Think Outside The Box

Transindex rovatok


Wélemény | 15.8.2012

Hogyan nem tudtam meg, hogy mit gondolnak a románok a magyarokról

Patricia Couţi és Borzási Sarolta. Fotó: S.B.

Akár „a kérdés, amire mindig is tudni akartad a választ”-típusú marketingfogással is el lehetett volna adni a tegnap délutáni, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett beszélgetést, amelynek témája a magyarok a román civilek szemével volt. Az izgalmas témafelvetést azonban nem lehetett jól kibontani, abból az egyszerű okból, hogy egyetlen ember nem képviselheti a civileket, még ha a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetségének alelnöke is.

R. T.

Az eredeti meghívott Lala Panait aktivista, kultúraszervező lett volna, de végül nem közölt okokból Patricia Couţi országos alelnök beszélgetett Borzási Sarolta KMDSZ-képviselővel. Elejétől leszögezték, hogy pusztán személyes benyomásokról lesz szó, nem a szervezetek álláspontjáról – mégis elkerülhetetlenül ezek a szempontok érvényesültek, ha amúgy nem is a szervezetek nevében beszéltek.

A beszélgetés a magyar és román egyetemisták kapcsolataira összpontosított – megint csak érthető okokból -, még a MOGYE-ügy is előkerült, de mindenről csak annyira érintőlegesen, illetve felvállaltan személyesen lehetett szólni, hogy ezek a témák is megmaradtak egy haverok közötti kocsmai beszélgetés szintjén. Valahogy logikus, hogy a diákszervezetekben aktiválók kapcsolata sosem lesz teljesen feszült, az egy egyetemre járók is nagyjából kommunikálnak egymással és nem etnikai konfliktusokkal múlatják az idejüket, illetve ha elő is fordul ilyesmi, értelmes ember nem általánosít.

Arról tehát nem tudtunk meg semmit, hogy hogyan látják a románok a magyarokat, csak az derült ki, hogy egy magyar dadus mellett felnőtt, civil szférában tevékenykedő jogászhallgató lány milyennek talál „minket” – összetartónak, de nem zárkózottnak, rendezettnek, illetve olyannak, akik kiállnak az érdekeikért. A negatív benyomások/tulajdonságok megnevezése elől kitért. Abbéli tapasztalata, hogy az ország mely részén éreznek inkább ellenszenvet a magyarokkal szemben, összecseng még sokak élményeivel: Bukarest, illetve Galac és környéke (utóbbi oka egy közönségbeli bekiabálás szerint az is, hogy nekik is van hokicsapatuk).

A legérdekesebb pillanat az volt, amikor megkérdezték tőle, mit szólna ahhoz, ha a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé válna, amint az a románnal Ukrajna Cernăuţi térségében meg is történhet. Patriciát annyira váratlanul érte ennek a gondolata is, hogy nem tudott egyértelmű választ adni, túl sekélyes ismeretekre hivatkozva. Bár a közönség segítségével nagyjából körbe lehetett járni, hogy pontosan milyen előnyöket jelentene egy ilyen törvény, továbbra sem volt világos, hogy miért kellene akár igent, akár nemet mondani rá.

Egy ilyen érdekes, örökké aktuális és fontos témát nem lett volna szabad ilyen szinten kezelni, még ha az egyetemisták jóindulata meg is volt benne. Talán egyszer tényleg lesz egy nagyobb, mindenféle szempontból relevánsabb fórum.

Címkék: , , , , , ,

7 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: dinnye
    Közzétéve: 15.8.2012, 10:39 am

    Nagyon jó, hogy mindezt leírtad – bár gyakorlatilag mégsem szól “semmiről sem” a cikk. Furcsa, hogy a “román” szemtől szemben mindig nagy koma a “magyarral”, azonban láthatóan nem működik ez a komaság. Jó lenne egyszer már tényleg egy olyan fórumot összehozni, ahol ezeket a dolgokat ki lehetne bontani. Tényleg, tetszik a “vitaindító” cikked, de nem nagyon hiszem, hogy valaki érdemben foglalkozni fog vele. Pedig nagyon kellene.

    • A hozzászólás szerzője: rácztimi
      Közzétéve: 15.8.2012, 10:54 am

      Szia, szerintem nem arról volt szó, hogy “komaság” vagy nem komaság… ez fordítva is könnyen előfordulhat amúgy. Szerintem inkább arról, hogy bármennyire próbálkozunk “a másikokról” beszélni, vagy túl személyes lesz, vagy túl általánosító. A személyes, főleg az egyszemélyes édeskevés, az általánosításnak pedig csak akkor van valamiféle haszna, ha komoly felmérések állnak mögötte.

      • A hozzászólás szerzője: dinnye
        Közzétéve: 15.8.2012, 10:06 pm

        Abszolút egyetértek veled. A komaságról pedig mégiscsak szól ez az egész szerintem… mert szemtől szembe mindig nagyon kedvesek vagyunk egymással, de főleg a “legtoleránsabbak”. Ritka az, hogy egymást ismerők kritikusan nyilatkozzanak egymásról – ez a politikum és egyszeri ember szintjén is igaz. Szerintem a megközelítés az a konkrét történésekből és konkrét helyzetek megbeszéléséből kellene kiinduljon. Persze valószínűleg ebből meg perpatvar lenne és a “ki volt itt előbb”-ig fajulna (vissza)… mert a miértek általában ebből a feszültségekből fakadnak… Lehet, hogy ez egy ördögkerék, amiből esély sincsen kimászni, hiszen mindkét tábor “előbb” volt itt és jogában áll több jogot birtokolni…? 😀 Érdekelne, hogy TE hogyan képzelnéd el ennek a patthelyzetnek a “megoldását” vagy egyáltalán a folytatását.

  2. A hozzászólás szerzője: Astalavista
    Közzétéve: 15.8.2012, 8:16 pm

    “Patriciát annyira váratlanul érte ennek a gondolata is, hogy nem tudott egyértelmű választ adni, túl sekélyes ismeretekre hivatkozva.”
    Ez annyira jellemző a románok legalább kétharmadára, hogy valósággal sablonként kezelhető: Románia az európai kisebbségi politikában A követendő példa. Ezt annyit hangoztatták mindenfele, hogy el is hitték magukról. És most tessék, az ukránok beleköpnek a levesbe…

    Fa ce zice popa, nu ce face popa. Capul plecat sabia nu-l taie. Numai boul e consecvent.
    Ilyeneknek látnám én a románokat, ha általánosítani kellene. Ja, és fara numar! :)))

  3. A hozzászólás szerzője: Juli
    Közzétéve: 15.8.2012, 9:07 pm

    Ez a beszelgetes szinte semmit nem ert. Szemelyesen vettem reszt az igerkezo rendezvenyen, de hatalmasat csalodtam, mivel a KMDSZ kepviseloje semmi erdekfeszitot nem nyujtott a kozonseg szamara. Egy ilyen beszelgetesre igenis szukseg van, de hat legyen egy annyi becsulet az egeszben, hogy odarakjanak peldaul egy szociologust, nem pedig egy lanyt, aki tulajdonkeppen csak papiron jogaszhallgato hisz az egyetem fele sem jar, ne beszeljunk a sok elmaradt vizsgarol(utana lehet kerdezni az evfolyamtarsaktol, en is azt tettem)…de hat elvegre, jol hangzik, hogy az illeto fontoskodoan elmondja, hogy jogon van, de alapvetoen semmi ralatasa, beszelgetest lebonyolito kepessege nincs.
    REMEK ELKEPZELES, TRAGIKUSAN GYENGE KIVITELEZES VOLT!

    • A hozzászólás szerzője: Tamás
      Közzétéve: 17.8.2012, 5:07 pm

      Kedves Juli! Egy rendezvényt lehet kritizálni, javaslatokat megfogalmazni, építőjellegű kritikákkal élni és javaslatokat megfogalmazni, hogy a következő jobb legyen. Ettől vagyunk egy közösség, aki egymást segítve, formázva erősíti egymást és önmagát. Azt hiszem a második része a bejegyzésednek teljesen fölösleges és rosszindulatú, ami csak téged jellemez. Nem tudom, hogy irigy vagy-e arra lányra vagy a pasidat nyúlta le, de gondolom nem aszerint kell jellemezni valakit, hogy hány vizsgája maradt el es milyen a jelenléte, nekem is volt elmaradt vizsgám, de ettől nem lettem kevesebb. Nálunk azt mondjak, hogy mindenki először a maga portája körül söpörjön, gondolom neked is még van mit, erről bejegyzésed is tanúbizonyságot tett!

      • A hozzászólás szerzője: Juli
        Közzétéve: 20.8.2012, 11:36 am

        Elnezest kerek ha rosszindulatunak tuntem,nem ez volt a szandekom…koszonom a kritikat, mostmar tenyleg atlatom, hogy megsertettem Borzasi Saroltat s talan kicsit durva volt az egesz. De a problema ennel melyebb, mivel ot a jogon megvalasztottak diakszenatornak s mindenki orvendett, hogy egy magyar lany kepviselhet egy roman tagozatot, azonban mikor az egyetemen nem jelenik meg egyaltalan, nem veszi szamba az ott levo diakokat mindenki egy nagy kerdojellel latja el a szandekait. A funkcio hatalom es ezzel elni kell, foleg akkor ha tenyleg egy kozosseg akarunk lenni, mint ahogyan te is megfogalmaztad. A lenyeg csupan annyi lenne, hogy nem varhatod el, hogy valaki kialljon melletted, felvallalja azt a buszkeseget, hogy magyar diakszenatorja van a jogi karnak s azutan teljesen hatat forditson az egesznek.

Szólj hozzá!