Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Legend | 5.3.2010

Megfázásra C-vitamint – placebo vagy valódi segítség?

Fotó: farouq taj/flickr.com

A C-vitamint a nátha leghatékonyabb ellenszerei között szokás emlegetni, sokak szerint segít a megelőzésben és a tünetek enyhítésében is. Viszont több tanulmány tagadja az aszkorbinsav szerepét mind a megfázás elleni védelemben, mind a betegség lefolyásának csökkenésében. Városi legenda-rovatunkban közvélekedéseket igyekszünk tisztázni: ezúttal egy orvost és egy gyógyszerész kutatót kérdeztünk meg.


Rácz Tímea

A C-vitamin, mint a nátha ellenszere, 1970-ben vált először igazán népszerűvé, amikor a Nobel-díjas amerikai kémikus és aktivista, Linus Pauling Vitamin C and the Common Cold című könyvében a C-vitamin megadózisban alkalmazott jótékony hatásáról számolt be. A könyvet a szakmai közösség egy része fenntartásokkal, vagy egyenesen elutasítóan fogadta, ennek ellenére a lakosság körében hirtelen megnőtt a vitaminkészítmények sikere.

Az utóbbi évtizedekben is számos tanulmány született mind a hatékonysága, mind a feleslegessége mellett érvelve. Például egy 1999-ben végzett amerikai kísérlet azt mutatta ki, hogy a magas C-vitamin dózissal kezelt csoportban 85%-kal csökkent a meghűléses betegségek száma. Egy 2007-es finn tanulmány szerint azonban átlagemberek esetében a C-vitamin szedése sem a napi ajánlott, sem az annál nagyobb dózisban nem segít a hűlés megelőzésében vagy kezelésében.

Fotó: Veo/flickr.com

A kutatók ötven év vizsgálatait összegezték, amely során kiderült, a megfázás alig jelentkezett kisebb számban azoknál, akik rendszeresen szedték a vitamint, és a nátha tüneteit sem enyhítette a megnövelt dózis. A rendszeresen C-vitamint szedők körében azonban csökkent a nátha lefolyásának ideje, bár nem jelentős mértékben. A kutatás egyedül a fokozott fizikai megterhelésnek, illetve extrém hidegnek kitett személyek, például sportolók, sarkkutatók esetében mutatta ki a C-vitamin náthamegelőző szerepét.

Hogyan tájékozódjunk a pró és kontra érvek, tudományos bizonyítékok tömkelegében? Egy háziorvost és egy gyógyszerész kutatót kérdeztünk a C-vitaminról.

Kovács Katalin kolozsvári családorvos megerősítette, a napi rendszerességgel szedett vitamin immunerősítő hatása mindenképpen megvéd a meghűléstől. Ha már náthásak vagyunk, a dózis emelése enyhíti a tüneteket és segíti a gyógyulás folyamatát. Hozzátette, a gyorsabb felszívódás miatt legjobb ilyen esetben intravénásan bevinni az adagot, de természetesen akinek erre nincs lehetősége, elsősorban déligyümölcsökkel pótolhatja.

Paál Tihamér Debrecenben dolgozó gyógyszerész kutató elmondta, tudomása szerint nincsen olyan kutatás, amely igazolta volna a C-vitaminnak az immunrendszerre kifejtett közvetlen erősítő hatását. Ellenben a C-vitamin meghűléses betegségekben megelőzésre, illetve a tünetek enyhítése céljából történő felhasználása elfogadott tény a gyógyszerészeti szakmában, ez utóbbit jelzi a jónéhány C-vitamin tartalmú gyulladáscsökkentő készítmény (tabletták, pezsgőtabletták) alkalmazása ilyen célból.

Fotó: young and with it/flickr.com

A C-vitamin hatásával kapcsolatban azt közölte, hogy valójában a kötőszövet képződésében van fontos szerepe, a kötőszöveti fehérjék lizin aminosavának hidroxilezése által. “Ez a szerep hosszú távon nyilvánul meg. A C-vitaminhoz köthető hiánybetegség, a skorbut a kötőszövet ellenállóképességének csökkenésével magyarázható. Az influenza-vírusok általában tartalmaznak kötőszöveti elemeket bontó enzimeket, ezáltal megkönnyítve a vírus terjedését a szövetekben. A C-vitamin hosszú távú, megelőző hatása (a hideg környezetben edző atléták esetében ez beigazolódott) legfőképpen a kötőszövetre kifejtett hatásának tudható be” – magyarázta.

A C-vitamin másik fontos hatása az antioxidáns hatás. A szabadgyökök kialakulása a gyulladásos folyamat velejárója, és a szabadgyökök jelenléte fenntartja a gyulladást. Ezeknek a szabadgyököknek a semlegesítésében van szerepe a C-vitaminnak, és ezt tudományos eredmények is igazolják – tette hozzá.

Az ajánlott dózisokra és a lehetséges túladagolásra vonatkozólag ismét többféle információt találunk. A finn kutatók vizsgálatai alapján egyáltalán nem lehet túladagolni, legrosszabb esetben hasmenést okozhat. Paál Tihamér szerint azonban nem javasolt a C-vitaminnak az ajánlott napi bevitel (100 mg) fölötti alkalmazása. “A C-vitamin jellemzően gyorsan ürül ki a szervezetből, emiatt egy viszonylag nagy, egyszeri dózis alkalmazása indokolatlan. A nagy adagban fogyasztott (>200 mg/nap) C-vitamin hosszú távon vesekő képződéshez vezethet. Krónikus gyulladásos folyamatokban (pl. Crohn-betegség, reumatoid artritisz) kimutatták a túlzott C-vitamin fogyasztás káros hatását” – közölte a kutató. Kovács Katalin szintén megemlítette a vesekő képződésének veszélyét, de jóval nagyobb adagot, napi 500, megfázás esetén 3×500 mg C-vitamint javasolt.

Melyik tehát a városi legenda – segít vagy nem a C-vitamin, ha már meghűltünk? Várjuk az olvasók véleményét.

Címkék: , , ,

8 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: szvl
    Közzétéve: 5.3.2010, 4:02 pm

    Na, ebből a cikkből sem tudtunk meg semmit. Gratula a szerzőjének!

    • A hozzászólás szerzője: Rácz Tímea
      Közzétéve: 5.3.2010, 6:16 pm

      Nem az volt a lényeg, hogy eldöntsük a kérdést, hanem hogy álláspontokat ismertessünk. A cikk végén pedig ott áll, hogy “várjuk az olvasók véleményét”, vagyis arra lennénk kíváncsiak, ki mit tud, hallott még a témával kapcsolatban.

  2. A hozzászólás szerzője: dr. Hantz Peter
    Közzétéve: 5.3.2010, 6:40 pm

    “A C-vitamin 1970-ben vált először igazán népszerűvé, amikor a Nobel-díjas amerikai kémikus és aktivista, Linus Pauling Vitamin C and the Common Cold című könyvében a C-vitamin megadózisban alkalmazott jótékony hatásáról számolt be.”

    Illett volna megemliteni, hogy a C-vitamint a Szegeden dolgozo magyar Nobel-dijas tudos, Szent-Gyorgyi Albert azonositotta/fedezte fol.

    Nem igaz hogy (csak) Linus Paulingnak koszonheto az elterjedese. A nepszerusiteseert maga Szent-Gyorgyi tette a legtobbet, es a 70-es eveknel joval korabban.

    udv,
    Peter

    • A hozzászólás szerzője: Lehel
      Közzétéve: 5.5.2010, 9:02 am

      Muszáj mindenhol magyarkodni? Aki érdemleges magyar, az ismeri Szent-Györgyi érdemeit, aki meg nem, azt a helyesbítés is hidegen fogja hagyni. Eléggé felháborító, hogy „értelmesnek” titulált emberek csak a csomót képesek keresni a kákán, ezáltal elterelve a figyelmet az összképről.

  3. A hozzászólás szerzője: Egy laikus
    Közzétéve: 6.3.2010, 2:46 am

    Hát a cikkben semmi nem volt, se pro, se kontra C-vitamin. Hiába a beharangozott nagy leleplezésnek nyoma sincsen. És Hantz Péternek igaza van, Szentgyörgyi volt a nagy úttörő. Felületes a cikk.

  4. A hozzászólás szerzője: Rácz Tímea
    Közzétéve: 6.3.2010, 11:10 am

    Szent-Györgyi Albert köztudott érdemeit nem is állt szándékomban kétségbe vonni. Ez a cikk a C-vitaminnak pusztán a megfázásra vonatkozó hatásait akarta tárgyalni, nem a teljes történetét. A dr. Hantz Péter által idézett részben a nátha ellenszereként való felhasználás népszerűségére gondoltam, a szövegben azóta pontosítottam. Észrevételét köszönöm.

  5. A hozzászólás szerzője: Megfázunk-e a hidegtől? » Think Outside The Box
    Közzétéve: 22.12.2010, 5:41 pm

    […] esetenként C-vitamin szedése tűnik (ez utóbbi hűlésre gyakorolt hatásáról korábban írtunk). Viszont a gyógyszeripar kezére játszani ma már nem menő, a népi bölcsesség szerint pedig […]

  6. A hozzászólás szerzője: csucsu
    Közzétéve: 18.2.2012, 3:10 pm

    Az embernek 39,2 volt a laza,semmilyen gyógyszer nem volt itthon,csak Cvitamin.6000mg-ot kapott naponta.A masodik nap mar 38 volt de csak par óraig,5 napon at kapta ezt a dózist,ma mar 2000-et kap,NAGYON SZOMORU DOLOG. HOGY SOKAN NEM HISZNEK BENNE.Nem beszelve a doktorainkról akik csak azt fujjak,hogy ne kiserletezgessunk.Hat ők mit csinalnak.magasvernyomasra,csak rizsat,rizsaval es sok zoldseget hozza,ez is mukodik.Ezt bezzeg eltitkoljak előttunk.

Szólj hozzá!