógymód” a baktériumok okozta fertőzések ellen. Ennek ellenére az amerikai országos egészségügyi központ egyik vezetője szintén úgy vélte, “egyszerűen nem tudunk lépést tartani az antibiotikumok fejlesztésében a baktériumok rezisztenssé válásában.”

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!