Május 30-án mindazok, akik tiltakozni szeretnének a törpe vízierőművek és erdőirtások ellen, csatlakozhatnak egy Facebookon szerveződő eseményhez. A “Nemzeti mobilizáció a Retyezát parkban: együtt a maffia ellen” című rendezvényt azt követően szervezik meg, hogy május 24-én a Hunyad megyei Coroieşi közelében aktivistákra támadtak egy vízierőmű-építő cég alkalmazottai. Az incidensben megsérült az Agent Green elnöke, Gabriel Păun, valamint a cég tulajdonosa, Mihai Bocea, akit súlyos gerincsérülés ért.
A retyezáti menet 11 órakor indul a hátszegi LIDL-parkolóból, és egész naposra tervezik. A békés akció résztvevői azt is tervezik, hogy felkeresik az illetékes hatóságokat, megnézik az erdőirtásokat a Reteyzát Nemzeti Parkban, és tudósítanak arról, amit láttak és tapasztaltak.
Azok, akik az ország más részeiről szeretnének csatlakozni, jelentkezzenek a szervezőknél, hogy megoszthassák az utazási költségeket. További részletek az eseményoldalon.
Globális érvényre emelné a boltok ételpazarlását tiltó, múlt héten elfogadott francia törvényt kezdeményezője, Arash Derambarsh, aki egy párizsi külvárosban kezdett harcolni a még fogyasztható élelmiszerek kidobása ellen.
Az önkormányzati tanácsnokként dolgozó Arash Derambarsh szerint “botrányos és abszurd” volt, hogy miközben a hajléktalanok, szegények és munkanélküliek éheztek, a kereskedők pazarolták az élelmiszert, néha még szándékosan is.
A férfi által kezdeményezett, 200 ezer aláírást összegyűjtő és több híresség támogatását is bíró kampány mindössze négy hónap alatt sikeresen meggyőzte a francia parlamenti képviselők többségét arról, érdemes törvényben megtiltani a kereskedőknek a hamarosan lejáró szavatosságú élelmiszerek kidobását, valamint hogy szándékosan tönkretegyék a kidobott élelmiszert, amely még segíthetne a szeméttárolókban ételt kereső rászorulókon – írja a The Guardian.
Korábban több olyan eset is napvilágot látott Franciaországban, amikor szupermarketek fehérítőszerrel szennyezték be a még ehető élelmet is tartalmazó tárolóikat. A gyakorlat mögött több esetben az állt, hogy a boltok így akarták elkerülni a kukából gyűjtött élelmiszer miatti esetleges ételmérgezéses eseteket. A múlt csütörtökön elfogadott törvény szerint a még ehető élelmiszert a boltoknak jótékony célra kell felajánlaniuk, míg az emberi fogyasztásra már nem alkalmas ételt állattakarmányozásra kell fordítani.
Arash Derambarsh most szeretné meggyőzni az európai országokat, valamint az egész világot is, hogy érdemes követniük Franciaország példáját. “Az étel az életünk alapja, alapvető szükséglete létezésüknek” – hangsúlyozta. A férfi elmondta: többször is vádolták azzal, hogy naiv és idealista, de ő azért vált önkormányzati tanácsnokká Courbevoie-ban, mert segíteni akart az embereken.
“Talán naiv dolog más emberi lények iránt aggódni, de én tudom milyen érzés éhesnek lenni. Amikor jogot tanultam, mindössze havi 400 euróból éltem. Miután kifizettem az albérletem, csupán napi egy rendes ételt engedhettem meg magamnak délutánonként. Tésztát ettem vagy krumplit, de nehéz tanulni vagy dolgozni, ha éhes vagy, és folyamatosan arra gondolsz, honnan lesz meg a következő étel” – hangoztatta.
A kampányát Arash Derambarsh azzal kezdte, hogy összegyűjtötte és szétosztotta a helyi élelmiszerbolt által el nem adott ételt, napi mintegy 100 emberen segítve ezzel, akik mintegy fele hajléktalan, a többiek egyedülálló vagy többgyerekes anyukák, nyugdíjasok, vagy alacsony fizetésből élők voltak.
A férfi szeretné, ha a problémát megvitatná az ENSZ a szegénység felszámolását célul kitűző millenniumi fejlesztési célok között, valamint ha felmerülne a novemberi törökországi G20 csúcstalálkozón, és decemberben a párizsi ENSZ-klímakonferencián (COP21) is. Mindehhez a Bono ír rockzenész által alapított ONE kampánycsapat segítségét kívánják felhasználni.
A becslések szerint Franciaországban évente 7,1 millió tonna élelmiszer kerül a szeméttárolókba. A kidobott étel mintegy 67 százaléka a fogyasztókhoz, 15 százalék az éttermekhez, és 11 százalék a boltokhoz köthető. Az Európai Unióban 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, globálisan a szám elérheti az 1,3 milliárd tonnát is.
Erdőtarolások: okok, hatások, következmények címmel szervez Bukarestben kerekasztal-beszélgetést június 3-án a Frontline Club Bucharest. Az illegális erdőkitermelés problémáját körbejáró rendezvény keretén belül bemutatják az Alexandru Iacob és Răzvan Leucea által készített, Schweighoffer-effektus című dokumentumfilmet.
A dokumentumfilm a Hozindustrie Schweighofer tevékenységének hatásait mutatja be, köztük helyet kap a Kovászna megyei Rétyen felépített fűrészüzem esete is.
A dokumentumfilm bemutatása után kerekasztal-beszélgetés lesz a civil szervezetek képviselőivel.
Meghívottak: Andrei Ciurcanu (Rise Project), Romana Puiuleț (Rise Proiect), Csibi Magor (WWF Romania), Ionuț Apostol (Greenpeace), Octavian Berceanu (IDE) és Alexandru Iacob (a dokumentumfilm rendezője). A beszélgetés témája az erdőtarolások hatása, az intézmények szerepe az illegális erdőkitermelés megállításában, valamint az állam intézményei és a civil társadalom kapcsolata.
Felére csökkent az elefántok száma öt év alatt Mozambikban az orvvadászat miatt a World Conservation Society (WCS) nemzetközi vadvédelmi szervezet szerint. A legutóbbi számlálás alapján az elmúlt öt év alatt drámaian, 48 százalékkal – 20 ezerről 10 ezer 300-ra csökkent az elefántok száma a legnagyobb elefántpopulációkat fenyegető orvvadászat miatt – olvasható a szervezet közleményben.
Az afrikai földrészen becslések szerint évente 30 ezer elefántot ölnek le illegálisan, hogy kielégítsék az elsősorban Kínának és más ázsiai országoknak szánt elefántcsont iránti igényeket. Olvasd el a teljes sztorit
A Neuer Weg egy típuslevelet tett közzé weboldalán, és arra biztatja az olvasókat, küldjék el személyes üzenetben a Schweighofer alkalmazottainak.
Fotó: Voicu Tomos, volt erdész (via Neuer Weg)
“Ön csak egyszerű alkalmazott, de hiszem, hogy megvan az erő Önben, hogy jobbra fordítsa a dolgokat, belülről” – áll a levélben. Az írás megfogalmazója azt javasolja az osztrák fafeldolgozónál alkalmazásban lévő személyeknek, adják tovább az információkat a munkatársaik körében, beszélgessenek a témáról a családjukkal, kérdezzék meg felettesüket, tudják-e, hogy “tettestársak a rablásban”.
Amennyiben tudomásuk van törvénytelenségről, amit a cég követett el, vagy őket arra kényszerítették, hogy törvénytelenségeket kövessenek el, forduljanak a médiához, hozzák nyilvánosságra Facebookon, forduljanak a rendőrséghez, a DNA-hoz, az ügyészséghez – szólítja fel a levél a HS-alkalmazottakat.
“Tudjuk, hogy sokak birtokában lehetnek a céget kompromittáló információk, amelyek mindannyiunkat érintenének. Ne védelmezzék hallgatással az elkövetőket! Aki hallgat, egyetért” – áll a levélben. Ha pedig emiatt büntetéssel kell számolniuk a feletteseik vagy a cég részéről, a teljes ország, amelynek elege van a rablásból és hazugságból, támogatja Önöket – legyenek bátrak, mondják el, amit tudnak a Schweighofer üzelmeiről, és hőssé válnak – zárul a típuslevél.
Tizenöt éven belül kipusztulhat a világ legritkább és legkisebb delfinjeként ismert maui delfin, a hector delfin Új-Zéland partjainál honos egyik alfaja, amennyiben nem születnek megfelelő intézkedések a megmaradt állomány megóvása érdekében – állapította meg egy új kutatás.
A természetvédők szerint a súlyosan veszélyeztetett maui delfinek száma mára mindössze 43-47 egyedre csökkent és ezek között nagyjából tíz termékeny nőstény található.
A Nabu nevű német természetvédő szervezet szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek megóvják a delfineket a halászhálókba gabalyodástól és az állatok élőhelyén be kellene tiltani a halászatot.
A természetvédők a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) tudományos bizottságának San Diegó-i találkozóján ismertették az eredményeiket – adta hírül a BBC News.
Barbara Maas, a Nabu veszélyeztetett fajok védelmével foglalkozó részlegének vezetője rámutatott, hogy Új-Zélandnak muszáj változtatnia mostani hozzáállásán, amely a halászipar érdekeit helyezi előtérbe a biológiai sokféleség megőrzésével szemben, és meg kell végre óvnia a delfinek élőhelyét egyebek közt a halászhálók és a kőolaj, valamint a földgáz-kitermelés okozta pusztítástól.
A szakember szerint amennyiben ez nem történik meg, akkor a maui delfin kihalása “nem lehetőség, csupán idő kérdése lesz”. Az új-zélandi környezetvédelmi miniszter szóvivője szerint csak azután fognak nyilatkozni az ügyben, hogy egy tudományos bizottság júniusban benyújtja a témával kapcsolatos eredményeit és ajánlásait.
A maui delfinek száma az 1970-es éve óta csökken. A kutatók szerint az eresztőhálós és vonóhálós halászat jelenti a legnagyobb fenyegetést az állatokra nézve: évente nagyjából öt delfin esik ezek áldozatául. 2010-2011-ben a hector delfin alfajának nagyjából 59 példányát számolták össze. Az új-zélandi kormány 2012-ben, majd 2013-ban is szigorította az eresztőháló használatára vonatkozó előírásokat, ám a környezetvédők szerint ezek az intézkedések nem érnek el elég messzire. Az IWC tudományos bizottsága a maui delfinek teljes körű védelmére szólított fel az elmúlt évben.
A délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén tavaly 139 “bizarr és gyönyörű”, korábban ismeretlen fajt, köztük egy tollas korallt, a világ második leghosszabb rovarát és egy törpedenevért fedeztek fel tudósok, jó néhány ezek közül már most veszélyeztetett – közölte szerdán a Természetvédelmi Világalap (WWF), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete.
A Varázslatos Mekong című jelentés 90 növény-, 23 hüllő-, 16 kétéltű-, kilenc hal- és egy emlősfajt sorol fel. A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel továbbá egy tollas korall (Ovabunda andamanensis), amelynek a legközelebbi élő rokonai Afrikában találhatóak, négy molylepkeféle, amelyet thai hercegnők után neveztek el, és egy színét változtató tüskésbékafaj is.
Ezekkel a Mekong-folyó vízgyűjtő területén 1997 és 2014 között felfedezett fajok száma 2216-ra növekedett, vagyis a Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magában foglaló régióra átlagosan heti három új faj felfedezése jut.
A Thaiföldi Ampulex dementor darázs közönségszavazás útján kapta a nevét az ismert Harry Potter-könyvek rettegett karakteréről. A darázs mérgével először megbénítja áldozatát, majd élve felfalja.
A föld második leghosszabb rovara egy 54 cm hosszú botsáska, amelyre egy észak-vietnami falu közelében bukkantak rá. Arra a rejtőzködő kígyófajra pedig, amelyre tavaly találtak rá Kambodzsában, jellegzetes “repülő denevér” mintázata segít beolvadni a természetes élőhelyéül szolgáló mohás fák kérgei közé.
Hasonlóan félelmetes a különlegesen hosszú agyarakkal rendelkező nagyfogú alpesidenevér, amelynek sokkal több félnivalója van az embertől, mivel hamarosan elveszítheti laoszi élőhelyét az ott zajló kőfejtés és gátépítés következtében. A mindössze néhány centiméter testhosszúságú Hypsugo dolichodonnal a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai, Görföl Tamás és Csorba Gábor – kanadai és vietnami kutatókkal együttműködve – gazdagították a világ emlősfajainak listáját.
Egy Mianmarban talált új gőtefaj ugyancsak veszélyeztetetté válhat, mivel egyetlen szaporodási helyét jelenleg egy építkezési veszélyezteti. A nemzetközi kisállat-kereskedelem is kivetette rá a hálóját, mert két más gőtefajjal együtt a krokodilgőte is egyre keresettebb árucikk az ázsiai kisállatüzletekben. Két nemrégiben felfedezett orchideafaj ugyancsak feltűnt az illegális kereskedelemben.
Victor Ponta kormányfő reagált a 32 civil szervezetből álló Környezetért Koalcíó felhívására. Határozottan elítéli a május 24-én történt agressziót, amely aktivisták és a civil társadalom képviselői ellen irányult, akik a Fehérvízen dokumentálták egy vízierőmű munkálatait – áll a kormány honlapján közzétett rövid közleményben. A kormányfő kéri az állam illetékes intézményeit, hozzanak meg minden szükséges intézkedést, hogy beazonosítsák, elfogják és felelősségre vonják a támadókat. A kormányfő ugyanakkor együttérez az áldozatokkal, és támogatja a Környezetért Koalíció felhívását.
2004-től mostanáig a Holzindustrie Schweighofer romániai gyárai 80 ezer hektár erdőt dolgoztak fel, ami három és félszerese Bukarest területének – írja terjedelmes oknyomozó riportjában a Rise Project.
A Holzindustrie Schweighofer 2013-ban 240 millió euró értékben vásárolt rönkfát Romániában. Ha 70 eurós köbméterenkénti átlagárral számolunk, 3,5 millió köbméter jön ki évente, amellyel eddigi négy gyárát látta el az osztrák cég. Ez a mennyiség 13 ezer hektár erdőnek felel meg.
A következő húsz évben a rétyi gyáruk feldolgozóképességét is beleszámolva további 320 ezer hektár erdőt nyelhetnek el a HS fafeldolgozói, ami az ugyanebben az időszakban legálisan kitermelhető, eddig az összes hasonló profilú vállalat által feldolgozott fa mennyiségét teszi ki. Ha ebben az ütemben folytatódik a rönkeladás, harminc éven belül Románia tűlevelű erdőinek 22%-a tűnhet el.
Az anyagban részletesen tárgyalják, kik voltak az osztrák fafeldolgozó eddigi fontosabb beszállítói.
A Holzindustrie Schweighofer pénze politikusok, hivatalnokok és büntetőjogi ügyekbe keveredett üzletemberek pénztárcáját hizlalja évek óta; ezeknek a személyeknek a cégei termelik ki az erdőt és adják el a vállalatcsoportnak, amely Ausztria egyik leggazdagabb családjáé – indítja a riportot a Rise Project. Sokuk kizárólag a Schweighofernek dolgozik. Az osztrák cég legnagyobb beszállítója maga a Romsilva, amelynek vezetője, Adam Craciunescu ellen egy illegális erdő-visszaszolgáltatási ügyben korrupció és szervezett bűnözés támogatása vádjával folyik eljárás.
A RISE Project az első 12 beszállítót mutatja be, akik együttesen 2013-2014-ben a Schweighofer által vásárolt rönkfa egyharmadát adták el az osztrák fafeldolgozónak.
A Romsilva 179 millió lej bevételt könyvelhetett el, amelyből 98,9 millió lej származott a faanyagértékesítésből. A második helyen egy nagyenyedi üzletember, Sorin Beniamin Docea áll, aki cégein (Alredia, Lacul Codrilor, Valea Poienii, Carpat Forest, Maranatha) keresztül 2013-ban 48 millió lej értékben adott el fát a Schweighofernek, 2014-ben pedig 62,8 millió lej értékben.
A harmadik helyezett a Traian Larionesi tulajdonában lévő, besztercei Frasinul nevű vállalat. 2013-ban 35, tavaly 50 millió lej értékben szállított fát a Schweighofernek. Az üzletemberről a DNA azt írja, ő parancsol gyakorlatilag a teljes megye rendőrségének, amely szemet hunyt a cégei illegális tevékenységei fölött. Két másik ügyben is nyomoz ellene a korrupcióellenes ügyészség, többek közt a vád szerint befolyásával és ajándékokkal szerezte meg az elsőbbséget bizonyos liciteken.
A negyedik egy suceavai cég, a GVC Computers, amely Pîțu Vasile és Boca Samoilă tulajdona, de voltaképpen direkt szálak fűzik a radóci Schweighofer-gyárhoz: a cég által bejegyzett George Tofan Grup adminisztrátora Leonte Tofan, aki a radóci gyár egyik igazgatójának, Nichifor Tofannak a testvére. A cég két év alatt 13, illetve 14 millió lej értékben szállított a HS-nek.
Az ötödik az Emil Nistor Jr. tulajdonában lévő, szintén besztercei Marena Silva nevű cég, amely az utóbbi két évben több mint 26 millió lej értékben adott el fát az osztrák vállalatnak. A hatodik, szintén besztercei Forest Land SRL 9,3, illetve 16,4 millió lejt kapott árujáért a HS-től. Tulajdonosai Gabriel Florin Armean és felesége, Simona Carmen.
A hetedik beszállító a Máramaros megyei Felsővisó polgármesterének, Vasile Comannak a cége, az RG Holz Company. A környéken az utóbbi 15 évben hatalmas erdőtarolás folyt, több tízezer hektár erdőt tüntettek el a föld színéről, de senki ellen nem született bírósági ítélet. A polgármester cégét ugyanakkor többször büntették, egy alkalommal egy egész vonatszerelvény rakományát kobozták el, mert semmiféle hivatalos irat nem volt róla. A fa azonban hamarosan visszakerült a céghez, mert az illetékes erdészetnek nem volt raktára, ahol azt tárolhatták volna.
A többi beszállító között van még jelenleg emberölési kísérletért börtönben ülő személy, számos politikusrokon, illegális erdő-visszaszolgáltatásban vagy adócsalásban gyanúba keveredett cégvezető is.
A gyergyószentmiklósi Farkashajsza SRL az egyetlen magyar érdekeltségű a 12-es listában, a maga kilencedik helyével. A Leopold László és Szász Kinga tulajdonában lévő cég 2013-ban 8,8, 2014-ben 14 millió lej értékben adott el fát a Schweighofernek.
A képviselőház tegnap elfogadta, hogy szavazásra bocsássák a Klaus Johannis elnök által tett javaslatokat, ez pedig a Román Madártani Egyesület és a Natura 2000 Koalíció szerint annak a civil kampánynak köszönhető, amely az Állítsd meg a barbárságot, védd a pacsirtát! címet viselte. A törvény úgy módosult, hogy az már nem sérti meg a magántulajdonhoz való jogot, és kevesebb környezetre káros hatása lesz.
„Az elfogadott törvényből eltűnt a 4-es cikkely egyik vitatott része, azaz a vadászoknak mégis szükség lesz a föld- vagy erdőtulajdonosok engedélyére, amennyiben azon a területen akarnak vadászni, ahogyan ezt a jóérzés is diktálná egyébként. Tovább 11 faj esetében módosították a vadászati időszakot, úgy, hogy ez a fajok védelmében történt. Mindez annak köszönhető, hogy a mi kérésünkre az Európai Bizottság küldött egy levelet a környezetvédelmi Minisztérium számára” – mondta Luminița Tănasie, a Natura 2000 Koalíció elnöke.
„Számunkra nagyon fontos az is, hogy a vetési ludat (Anser fabalis) kivették a vadászható fajok listájából. Romániában téli időszakban körülbelül 20 példányt lehet látni ebből a madárból, ha nagy szerencsénk van, akkor 100-at, ennek ellenére 2014-ben 25000 példányra adtak ki kilövési kvótát” – mondta el Marina Drugă a Román Madártani Egyesület törvénykezési szakértője.
Máskülönben a Környezetvédelmi Minisztérium csökkentette a pacsirták kilövési kvótáját is az „Állítsd meg a barbárságot, védd a pacsirtát!” kampánynak köszönhetően egy minisztériumi rendelettel. Így felére, 100-ról 50-re csökkent az egy személy által egy nap alatt kilőhető pacsirták száma, a teljes kvóta pedig 600 000-ről 363 000-re esett vissza. „Továbbra is úgy hisszúk, hogy ez a faj nem tartozhat bele azon madarak közé, amelyek vadászhatóak, de első lépésnek ez is megfelel. A Román Madártani Társaság folytatni fogja az énekesmadarak védelméért folytatott eddigi kampányát” – állítja Drugă.
Irodalmat és filozófiát tanultam, igyekszem kimászni a dobozokból, s ha belekerülök egy másikba, akkor abból is igyekszem. Hát igyekezet az van, mindenesetre. Szerencsés időben kezdtem a TOTB-nél, éppen a környezetvédelem miatt kezdtek el az országban ezrek kifelé araszolni a dobozból (ketrecből), szívesen követem őket szemmel, míg új értékeket találnak, új (nem gazdasági) érdekeket követnek. Közben meg lavírozom az írás szabadsága és felelőssége között, több kevesebb sikerrel. S próbálom becsukni a szemem, hátha más állati, emberi szemei jobbak látni.
Bakk-Dávid Timea
Négy éve még a tengerszint-emelkedést előrevetítő jóslatok megbízhatóságáról faggatja a kutatókat, de közben rájön, az igazán izgalmas téma az egyéni cselekvés, a hatásgyakorlás tétova kísérlete. Tudja, hogy nincs „kívül”, csak Matrjoska-szerűen egymásba rakott dobozok végtelenje, és a lehetetlen feladat: Think Outside The Box. Hajlamos volna elfilózni ezen, de a valóság közbelép: egy járókelő képében lazán a folyóba hajítja az üdítőspalackot.
Alapító
Csibi Magor
Éjjel három órakor megszállta az ihlet, és úgy döntött, hogy dobozon kívül szeretne élni. Hogy az ötletet másokkal is megossza, átvedlett újságíróvá és azóta próbálja a TOTB projektet két nyelven koordinálni. Volt politikus is, de kigyógyult belőle. Gyerekkori hőse, Captain Planet, megfertőzte az ökológia vírusával és azóta sem bírt kilábalni ebből. Habár bringázik, nincs biciklije, de van két pár görkorija, szaladgál, néha fej nélkül, néha szervezetten, úszik és nagy ritkán hegyet is mászik.
