Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 12.3.2012

Ész nélküli folyószabályozás: amikor a szekér megkerüli a lovakat

A Tusnádi-szoros egyik szakasza, amelyet még elkerültek a munkagépek. Fotó: Imecs István

Bármilyen méretű vízfolyás, legyen az patak, folyó vagy folyam, rendelkezik egy önszabályozó, folyamatosan változásban lévő dinamikával. Ez egy nagyon komplex rendszer, melynek megértése és tanulmányozása tudományágakat szült, és életünk egyik legfontosabb lételemének, a víznek az „ügye” lett. Ez a „vízügy” az elmúlt évszázadban országszerte nagy átalakításokban merült ki, a víz az ember „ellensége” lett, amit folyamatosan „le kell győzni”, úrrá kell lenni rajta, meg kell szabadulni tőle.

Imecs István

Természetesen az emberi települések terjeszkedése és a mezőgadaság szükségletei azt eredményezték, hogy a vizek által „uralt” területeket vízmentesítettük, és ez így volt jó, nőtt a gazdaság. Ezzel a folyamattal aztán nagy lendületet vett a szabályozások, lecsapolások, mederkotrások, betonozások, partjavítások és még sok más munkálat korszaka. Mára nagyon kevés folyó vagy patak létezik az országban, amely nem lenne legalább egy szakaszon kotrógépek által érintve. Ez a szakasz az esetek szerencsés részében csak a befolyó részt érintik, ami egy nagyobb vízfolyás árterülete, és azt persze le kell szabályozni, nehogy kiöntsön tavasszal a végtelen búzamezőkre vagy kaszálókra.

Attól a pillanattól kezdve, hogy beavatkozunk a vízfolyások természetes dinamikájába, számolnunk kell a következményeivel. Persze mindezt pénzben. A nagy dilemma még mindig az marad, hogy vajon gazdaságosabb és biztonságosabb az, ha egy folyót előzőleg térképen vonalzóval meghúzott egyenesre szabályozunk, vagy meghagyunk neki egy kis árteret, ahol engedjük érvényesíteni természetes dinamikáját?

A mai generáció már úgy nő fel, hogy az látja, hallja és ezáltal tanulja is, hogy az a jó és biztonságos, ha egy vízfolyást minél egyenesebbre szabályozunk, minél mélyebbre ásunk (persze évente újra kell ásni, ha van rá anyagi forrás). Ha lehet, a két partját betonfalakkal meg kell erősíteni, sőt ha van elég pénzünk rá, akkor a teljes medret is lebetonozhatjuk. Erre mit mondjon az ember? A házunk tetejére felszerelt csatorna is pont úgy néz ki, mint a patak a falu mellett, és tényleg, mennyire eredményes és hasznos.

Lássunk néhány ironikus helyzetet. Bármerre nézünk az országban, találunk olyan árterületeket, ahol sűrű lecsapoló árokrendszer biztosítja a víz távozását. Ezek általában kaszálók. Mégis sokszor azt láthatjuk, hogy nem kaszálják az emberek, sőt évek óta nem is kaszálták, viszont ennek ellenére a lecsapoló árokok fenntartására óriási pénzösszegeket költenek. Az okot ott kell keresni, hogy a ’70-es években, amikor lecsapolták az árteret és elkezdtek kaszálni, nagyon dús, állati takarmánynak alkalmas füvet kaszálhattak. Persze volt olyan eset, hogy a vizenyős talaj miatt ott kellett hagyniuk a szénát és csak télen vitték haza. Viszont az évtizedek során ezek a nyílegyenes árokok felteltek hordalékkal, mert nem volt part, ahová lerakják azt, és így folyamatosan újra kellett ásni, mélyebbre és szélesebbre. Lassan a talajvízszint olyan alacsonyra süllyedt, hogy már nem tudta táplálni az ártér kaszálóit; a víz gyorsan kiszaladt a területről. Emiatt a kaszálók minőségüket is elvesztették.

Egy másik érdekesség: néha mezőgazdasági területek mentén lévő leszabályozott, újrakotort patak vizét szivattyúzzák ki és öntözik vele a patak mentén lévő termőföldeket. Ez is a talajvízszintnek tudható be, mivel a patakot olyan mélyre ásták, hogy a terület talajvize már sokkal alacsonyabban fut bele a patakba, és nem érinti a felső, termőtalaj szintjét. Ez így nem tűnik gazdaságosnak.

Kinek jelent árvízveszélyt egy ekkora patak a semmi közepén? Havad patak. Fotó: Papp Tamás

Természetesen nem azokról az esetekről van szó, amikor valóban reális árvízvédelmi problémák vannak, emberi településeket, életeket, építményeket kell megvédeni. Mivel ezek reális és racionális problémák, ha más megoldás nincs, meg kell erősíteni a töltéseket, szabályozni kell a víz folyását és erejét, hogy árvizek esetén ne veszélyeztessen senkit és semmit. Ha a törvények betartásával, előzetes szakmai felmérés eredményeként született az árvízvédelmi munkálat terve, és engedéllyel működik, az nagyon rendjén van, támogatni kell. A kérdés csak annyi, hogy valóban minden esetben reális és szakmai alapja van az „árvízvédelmi” munkálatoknak? Minden esetben megalapozott és törvényes az eurók millióinak elköltése árvízvédelmi célokból?

Ezek mellett természetesen az állat- és növényvilágról is beszélnünk kell, mivel a vízhez kötött élőhelyek a legfajgazdagabbak. A víz mindennek lételeme, nemcsak az embernek. Azt, hogy az ilyen lecsapolások, mederásások, kotrások, szabályozások hány európai érdekeltségű védett növény- és állatfajt érintenek negatívan nap mint nap, főleg ha a munkálatok természetvédelmi területeken zajlanak, nehéz összegezni. Inkább nézzünk meg néhány konkrét példát a közelmúltból.

Az első az Olt folyón történt 2010 őszén, a Csíki-medencében, Szíkszentkirály és Csíkszereda közötti szakaszon. Itt néhány kilométeres szakaszon az Olt folyót teljes egészében újraásták, partját leegyenesítették, és a parti növényzetet, fákat teljesen eltüntették. A mederben egy öklömnyi kő sem maradt. Közelebbről megnézve az érintett terület a Borsáros-láp egyik része, mely az Omlásalja névre hallgat. Ez a terület 1939 óta természetvédelmi terület, mint az ország maradványfajokban leggazdagabb forráslápja, ahol az utolsó évtized során 167 fajt határoztak meg a botanikusok. Azóta az a terület az Olt folyóval együtt a Natura 2000 hálózat, az Alcsíki-medence Natura 2000-es terület szerves része.

A terület gondnokaiként utánajártunk, hogy vajon milyen szakmai dokumentáció alapján született az engedélyeztetés erre a tevékenységre. Az illetékes állami hatóságtól megtudtuk, hogy a munkálat már 70%-ban el volt végezve, amikor felszólításra elkezdték az engedélyeztetési eljárásra beadni a dokumentációt. Ha reális árvízveszély eredményeként született volna munkálat, eszünkbe se jut rákérdezni. De, ahogy a képen is látható, a folyószakasz egy domboldal alatt húzódik, távol a településtől.

Csíkszenkirálytól északra történő „átalakítás”. A térképen a munkálat nyomvonala látható. Fotó: Imecs István

Másik példa a sok közül ugyancsak a Csíki-medence árterületében játszódik. Nemrégiben figyeltünk fel arra, hogy a térség legnagyobb patakjának, a Fiság patakának a befolyó néhány kilométere teljesen ki van ásva és a partmenti növényzet is el van tüntetve. Ezen a szakaszon az elmúlt évek felmérései során 12 halfaj bukkant elő, amelyek közül 6 európai szintű „védettségnek” örvend. Hozzájuk csatlakozik 2 emlős is (hód és vidra), melyeknek otthont adott ez a szakasz. Nem is beszélve a partmeni bokorsávokban élő nagyszámú madárfajról. Hasonló módon utánajártunk a munkálatnak, viszont itt semmilyen információt nem tudtunk szerezni, mivel az illetékes hatóságokhoz semmiféle dokumentáció, indítványozás vagy kérés nem volt benyújtva az engedélyeztetési eljárás beindításához. Így csak a saját elképzeléseinkre támaszkodhattunk. Vajon miért kellett azt ennyire agresszíven kiásni, amikor egy óriási termőföld kellős közepén húzódik, távol és jóval alacsonyabban a településektől?

A Fiság pataka. A kikotort szakasztól északra 650 m-re található a legközelebbi település (Csatószeg) és délre 1200 m-re (Csíkverebes), mindkettő magasabban feszik a pataknál. Vajon így fog kinézni a Tusnádi-szoros is? Fotó: Imecs István

A legérdekesebb történet pedig az, hogy tudomást szereztünk arról, hogy a Tusnádi-szorost (Olt-völgye) ki akarják ásni Újtusnád és Tusnádfürdő települések között. A munkálatokat pedig már tavaly késő ősszel elkezdték, de a gyors tél beköszöntével megálltak a munkagépek és türelmetlenül várják a tavaszt, hogy tudják folytatni a munkát. Az eddigi munkálat egy 100 m-es szakaszt érintett, viszont a munkálatok lezajlásában érintett kivitelezők határozottan kijelentették, akár jövő héttől újraindul a munka, ha az időjárás megengedi. Hozzátették, hogy sok pénz van erre szánva, nem állhatnak le a munkával csak azért, mert Natura 2000 területen dolgoznak. Valóban, a pénznek forognia kell. Viszont hasonló módon utánajártunk a dolognak és újra azt a választ kaptuk, hogy nincs semmiféle engedély kiadva a munkálatra, csak egy projekt-szándéknyilatkozatot adtak le, ami a procedúra első lépése. Ezt kellene követnie annak a dokumentációnak, amelyből bárki megtudhatja, milyen szakmai alapon fog történni a munkálat, amennyiben engedélyezve lesz. Így hát újra laikusként tanácskoztunk. Miért akarják a Csíki-medence utolsó természetközeli szakaszában, a Tusnádi-szorosban az Olt folyót kiásni? Hol és milyen árvízvédelmi veszélyt jelent ezen a szakaszon a folyó? Ha akarna, se tudna itt kiönteni, hisz egy szűk völgybe van zárva. Kiöntés esetén se érintene épületet, még kaszálót sem, hiszen a fenyves a két parton összeér.

Téli álmot aludt a munkagép, de akár jövő héten is folytathatja a kotrást a Tusnádi-szorosban. Térképen az Újtusnád és Tusnádfürdő közötti szoros, amelyben be van jelölve a tervezett munkatáv. Fotó: Imecs István

Az őszi munkálat óta Újtusnád település határában várják a munkagépek, hogy folytathassák útjukat a szoros irányába. Fotó: Pilbáth Attila

Valószínűleg sokan utaztak már itt hosszan vonattal, hiszen az Olt mentén csak egy vasúti sín fut, amelyen naponta több vonatjárat robog. Ez az a táj, ahol a sok mezőgazdasági területtel és településekkel tarkított látvány a természetközelivel váltakozik. Itt látható még az egész térségben egyedülállóan az, hogy az Oltnak van kanyarulata, meandere. Mindez persze kiegészül azzal az értékes állat- és növényvilággal, ami épp ennek az egyedülálló állapotnak köszönhető. Nem is beszélve arról, hogy ez is a fent említett Natura 2000 területhez tartozik.

A sor itt nem zárul be, a Csíki-medence nem az egyetlen ilyen terület. Egyre több információ érkezik más vidékről is, hasonló esetekkel. Legutóbb egy Maros megyei esetről kaptunk információt, ahol Havad (Neaua) településtől délre, a Havad-patakot (pârâul Ghegheş) ásták ki hasonló módon, eltűntetve a parti növényzetet, és a kivitelező ott sem rendelkezett semmiféle engedéllyel. Természetesen ott is egy Natura 2000 terület kellős közepében folyt a munkálat, távol a településektől.

A történet valószínűleg nem áll meg itt, hiszen most rengeteg európai pénzt lehet lehívni mindenféle munkálatra. Sokszor az engedélyeztetés időigényes, és inkább megcsinálják előre a munkát, azután – ha nagyon muszáj – engedélyt is kérnek rá. Persze ez elővigyázatosság, mert lehet, hogy kiderülne: nem megalapozott az árvízvédelmi munkálat, nincs is árvízveszély, és nem kapnának rá engedélyt.

Itt nem a munkás emberek, munkahelyek ellen szólok, hanem a racionális gondolkodás mellett, hisz amíg ok nélkül eurók millióit fektetik ilyen munkálatokba, addig nehéz más szektorokban a munkanélküliséget és a pénzhiányt utolérni.

A szerző az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet regionális igazgatója. A szervezet az Alcsíki-medence ROSCI0007 Natura 2000 terület gondnokságáért felelős.

Címkék: , , , , ,

20 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Laci
    Közzétéve: 12.3.2012, 4:35 pm

    Az emberi butaság és a kapzsiság határtalan.

  2. A hozzászólás szerzője: AVak
    Közzétéve: 12.3.2012, 5:23 pm

    a fás növényzet eltüntetése újabban rendszeresen előfordul a legkülönbözőbb helyeken: útszéleken, vasúti sínek mentén, árkok, patakok mentén, még a neves Kossuth-téren is, mintha hadat üzent volna az ember a fáknak

  3. A hozzászólás szerzője: mindegy
    Közzétéve: 12.3.2012, 10:40 pm

    Tulajdonképpen mi a lényege annak, hogy egy terület Natura 2000es?

  4. A hozzászólás szerzője: Imreh Andras
    Közzétéve: 13.3.2012, 8:17 am

    Betont neki gyerekek… Azt nem lehet ellenőrizni, tehát nagy mennyiségben lopható… És persze ehhez mérten megfelelően drága… Ha 10 facsemetével kevesebbet ültetsz mennyit zsebelsz be? 100 Lejt? De még az a 10 hiánya és észrevehető és időálló az a hülye fa, nem kell javítani… De 100 zsák cement ára már valamivel többet hoz a konyhára és nem tűnik fel a hiánya… Csak a hülye cement egy év alatt – terv szerint – tönkremegy és kell javítani, így megint jön zsebbe a cement ára…. Megvan a körforgás. Hurrá. Persze ezt nem csak vizeknél hanem parkoknál, tájrendezéseknél is meg lehet csinálni, így megfelelő mértékű port is biztosítva egy egy városnak.

  5. A hozzászólás szerzője: Miklós Károly
    Közzétéve: 13.3.2012, 9:15 am

    A Vízügy egy kicsit hasonlít a házasságra, olyan problémákkal küszködik amelyek nélküle többnyire nem léteznének. Azzal , hogy kiegyenesítette a természetes vízlassítókat, a kanyarulatokat, belelépett egy mókuskerékbe amelyben már nincs megállás, kellenek a költséges keresztgátak meg sok más pénznyelő okosság. Ami a kibetonozott medreket és a kiírtott partmenti növényzetet illeti, egyetértek a halakkal és minden vízben vagy vízmentén élővel : az Ember a Földön a legnagyobb barom !

  6. A hozzászólás szerzője: Imecs Istvan
    Közzétéve: 13.3.2012, 10:03 am

    @mindegy:
    – A Natura 2000-es teruletek egyfajta termeszetvedelmi terulet kategoriat kepeznek. Ezeket a teruleteket ertekes elohelyek, noveny- es allatfajok jelenlete alapjan jeloltek ki es ezek megorzeset szolgaljak. Ahhoz, hogy az eljaras torvenyes legyen a projekt tervezo le kell adjon a kornyezetvedelmi ugynokseghez egy szandeknyilatkozatot a projektrol. Ezt koveti az a dokumentacio, amiben le van irva reszletesen, hogy pontosan hol, mikor, milyen munkalat lesz, miert stb. terkepekkel. Ennek a szakmai dokumentacionak alapjan donti el a kornyezetvedelmi ugynokseg, hogy egyreszt termeszetvedelmi teruleten belul akarnak-e dolgozni, ha igen akkor kerik a terulet gondnokanak/adminisztratoranak a jovahagyasat, ami akar egy kornyezeti hatastanulmany eredmenyekent is szulethet.
    Viszont jelen esetben azzal allunk szembe, hogy sok esetben csak a projekt cime, vagy meg az sem letezik, es mar a munkalat el van vegezve. Ha nincs rola dokumentacio nincs ahogy egyaltalan tudni azt, hogy pontosan hol es mikor fognak dolgozni, ennek kovetkezteben semmifele engedellyel nem is rendelkezhetnek.
    Burokratikusnak tunhet a rendszer, de nagyon egyszeru: projekt tervezet -> dokumentacio kornyezetvedelmi engedelyhez -> esetlegesen vedett terulet gondnokatol jovahagyas -> epitkezesi engedelyek stb -> indulhat a munka.
    Itt forditva tortenik: indul a munka -> lejar a munka….(semmi engedely)

  7. A hozzászólás szerzője: Laci
    Közzétéve: 13.3.2012, 10:21 am

    Nalunk a kornyezetvedelem csak papiron letezik, azert hogy kulonfele adokat beszedjenek, de tulajdonkeppen nem tesznek semmit.
    Erdoirtas, patakszabalyozas, micro vizieromuvek, banyaszas s meg biztos sorolhato tovabb, az eredmenye az lesz hogy nem marad egy tenyernyi vad terulet. Amig a figyelem a rosia montana-n van ezek az apro munkalatok teszik az igazi kart.

  8. A hozzászólás szerzője: Demeter István
    Közzétéve: 14.3.2012, 1:08 am

    A környezetvédők és a környezettisztelők elvi kötelessége megállítani az ilyen jellegű oktalan munkálatokat. Engem például mérnöki mivoltomban is sértenek ezek a képtelen élőhelyrombolások. Felháborító, hogy semmibe veszik az alapvető etikai követelményeket a tervezési szakaszban.Olyan ez, mintha az orvos vésővel és kalapáccsal állna neki műteni.

  9. A hozzászólás szerzője: csaba
    Közzétéve: 14.3.2012, 6:15 pm

    Jol van, de ha mindezt tudjuk, miert nem hivja ki valaki a rendorseget a kotrogepekre? ENGEDELY NELKUL KOTORNAK!!!!!!
    Persze konnyu nekem itt a szamitogep elott szajalni, de nincs egy civil szervezet aki beallitana vagy 30 embert az arokba? Akkor aztan jon a mernok ur es o vagy papirt mutat vagy rendort hiv. Ha meg rendort hiv, akkor papirt mutat vagy nem as. Tudom, hogy ha megvan a papir attol meg ugyanugy elvegzik a folosleges kotrast, de hatha valahol valakinek megakad a figyelme azon, hogy ket sziklafal kozott a viz ha kiont, akkor ket sziklafalat fog mosni es ott igazan folosleges kotorni (nyilvan nemcsak ott).
    Ez utan a cikk utan tetlenul nezni a munkak tovabbfolytatodasat, az … nem talalok eleg eros szavakat ra.

  10. A hozzászólás szerzője: Imecs Istvan
    Közzétéve: 14.3.2012, 7:26 pm

    @csaba
    ezt a történetet a múlt hét második felében kezdődött el és a hétvégén született ez a cikk, amely sajnos csak egy töredékét mutatja be a valóságnak. Óriási folyószakaszok vannak teljesen lecsupaszítva, parti növényzet és kanyarulat mentesítve. A kár amit így okoztak szinte fel sem mérhető sem etikailag, sem természetvédelmileg, sem anyagilag.
    Mivel nem létezik szakmai dokumentáció ennek ellentétéről, mégpedig arról, hogy szükséges és szakmai árvízvédelmi munkálat született, így az én vagy a bárki más személyes véleménye érvényes a látottak alapján.
    A látottakat írásba foglaltuk és egy közlönyt adtunk le a következő állami szervekhez:
    1. Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrség
    2. Országos Környezetvédelmi Őrség – Bukarest
    3. Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség
    4. Szebeni Regionális Környezetvédelmi Ügynökség
    5. Hargita Megyei Vízügyi Igazgatóság
    6. Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatóság

    – egyelőre szóbeli visszajelzést kaptunk pl. az országos őrség igazgatója részéről, aki bíztosított, hogy megoldás irányába indulnak el.
    Ahogy megjönnek a válaszok egy széleskörű sajtótájékoztatót fogunk tartani ezzel a témával kapcsolatban.
    Jelzem, az általunk észlelt esetek nagyon kis területre korlátozódnak le. A munkálat pedig, ahogy fennebb Miklós Károly megfogalmazta, olyan tevékenység, amely újabb hasonló munkálat szükségességét szüli. Valójában azzal, amit tesznek, túlmenően azon, hogy óriási károk születnek a partmenti és a vízi élővilágban, szó szerint előidézik az árvizet, a partomlást. Csak, hogy egy példát említsek, mindannyian tudjuk, hogy a partmenti fás növényzet szilárdan tartja a partokat, domboldalakat…akkor miért kell az utolsó kis bokrot is eltüntetni, kiásni a partokról hosszú kilómétereken át???
    Tisztelettel, Imecs

    • A hozzászólás szerzője: csaba
      Közzétéve: 18.3.2012, 2:48 am

      Koszonom a valaszat. Remelem, hogy valamennyire sikerul lefekezni ezt az orultseget.

  11. A hozzászólás szerzője: Makranczy György
    Közzétéve: 19.3.2012, 3:07 pm

    Szinte számbavehetetlenek azok az előlények (főként apró rovarok) amelyeket ily módon kiirtottak. A Felvidéken (Szlovákiában) szinte már nincs is patak, csak ilyen kiegyenesített, mélyre beásott szennylevezető csatornák, amiknek semmilyen természetes élővilága nincs. Erdélyben eddig “le voltak maradva”, most úgy látszik, igyekeznek a lemaradást behozni a megmaradt élőhelyek tönkretételével. A másik ilyen irtózatos pusztítást előidéző vízügyi tevékenység a víztározók építése.

  12. A hozzászólás szerzője: a Nagy Természet
    Közzétéve: 21.3.2012, 9:29 am

    Elég nagy a természet, vigyáz az magára! Más lehetőség úgysem marad, a környezetvédelmi őrség politikai szervezet, csak az aktuális konkurrencia szívatása foglalkoztatja, a nevükön kívül semmi közük a környezet védelméhez. A környezetvédelmi ügynökség amennyivel szelídebb, annyival tehetetlenebb, semmi ellenőrző hatásköre nincs, a hozzá-fordulók szívatásában kimerül minden erejük. Ez mint a cikkből is kiderül simán kikerülhető azzal hogy oda se megy az ember, a nagyok ezt mind így csinálják, az őrség támogatásával (cinkos szemethunyás) ezt nyugodtan megtehetik. A vízügy a saját malmára hajtja a vizet, elavult könyvekből nyomatják a lejárt ötéves terveket. Tipikus esete annak, amikor a butaság szorgalommal párosul.. fenn persze van aki tudja a lényeget, de neki nagyon megéri, azért csinálják.
    Ezért gondolom hogy majd csak vigyáz magára a természet, hordott még nagyobb állatokat a hátán.

  13. A hozzászólás szerzője: nivre
    Közzétéve: 21.3.2012, 10:45 am

    Tisztelt holgyeim es uraim!
    Amint latom mindenki el van foglalva a rovarokkal, faagacskakkal, az egyenes arok asassal stb. ezek mind csak okoskodasok. Senki nem beszel az arvizekrol ami az elmult evekben voltak, gondolom akkor is ezek az ebek ugattak, hogy senki nem tesz semmit, foleg a polgarmester, de hol vannak a vizugy szakemberei es igy tovabb…

  14. A hozzászólás szerzője: attis
    Közzétéve: 29.3.2012, 1:25 am

    @nivre
    ha belakjuk a folyok arteruletet akkor szamolnunk kell azzal, hogy arviz lesz…vegulis mindenki okoskodik aki nem tartja tiszteletben, pl. te!

  15. A hozzászólás szerzője: Lecsapolt láp, felégetett kaszálók, rezervátumbeli fakitermelés: illegalitások védett területeken » Think Outside The Box
    Közzétéve: 2.11.2012, 9:58 am

    […] várták a tavaszt, hogy folytassák munkájukat a szoroson át. Erről a történetről be is számoltunk korábban, melynek hosszú és izgalmas következményei voltak. Mivel a terület gondnokaként nem kaptunk […]

  16. A hozzászólás szerzője: Faragó György
    Közzétéve: 6.6.2013, 11:04 am

    Foglalkozott-e valaki azzal a gondolattal, hogy mi van akkor, ha árvíz idején felgyorsítják a víz folyási sebességét?
    Pl. a Duna alsó szakaszán, vagy mondjuk 200 km-ként lehorgonyzott hajókkal, vagy speciális, az árvíz idején vízbe bocsájtott, láncra fűzött hajócsavar-sorokkal úgy lehetne szabályozni a víz sebességét, hogy ne lépjen át a víz szintje egy kritikus értéket.
    Durva számításom szerint ez nem is igényelne kivitelezhetetlenül nagy energiát, a 2-4 hetes üzemeltetés költsége nagyságrenddel kisebb lenne a védekezés áránál – és akkor még nem is számoltam az elmaradó károkkal.

    • A hozzászólás szerzője: Imreh Andras
      Közzétéve: 6.6.2013, 1:02 pm

      Mekkorát gyorsít a vízen egy hajócsavar?? Több 1000 m3 vízen egy pár hajó??? Mennyi hajó?? Mi van a 10 méter mélységben? Érdekes ötlet de nem látom értelmét. Nagyon nagyon az aránybeli különbségek…

      • A hozzászólás szerzője: Faragó György
        Közzétéve: 6.6.2013, 2:13 pm

        Éppen azt kellene kiszámítani, hány hajó, vagy hány hajócsavar, mekkora teljesítmény szükséges, és ennek árát összevetni akár egyetlen árvízi védekezés és a károk árával.
        És ha már itt tartunk, védekeznek kisebb folyóknál a víz átemelésével is. Ezt pl. a Duna deltája fölötti gáttal és zsilipkapuval meg lehetne oldani. Ismét az a kérdés, hogy egy ilyen nagy beruházás megéri-e. Ehhez a vízügyi szakemberek számítására lenne szükség.
        Megjegyzem, épült már gát a Dunánál sokkal nagyobb folyóknál is. Ott energiát nyernek a felduzzasztott vízből esetünkben értéket mentenének a Fekete tenger felé átemelt vízzel.

  17. A hozzászólás szerzője: Imreh Andras
    Közzétéve: 6.6.2013, 3:36 pm

    Egy hajócsavar élkepesztően kevés vizet mozgat meg ha ilyen célra használod. A hajót meglepően könnyen tolja, mert nagy a tehetetlensége de szerintem a folyó vizet nem gyorsítja fel hasznosan mértékben. Ez olyan mintha azt mondanád, hogy kinyitod a terasz ajtót és ventilátorokkal vákumot csinálsz a házban…

Szólj hozzá!