Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 24.10.2011

Régi bárkák új formában: csűr, bútor vagy stúdió?

Az adaptive reuse elve épületek esetében viszonylag egyszerűen működik, mint ahogyan azt gyárépületekkel és templomokkal már láthattuk. Ha nincs teljesen romos állapotban, a felújítás már csak pénz és ötlet kérdése. De mit lehet az újrahasznosítás jegyében kezdeni kiöregedett vagy zátonyra futott bárkákkal, kisebb hajókkal? Van, akinek erre is volt ötlete.

Aludjunk benne!

Több kiöregedett csónakból egy egész szállodát lehet létesíteni, ezt konkrétan New Yorkban találta ki egy helyi művész, Constance Hockaday. A Boggsville Boatel részben kiállítás, részben pedig valódi szálláshely volt, a csónakokra azonban a vendégeknek maguknak kellett hozni ágyneműt, és áram sincs a “szobákban”. A Boggsville különben egy hírhedt, 1870-es évekbeli úszó bordélyház vezetőjéről, Nany Boggsról kapta a nevét.

A csónakhotel csak egy nyár erejéig, júliustól szeptemberig volt “lakható”. Öt darab 8-10 méter hosszú halászhajó és egy lakóhajó között lehetett választani, amelyeket egy kis öbölben, egy lebegő platform körül horgonyoztak le.

Fordítsuk fel!

A kis nagy-britanniai Lindisfarne szigeten a lakosok nagyon egyszerű módot találtak az elhasználódott csónakok újrahasznosítására, és ez mára hagyománnyá vált. Egyszerűen felfordítják ezeket, ajtót vágnak rá, kicsit felfrissítik a festést, és máris kész a csűr vagy hambár.

Énekeljünk benne!

Egy úszó stúdiót nem mindenki engedhet meg magának, Thomas Dolby brit énekes viszont eBayen vásárolt egy 30-as évekbeli mentőcsónakot, és miután egy 450 wattos szélturbinával és két napelemmel felturbózta, profi stúdió lett belőle. A számítógépeket és fényeket egytől egyig a két megújuló energiaforrás táplálja.

A hajó az azonos című regény után a Nutmeg of Consolation nevet kapta. Dolby szerint a csónak és a csendes környezet, ahol “lehorgonyzott”, maximális ihletet biztosít, és a nem mindennapi stúdiójában a világ fontos problémáiról akar zenét írni.

Daraboljuk fel!

Ha mér végképp nincs mit kezdeni egy csónakkal, az anyagok, amelyekből készült, méh hasznosak lehetnek. Különösen ha fáról van szó: Afrikában több helyen is bútorokat készítenek kiselejtezett vagy zátonyra futott hajókból.

Egy spanyol vállalat kimondottan a tarkára festett halászcsónakokat keresi Afrika nyugati partjain, illetve a helyi ácsokkal készítteti el az egyedi bútorokat. Minden darab kézzel készül, ezért nincs két egyforma, és a lényeg nem is az, hogy prímán használható bútorokat adhassanak el, hanem a helyi közösségek foglalkoztatása és a tárgyi értékek más formában történő átmentése.

Hasonló vállalkozás folyik a Dél-Afrikai Köztársaságban is, csakhogy itt zátonyra futott hajókból és bárkákból nyerik a nyersanyagot. Azt, hogy egy adott darabból milyen bútor készül, a hajó eredeti formája és a feldarabolás körülményei is meghatározzák, nincs előre eltervezve. Amikor találnak egy megfeneklett bárkát, csak annyira figyelnek, hogy szállítható nagyságú darabokra vágják fel, a többi pedig jön magától.

Az összeállítás a Tree Hugger cikkei alapján készült.

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!