Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 13.9.2012

Veszélyben a Szénafüvek védett lepkéi


Botár Gellért: Nagykoporsó

Visszaszorult a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területen több veszélyeztetett lepkefaj állománya is, többek között az intenzív legeltetés miatt – derül ki fiatal ökológusok friss kutatásaiból. Természetvédelmi akciótervre lenne szükség a folyamat megállítására, a területnek azonban jelenleg nincs nevesített gondnoka.

2007 óta a Kolozsvári Szénafüvek európai érdekeltségű védett terület, az EU Natura 2000 ökológiai hálózat része. Gondnoka 2006-2011 között a kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület volt. A gondnokság csapata kijelölte a védett terület határait, feltérképezte a Natura 2000 jelölő növényfajokat és élőhelytípusokat, 10 információs pannóval ellátott tanösvényt épített ki, továbbá számos területkezelési és népszerűsítési tevékenységet folytatott. Kijelölték a Lepkerezervátum határait, kihelyeztek egy információs pannót, majd a tanösvény nyomvonalán egy kétnyelvű táblát is, de valamennyi infrastrukturális elemet ismeretlen tettesek eltávolították vagy megrongálták. Kora tavasszal a Lepkerezervátum területét általában felégették. A gyújtogatók valószínűleg az itt illegális túllegeltetést folytató juhászok voltak – derül ki a Zöld Erdély Egyesület szakdolgozatokban idézett jelentéseiből.

A Zöld Erdélynek ötéves szerződése volt a terület kezelésére, amely 2011 közepén lejárt. Ezután az egyesület ismét megpályázta a gondnokságot, egyedüli jelentkezőként, ám mégsem kapták meg. Az indoklás az volt, hogy nem tettek konkrét pénzügyi vállalást, hogy mennyit költenének havonta a terület védelmére – idézte fel a TOTB megkeresésére Kovács Zoltán Csongor elnök.

„Mi végig úgy láttuk el a terület kezelését, hogy nem voltak alkalmazottaink, önkéntesekkel, szakemberekkel dolgoztunk. Ennak az ingyen végzett munkának a pénzbeli értékét ugyan kiszámoltuk és belefoglaltuk a pályázatba, ám ez nem bizonyult elégségesnek” – mondta. Egy civil szervezettől, amelynek nincs állandó és biztos bevételi forrása, nonszensz lenne elvárni konkrét havi pénzügyi vállalást – szögezte le az elnök.

A Zöld Erdély Egyesület a döntést követően megfellebbezte az elutasítást. Akkor még úgy tudták, a minisztérium még egyszer meghirdeti a gondnokságot, ám erre végül nem került sor. A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium ugyanis megszüntette ezt a Natura 2000-es területet: „hozzácsatolta” a ROSCI0295 Kelet-Kolozsvári-dombság Natura 2000-es területhez.

De ennek a területnek ki a kezelője? A Zöld Erdély tudomása szerint még nem volt meghirdetve a gondnokság. Ez a Natura 2000-es terület ugyanakkor már túl nagy: 18.890 hektáros, a Zöld Erdély Egyesület nem tudná biztosítani a megfelelő feltételeket a kezeléséhez, alkalmazottakra, gépkocsikra lenne szükség, hogy bejárható legyen, ezért ők nem is pályáznának a kezelési jogra.

A Szénafüvek tehát jelen pillanatban senkié – olyan értelemben, hogy nincs nevesített gondnoka, amely figyelné és monitorizálná a területet, és regisztrálná az esetleges visszaéléseket. Törvény szerint ugyan ideiglenesen a minisztérium illetékes alegysége, azaz a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Hivatal kezelésébe tartozik, ám ennek az intézménynek nincs kapacitása a gondnoksággal járó feladatok elvégzésére – véli Kovács Zoltán Csongor.

A kolozsvári Szénafüvek élővilágáról, illetve a természetvédelmi terület kezeléséről számos szakdolgozat született. Az utóbbi években Vizauer Tibor Csaba ökológus, a Román Lepkészeti Egyesület tagja felhívására elindult a terület jelölő lepkefajainak a kutatása, három diák védte meg 2012-ben ezzel kapcsolatos szakdolgozatát, további négy kutatás folyamatban van.

Magyari István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Ökológia Karának végzőse államvizsga-dolgozatában a sötét hangyaboglárka állományának alakulását vizsgálta a területen. A Natura 2000 területek eme jelölőfajának mindössze négy populációja ismert jelenleg Romániában. Kritikusan veszélyeztetett, mivel az emberi tevékenység rombolja a még fennmaradt kis és elszigetelt élőhelyfoltokat, ugyanakkor a globális felmelegedés is rányomhatja bélyeget a populáció csökkenésére. Magyari kutatásának célja, hogy hozzájáruljon a lepke természetvédelmi állapotának megismeréséhez és egy szakmai alapokra épített természetvédelmi akcióterv kidolgozásához.


Fotó: Sanchez Andreas/flickr.com

Magyari a terepkutatásakor megfigyelte, hogy a juhnyájak napi rendszerességgel két alkalommal is végigmennek a Lepkerezervátumon. Megtudta, hogy a közigazgatásilag Apahidához tartozó területen pénzzel kiváltott jogtalan engedéllyel legeltetnek a Lepkerezervátum területén. Ez jelentős károkat tesz az ott élő populációkban. Emellett a 2011-es aszály is hozzájárult a populáció csökkenéséhez, a területen kevés volt a lepke tápnövényéből, az őszi vérfűből.

>> A boglárkalepke esete a hangyával >>

Puskás Zsolt a kispettyes hangyaboglárka állományát mérte fel a Szénafüvek területén található lepkerezervátumban – ennek a fajnak a tápnövénye egyébként ugyancsak az őszi vérfű, a két fiatal kutató pedig valószínűsíti, az aszály miatt kompetíció alakult ki a két faj között a tápnövényekért.

A kispettyes hangyaboglárka korábban a Bükk-erdőben is megtalálható volt, de a beépítések miatt eltűnt. Kolozs megyében több populációja is él elszórtan (pl. Válaszúton). Megtalálták a Sárd melletti őszi vérfüves élőhelyen is, valamint Tordaszentlászló közelében, ezeket 2010-ben Vizauer Natura 2000 területeknek javasolta, ám a minisztérium nem hagyta jóvá a javaslatot.


Fotó: Sanchez Andreas/flickr.com

A kispettyes hangyaboglárka kontinensszinten sérülékeny, Romániában viszont veszélyezetett faj, az utóbbi negyedszázadban az állománya 50-75%-kal csökkent. A leggyakoribb veszélyeztettségi tényezők európa szinten a vizes élőhelyek lecsapolása, a mezőgazdasági területek feljavítása, illetve a tájhasználat megváltoztatása.

Kastal Ágnes egy alig egy évszázada felfedezett endémikus, az Erdélyi Mezőségen kialakult és fennmaradt lepkefaj fennmaradásának befolyásoló tényezőit vizsgálta. Az erdélyi csinosboglárka két populációját hasonlította össze: a magyarszováti az eddig ismert legnagyobb populáció, ezzel szemben a kolozsvári Szénafüveken tenyésző kis kolónia egyedszáma erősen redukált, az utóbbi évtizedben néhány egyedre csökkent. A lepkefaj egyedüli tápnövénye a bókoló zsálya, ez a növényfaj Magyarszováton meglehetősen elterjedt, míg a Szénafüveken kevésbé, főleg a legelőnek használt területeken.

>> Ezt a földet választotta: az erdélyi csinosboglárka >>

A lepkéket az élőhelyük cserjésedése, erdősödése is veszélyezteti – pl. a Szénafüveken a homoktövis-invázió szab gátat a populációk növekedésének. A Szénafüveken a mezőgazdasági területek terjeszkedése, a túllegeltetés, a hagyományos kaszálás felhagyása mind-mind kedvezőtlen a lepkefajok számára. Ott, ahol a domboldal meredek, és a legelő állatok inkább elkerülik, maradt meg a Szénafüveken az erdélyi csinosboglárka utolsó kis kolóniája. Ám mivel a lepke élőhelyét évszázadokon keresztül legeltették, a gyep struktúrája és a bókoló zsálya egyedsűrűsége is lecsökkent. A legelőn regisztrált zsálya egyedsűsűrége valószínűleg nem elégséges az erdélyi boglárka populáció fennmaradásához és terjeszkedéséhez – véli szakdolgozatában Kastal.


Az erdélyi csinosboglárka tápnövényén (Fotó: Rákosy László)

Vizauer Tibor Csaba a TOTB megkeresésére közölte, nemrég a Román Lepkészeti Egyesület benyújtott egy pályázatot a Kelet-Kolozsvári-dombság Natura 2000-es terület kezelési tervének kidolgozására. Megerősítette, hogy az utóbbi években a jelölő lepkefajok állománya a Szénafüveken visszaesett, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a környéken létezik még két-három kisebb állomány, és további kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy felmérjék ezek méretét és az élőhelyük természetmegőrzési potenciálját. Pozitívum szerinte az is, hogy sikerült legalább diákokat bevonzani a terület kutatásába.

„Aktív, restaurációs természetvédelmi beavatkozásra lesz szükség” – interjú Vizauer Tibor Csabával

Milyen további irányai szükségesek a Natura 2000 terület határait jelölő, védett lepkefajok kutatásának a Szénafüveken?

Vizauer Tibor Csaba: – A Kolozsvári Szénafüvek-Koporsók területen összesen kilenc jelölő lepkefaj fordult elő. A védett terület kijelölésekor ezek egy része régi, akár fél évszázados adatok és pontos helyismeret nélkül kerültek az illető Natura 2000 terület összeállított adatlapjába. Emiatt elsődleges lépésnek tartom a kijelölt Natura 2000 területen újra megkeresni ezeket a fajokat.

Következő lépés az állományok feltérképezése, utána az állományméret becslése. Ezzel párhuzamosan az illető faj élőhelyének fajmegőrzési szempontból való értékelését is el kell végezni. Az eredmények alapján lehet tovább lépni: monitorizálási módszer kidolgozása, területkezelési módszer kidolgozása és tesztelése, és a legjobb módszer alkalmazása.

A diákok által kutatott célfajokról voltak előzetes adataim, a hangyaboglárkák élőhelyét szinte évente meglátogattam a rajzás időszaka alatt az utóbbi évtizedben. Tapasztalatom szerint az állományok mérete csökkent, ami az élőhely tönkretételével magyarázható. A diákok által végzett vizsgálat csupán a természetvédelmi területen fennmaradt állományokra szorítkoztak, viszont a környéken ismerünk még két-három kisebb állományt. További kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy felmérjük ezeknek az állományoknak is a méretét és az élőhelyük természetmegőrzési potenciálját. Az erdélyi boglárkalepkénél feltételezzük, az élőhelyrombolás (túllegeltetés, becserjésedés) folyamata már a múlt század folyamán megtette negatív hatását, és pillanatnyilag egy kihalás szélére sodródott populációt sikerült kimutatnunk. Végeredményben ezt a vizsgálatot egy kutatássorozat kezdeti lépésének szántuk, amelynek célja feltárni azokat a körülményeket, amelyek között a fennmaradt erdélyi boglárkalepke állományát sikerül felszaporítani és terjeszteni, vagy akár betelepítéssel gazdagítani.

Az, hogy a területnek jelenleg nincs igazi gondnoka, milyen következményekkel járt az utóbbi egy évben? Veszélyben látod-e az utóbbi öt év munkáját?

– A Zöld Erdély Egyesület ötéves periódusra szóló gondnoksága véleményem szerint nem volt elégséges ahhoz, hogy a hatékony természetvédelmi kezelést megvalósítsunk. A természetvédelmi területek kezelésének jogi úton történő szabályozása újkeletű volt, sem a környezetvédelmi hivatalok munkatársai, sem mi, civilek nem voltunk felkészülve erre a feladatra. Tulajdonképpen elindultunk egy tanulási és tapasztalaszerzési úton, de az eredmény véleményem szerint akár évtizedek múlva lett volna látható.

A durva természetkárosító tevékenységeket (például tarlóégetés és túllegeltetés) próbáltuk megfékezni, de nem sikerült végelges megoldást találni. A természetvédelmi jogszabályok betartatását ellenőrző állami hivatalok sem voltak erre felkészülve. Az általunk bejelentett jogszabálysértésre a megbízott hivatanokok tapasztalathiánya, a megkésett reakciójuk, a károk súlyosságának gyenge értékelése vagy a jogi szabályok felületes kezelése elodázta a problémák megoldását. Annyit elértünk, hogy néhány komolyabb gondra felhívtuk a figyelmet, de általában egyedül maradtunk a problémák megoldásával.

Azzal, hogy a Zöld Erdély Egyesület gondnoksági szerződése lejárt, illetve nem sikerült tovább folytatni tevékenységünket, tulajdonképpen megszakadt egy olyan folyamat, amely ugyan lassan, de biztosan eredményekhez vezetett volna. Én abban látom a legnagyobb veszteséget, hogy az általunk tapasztalt és megtanult leckéket már nem hasznosíthatjuk. Pozitívum viszont, hogy valamilyen szinten sikerült a szakemberek figyelmét felkelteni és legalább diákokat bevonzani a terület kutatásába. A jogi ellenőrzés és érvényszerzés háttérbe került ugyan, viszont a jelenleg is folyó kutatások részben folytatják az általunk elkezdett munkát.

Milyen szervezet lenne szerinted a legalkalmasabb a Szénafüvek kezelésére, és mi lenne a legsürgetőbb feladat?

– Véleményem szerint egy olyan jogi entitásra lenne szükség, aki természetvédelmi területek kezelésében már tapasztalatot szerzett szakembergárdát tud célzottan összeállítani és ráállítani erre a feladatra. Mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a természetvédelmi terület jogi státuszát megerősítsék és érvényt szerezzenek a legalapvetőbb szabályozásoknak, folyamatos és erőteljes legyen az őrző-védő tevékenység, ki kell küszöbölni az eddig tapasztalt súlyosabb természetkárosító gyakorlatokat stb.

Csak a státuszában megerősített területen foghatnak neki a szakemberek célzottan és nyugodtan feltárni a természeti értékek veszélyeztetését befolyásoló tényezőket, kutatásokat tervezni és elvégezni, az eredményeket felhasználni és természetvédelmi kezelést folytatni. Szükség lenne egy intézményes háttérre, amelyt az itt zajló kutatásokat koordinálja és az eredményeket gyorsan beépítse a kezelési tervbe.

Mivel a Kolozsvári Szénafüvek egy nagyobb Natura 2000 terület részévé vált, a terült kezelését majd a Kelet-Kolozsvári-domsbág gondnoka kell megvalósítsa. Júliusban a Román Lepkészeti Egyesület benyújtott egy pályázatot ennek az új Natura 2000 terület kezelési tervének kidolgozására. Amennyiben ez a pályázat megvalósul és a kezelési tervet jogi szintre emelik, tovább lehet lépni a kezelési terv megvalósítása felé.

A legeltetés visszaszorítására látok lehetőséget, viszont ezt a problémát a becserjésedés megakadályozásával és az invazív fajok terjedésének meggátolásával párhuzamosan kellene megoldani a Kolozsvári Szénafüveken. A túllegeltetés leállítása önmagában még nem lenne megoldás, mert a felhagyás még nem biztosítja a már tönkretett élőhely önmagától való regenerálódását. Itt aktív, restaurációs természetvédelmi beavatkozásra lesz szükség, amit a kezelési terv tudományos alapokon való megindoklása mellett kell megvalósítani. Véleményem szerint a legjobb megoldás egy mozaikos tájhasználati térkép elkészítése, ahol a legeltetés, a kaszálás, a cserjeírtás és akár az ellenőrzött tarlóégetés is helyet kap.

Címkék: , , , , , , , , , , ,

2 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Prof. Dr. Varga Zoltán
    Közzétéve: 15.9.2012, 11:14 am

    Mint a terület, és a közelében fekvő más NATURA 2000-es területek (Válaszút, Magyarsárd) ismerője és aktív kutatója, megerősítem a leírtakat. Jelen voltam, mint füóggetlen külső szakértő, azon a tárgyaláson is Nagyszebenben, ahol a romániai NATURA 2000-es területek kijelölését értékelték. Ismerem azokat a feltáró munkákat is, amelyeket Rákosy László professzor szakmai irányításával és Vizauer Tibor Csaba biológus-ökológus aktív munkájával végeztek. Javaslataim az alábbiak:
    (1) Romániában az ottani tudományos akadémiának van egy természetvédelmi bizottsága. Ennek okvetlenül fel kellene lépnie a terület tényleges megvédése és az élőhelyek megfelelő kezelése érdekében.
    (2) Haladéktalanul értesíteni kell Brüsszelben a “Habitats Scientific Committee-t” illetve Dr. Demeter Andrást, aki ennek részéről részt vett Nagyszebenben, a romániai területekl értékelésén (ennek ügyében magam is teszek lépéseket). Lehetséges, hogy kötelezettségszegési eljárást kell kezdeményezni , ha a jelenlegi állapot fennmarad, és az említett terület(ek)nek nincs megfelelő kezelője.
    Kolozsvár önkormányzatában korábban volt olyan személy (éppen Vizauer Tibor Csaba), aki a környéki védett területekkel foglalkozott. Ennek az önkormányzatnak is feleőssége van a történtekben, tehát az ő figyelmüket is fel kell hívni a helyzetre (V.ö. “Zöld Erdély Egyesület”). Az NGO-k pedig fogjanak össze a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem részéről mindazokkal, akik az ügyben lépéseket tehetnek (Prof. Dr. Rákosy László, Dr. Markó Bálint). A dolgot az is elősegítheti, hogy az egyetemnek már van magyar biológiai intézete, ami pozitív fejlemény!
    Dr. Varga Zoltán
    professor emeritus

  2. A hozzászólás szerzője: Jozsef
    Közzétéve: 9.7.2013, 10:57 am

    A masodik poztiv fejlemeny

    http://www.lepidoptera.ro/index.htm

Szólj hozzá!