Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: November, 2014

Denevérek – mi igaz a legendákból?

1012939_921902451160700_545416915322022672_n

November 27-én, csütörtökön Bücs Szilárd (Romániai Denevérvédelmi Egyesület) “Denevérek – mi igaz a legendákból?” címmel tart előadást Kolozsváron.

Helyszín: Gerinctelen Állattan Előadóterem (SZN), Mikó-kert, Állattani Múzeum épülete, Clinicilor utca, 5-7. szám.
Időpont: 2014.11.27., csütörtök, 18:00 óra. Az előadást követően az Állattani Múzeum és a Romániai Denevérvédelmi Egyesület tematikus kiállítása is megtekinthető. Helyszín: Állattani Múzeum.

Védik a magyar farkasokat

A farkasok védelméért fogott össze a magyarországi természetvédelem két kulcsszereplője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szervezete, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI).

Hétfőn a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot tett a Budakeszi Vadasparkban, amely maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében – olvasható a WWF Magyarország közleményében. Az együttműködés a kutatáson alapuló közös munka fontos lépcsője, amely a már folyó hiúzkutatásokhoz hasonlóan a farkasokkal kapcsolatos tudásanyag kiterjesztését szorgalmazza.

A nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések rendkívüli veszélyeket jelentenek a farkasok számára, holott jelenlétük elengedhetetlen az erdők életközösségének egészséges működéséhez. Szabályozzák a növényevő fajok, többek közt szarvasok, őzek, vaddisznók állományait, ezzel hozzájárulnak az erdei növényzet regenerálódásához – olvasható a WWF Magyarország közleményében.

“A kutatók az ANPI működési területén évtizedek óta kísérik figyelemmel a jelen lévő nagyragadozókat, a farkasokat is. Az igazgatóság a közelmúltban befejezett pályázata eredményeképpen genetikai adatbázis építésébe kezdett. Az adatbázis alapján a területen megforduló egyedek azonosíthatóak, családi viszonyaik feltérképezhetővé válnak” – emelte ki Veress Balázs, az ANPI igazgatója.

A WWF Magyarország több mint 20 éve dolgozik a természetes erdei élőhelyek védelméért. Farkasvédelmi programjának keretein belül a kutatásnak, a lakossági kommunikációnak és az illegális kilövésekkel kapcsolatos figyelemfelhívásnak is kulcsszerepe van. “Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon, és kilövése több éves börtönbüntetéssel sújtható, támogatóinktól a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről. Az állatokat gyűlöletből vagy trófeaszerzési céllal lövik le, az orvvadászok tettenérése pedig nagyon nehéz” – idézi a közlemény Fáth Ákost, a WWF Magyarország igazgatóját. A WWF Magyarország az eseményen bemutatta Erdei Zsolt világbajnok profi ökölvívót, aki a farkasvédelmi program arcaként áll ki a felelős gondolkodás és a természetvédelem fontossága mellett.

Forrás: MTI

Kétszer annyi szemetet termelünk, mint az európai átlag

szemet
photo by wiklander via shutterstock.com

Ha a Romániában termelt szemetet leosztjuk a lakosokra, akkor évi 10 tonna hulladék jut egy főre, vagyis annyi szemét kerül lerakókba, mintha minden lakos napi 27 kg hulladékot dobna el.

A szemét jelentős részét az ipari és kereskedelmi hulladék teszi ki, de a lakosság is sok szemetet termel. Ennek oka elsősorban a pazarlás, hiszen a megvásárolt élelmiszerek 25 százalékát eldobjuk. Az élelmiszer-pazarlás európai szintű probléma, ezért az Európai Bizottság minden évben meghirdeti az Európai Hulladékcsökkentési hetet, amely idén november 22-e és 30-a között zajlik.

erdelyfm

Szobanövények, amelyek mellett szükségtelen az elektromos légtisztító

A szobanövényeket ma már nemcsak szeretetből lehet tartani, hanem a lakásdizájnerek is látnak benne fantáziát. És ami talán még fontosabb, hogy valószínűleg mindenkinek hasznos volna tartania bizonyos fajtákat, mivel a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy ezek közül néhány a lakásban keringő toxikus gázok 89%-ának megkötésére is alkalmas.

Ennek fényében talán meglepő, hogy képesek vagyunk nagyon sok pénzt költeni különböző légtisztító készülékekre. Akinek azonban légzőszervi megbetegedése van, allergiás valamilyen légben terjedő toxinra, vagy csak egyszerűen frissebb levegőt szeretne a lakásban, irodában, annak itt van hét növény, amivel érdemes próbálkoznia.

Orchideák

Az orchideáknak rossz a hírnevük, mert állítólag nagyon kényes növények, és körülményes a tartásuk, de valójában ennek az ellenkezője az igaz. A szakértők tapasztalatai szerint az orchideák kifejezetten kedvelik, ha elhanyagolják őket, és a legtöbb ember a túl sok locsolással és túl sok napfénnyel öli meg a sajátját. Amellett, hogy könnyű őket tartani, az orchideák kiszűrik a levegőből a xilén nevű mérgező anyagot, amelyet számos festék és ragaszt tartalmaz. Aki például új, frissen festett lakásba költözik, annak ideális növény lehet. Az orchideát érdemes a hálószobában is tartani, hogy oxigénnel dúsítsa a levegőt.

Szobapálmák

A pálmák családja népszerű lakásnövény, és ez érthető is: könnyen felnevelhetjük őket, és nagyon hangulatossá tudják tenni a tereket. Kevésbé ismert azonban a légtisztító hatásuk: főleg a formaldehidek, a benzol és a szén-monoxid ellen hatásosak. Ideális választás tehát ha valaki dohányzik a lakásban.

Vitorlavirág vagy békeliliom

A vitorlavirág ideális választás annak, aki szereti a virágokat, de nem akar csokrokat vásárolni, hogy aztán azok elszáradjanak néhány napon belül. A vitorlavirág árnyékos helyen érzi a legjobban magát, és megköti a levegőben található acetont, ammóniát, formaldehidet, metil-alkoholt, trikolór-etilént és xilolt.

Sugárarália

schefflera

A sugárarália könnyen felismerhető fényes, erős kinézetű leveleiről, amelyeknek furcsa, viaszos csillogása van. Megfelelő gondozás mellett nagyon hosszú életkorúak, így remek befektetést jelentenek. Mindössze le kell porolni időről időre a leveleiket, és jól fogják érezni magukat. Amellett, hogy nagyon szép növények, olyan toxinokat küzdenek le, mint a benzol, a formaldehid és a metilbenzol. Ugyanúgy, mint a pálmák, dohányzó-terekbe remek választást nyújtanak.

Páfrányok

A páfrányokat kissé közönségesnek tartják a hétköznapokban, holott ezek a fantasztikus növények már a prehisztorikus kor előtt is léteztek. Nagy és puha leveleik nagyon könnyűek, de ezek segítenek kiszűrni a levegőből a toluolt és a xilolt, amelyek számos festékben, körömlakkban, ragasztóban megtalálhatóak.

Flamingóvirág

Egzotikus kinézete miatt gyakran szokták ajándéknak vásárolni, de nem csupán a szépségük miatt érdekesek. A nagy és sötét levelekben remekül kötődik meg az ammónia, a formadelhid, a metilbenzol és a xilol. Irodába is remek választást nyújtanak, főleg fénymásolók, nyomtatók és ragasztók közelébe.

Foltos buzogányvirág

Van egy sokkal költőibb neve is: India dala. Könnyen felismerhető, mert egyszerre tartalmaz zöld, lime és sárga színű leveleket. Sok és kevés fényben is jól érzi magát, a nem kívánt toxinok közül a formaldehidet, a metilbenzolt és a xilolt is nagy arányban kiiktatja.

Pothos

pothos

Nálunk nem annyira elterjedt, inkább Észak-Amerikában népszerű. Könnyen felismerhető aranyszínű, szív alakú leveleiről. Jól bírja, ha kevesebb fényt kap, illetve a hűvösebb hőmérsékletet is. Mind irodába, mind otthonokba remek választás: a szén-monoxidot és a formaldehidet egyaránt kiszűri.

Dracéna vagy sárkányfa

Dracaena_marginata1

Afrikai eredetű növény vad kinézete lakásdizájnban remekül hasznosítható, ugyanakkor a formaldehidek megkötésében is remekel.

Filodrendonok

filodrendon

Kevés figyelmet igényelnek, könnyű őket tartani. Egyedi színezetük jól mutat a megfelelő terekben, a xilol ellen pedig remek a fellépésük.

via Inhabitat

90 ezer dollárt költött egy afrikai elefánttrófeára Románia leggazdagabb embere

trofeak

Ioan Niculae, Románia leggazdagabb embere – akit szenvedélyes vadászként ismernek – 40.000 dollárt költött, hogy lelőhessen egy elefántot, majd további 50.000 dollárt az állat kitömésére és Dél-Afrikából Európába szállítására, írja a dél-afrikai Sunday Times és a Mediafax.

Niculaie tavaly februárban lőtte le az elefántot Hoedspruitban, Limpopoban. A kitömési munkálatok hosszú ideig tartottak, mert a román milliárdos még további 18 trófea preparálásával is megbízta az erre profilálódott szakcéget. A kitömés költsége így összesen 83.096 dollárba került, a szállítás további 24.000 dollár.

niculae

A kitömést végző Highveld Taxidermists cég igazgatója, Dieter Ochsenbein elmondta, “nagyon gazdagnak kell lennie” annak, aki egy elefántot akar lelőni Dél-Afrikában. Ők évente négy elefántot vállalnak, emellett oroszlán, orrszarvú, zsiráf és más állatok trófeáit is preparálják. 90%a a megrendelt trófeáknak külföldre kerül, a legtöbb az Egyesült Államokba, főleg Texas, Kalifornia és Florida államba. A külföldi kliensek átlagosan tíz állatot visznek be a céghez kitömés céljából; eddig a legnagyobb, egyszeri megrendelés egy 400 állatra vonatkozott. Az alábbi videóban Dieter Ochsenbein nyilatkozik:

Forrás: Sunday Times, Mediafax via totb.ro

Európai szinten rosszul kezelik a környezetkárosító bűncselekményeket

A határokon átívelő környezetkárosító bűncselekmények hátterében a szervezett bűnözés áll – derül ki az Európai Unió igazságügyi együttműködését koordinálni hivatott Eurojust jelentéséből.

A szervezet szerint noha ezekből a bűncselekményekből a maffia jelentős bevételekre, akár évi 30-70 milliárd dollárra tesz szert, a tagállamok ritkán lépnek fel a környezetkárosító bűncselekmények ellen: az Eurojusthoz alig néhány ilyen eset jut el, pedig az intézmény szerint ezen a téren határokon átnyúló megközelítést kellene alkalmazni.

A környezetet károsító bűncselekmények hosszú listájáról az Eurojust közleménye három dolgot emel ki. Egyrészt a veszélyes hulladékok törvényellenes exportját Olaszországból és Írországból az unión kívülre; másrészt a görög, magyar és svéd vizek szennyezésének különféle formáit; végül pedig madártojások és egyes majomfélék illegális kivitelét az EU-ból.

A terjedelmes jelentésben a szervezet arra is kitért, hogy – várakozásaival ellentétben – még a felszíni vizek szennyezése is jövedelmező: a vizeket szennyezők komoly anyagi megtakarítást érnek el azáltal, hogy nem tartanak be környezetvédelmi előírásokat. A jelentés a konkrét magyarországi esetet vagy eseteket nem nevesíti.

A jelentés egyik fő következtetése, hogy a környezetszennyező bűncselekmények magas haszonnal kecsegtetnek, viszonylag alacsony büntetések kockázata mellett. Emellett a maffiához kapcsolódó szemétkereskedelem jelentős részéről nem születik bejelentés a hatóságoknál, vagy nem vizsgálják ki őket. A dokumentum szerint hiányos a koordináció a hatóságok között ezen a téren, mind tagállami, mind nemzetközi szinten, emellett pedig a határokon átnyúló fellépést az is akadályozza, hogy a tagállamok más-más módon ültették át saját jogrendjükbe a vonatkozó uniós előírásokat.

Ezeken kívül a jelentés azt is megállapítja, hogy az országok egy részében nem megfelelő intézményrendszer foglalkozik a problémával, nincs például külön nyomozó vagy igazságszolgáltatási egység, amely a környezetkárosító bűncselekmények feltárásáért felelne.

Az Eurojust az észlelt problémák egy részét orvosolhatónak tartja azáltal, ha a tagállamok szorosabban együttműködnek ezen a területen, illetve hatóságaik előbb bevonják a vizsgálatokba az Eurojustot.

Forrás: MTI

Hatalmas, öreg platán lett az Év Fája Magyarországon

2_0

A tatai Öreg-tó partján álló, 230 éves platánfa nyerte 2014-ben az Év Fája-díjat az Ökotárs Alapítvány vetélkedőjén, amelyen az egyes közösségek számára különös jelentőséggel bíró fák közül választották ki a győztest. (Fotó: evfaja.okotars.hu)

A Hős Fa címet egy bezárt újlipótvárosi óvoda területén álló jegenyefa kapta. A fa a helyi lakók jelképévé vált, akik azt szeretnék elérni, hogy a terület közösségi tulajdonban és használatban maradjon. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a mikepércsi ezeréves Rákóczi-tölgy nyerte el.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa a fához kapcsolódó programokra kapott támogatást.

A hazai Év Fája részt vesz a jövő év elején rendezendő európai versenyben is, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el – tájékoztatta az Ökotárs Alapítvány pénteken az MTI-t.

Az Ökotárs Alapítvány 2010 óta minden évben megszervezi az Év Fája versenyt, olyan fák vetélkedését, amelyek különösen fontosak a körülöttük élő közösségeknek. Az alapítvány a fák természetben betöltött szerepén keresztül akarja felhívni az emberek figyelmét a környezettudatosságra. A verseny ötéves története alatt több mint 300 fát neveztek civil szervezetek, iskolák, családok, néha egész faluközösségek. Idén 66 jelölt közül a szakmai zsűri 15 döntőst választott, amelyekre bárki szavazhatott október végéig.

Forrás: MTI

Így ültettek el 1000 csemetét Szatmáron

IMG_7767

Szombaton, november 22-én az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti 1000 csemetét ültetett el a Túr Menti Védett Területeken, pontosabban Túrterebes közelében, a Sebesvészi legelőn. Az akciót az EKE – Szatmárnémeti szervezte partnerségben a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesületével, a Túrterebes Polgármesteri Hivatalával és a Túrterebesi Általános Iskolával.

200 vadkörte, 200 fehér nyár és 600 galagonya csemete került kitelepítésre. Összességében 1.360 m hosszúságú fa- és bokorsávot hoztak létre a legelő mentén. Az 79 lelkes önkéntes 3 idő alatt végezte el a munkát, melyet a szervezők egy finom gulyással jutalmaztak.

A létrehozott fa- és bokorsáv a későbbiekben elősegíti majd számos védett faj megőrzését, menedéket és fészkelő helyet biztosítva ezek számára. Továbbá jótékony hatása lesz a legelő minőségének feljavításában is, hiszen e növényzet léte elősegíti a talaj nedvességtartalmának a megőrzését.

IMG_7873

IMG_7904

Az akció a „Túr Menti Védett Területeket képező gyepek természeti és táj értékeinek megőrzése” című projekt keretén belül valósult meg. A projekt az EGT 2009–2014 közötti időszakra vonatkozó támogatásból valósul meg, a Civil Támogatási Alap Romániában program keretén belül.

Forrás: közlemény

Van egy falu Romániában, ahol az embereknek nincs ivóvizük. A Greenpeace és a Bankwatch adományokat gyűjt

submaidane

A Greenpeace és a Bankwatch kampányt indított Ivóvizet Submaidane lakóinak néven, melynek célja, hogy pénzadományokból vízszűrőket biztosíthassanak a falu lakosságának. Egy tavalyi ökológiai katasztrófa óta ugyanis nincs ivóvizük.

Tavaly, karácsony környékén a falu tíz háztartását és tizenöt hektárnyi mezőgazdasági területet öntött el a hamuval kevert víz, amely a helyi hőerőmű széntározójából szivárgott ki. Azóta a helyi önkormányzat, de a szennyezésért felelős vállalat, az Energetic Oltenia Complex is késlekedik a helyreállítási munkálatokkal.

Mivel közelít a tél, és a lakosoknak nincs hozzáférésük ivóvízhez, a Bankwatch és a Greenpeace szeretne segítséget nyújtani.

A kezdeményezést hivatalosan Mihai Stoica „Cenușa sub maidane” című fotókiállításán indították útjára, amely november 19-én nyílt meg a bukaresti Bastilia Könyvesboltban. A megnyitón egy dokumentumfilmet is levetítettek.

„Ezzel a kampánnyal pénzt szeretnénk gyűjteni, hogy azzal vízszűrőket vásárolhassunk, és ezt eljutathassuk azoknak, akiket érintett ez a katasztrófa. Egyet már sikerült beszerezni, de még kilencre van szükség. Ezek megvásárlásához 13 500 lejre van szükségünk, és szeretnénk ezt az összeget december 12-ig összegyűjteni ” – vázolta Ionuț Apostol, a Bankwatch Románia elnöke.

Az esettel mi is foglalkoztunk. Az adományokat a Greenpeace CEE România RO17 BACX 0000 0001 2645 6001-es számlaszámra várják.

Erősen szennyezett levegőt szívunk mi, európaiak is

Tíz európai városlakóból akár kilenc is erősen szennyezett levegőt szív, a légszennyezés a becslések szerint az Európai Unió (EU) 28 tagállamában mintegy 430 ezer ember korai halálát okozhatja – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éves jelentéséből.

A légszennyezés az első az idő előtti halálozások környezeti okai között – idézte a Phys.org az EFA jelentését, amely majdnem 400 város adatainak elemzésével készült. Az európai városok polgárai gyakran olyan levegőt lélegeznek be, amely nem felel meg az európai normáknak – olvasható a jelentésben. Szinte minden városlakó olyan szennyezésnek van kitéve, amelyet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nem tart biztonságosnak – írta a jelentéshez kapcsolódó közlemény.

A szívbetegségek és az agyvérzés a légszennyezés okozta leggyakoribb halálokok, ezeket követik a tüdőbetegségek és a rák. “A levegő szennyezésének egészségügyi következményei jelentős gazdasági terhet jelentenek, megrövidítik az emberek életét, növelik a gyógyítási költségeket, a kiesett munkaerő miatt csökken a termelés” – fogalmazott a jelentés.

A legveszélyesebb szennyezők a szállópornak is nevezett finomszemcsés anyagok, vagyis mikroszkopikus por- és koromszemcsék (particulate matter, PM), amelyek nagyrészt a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származnak. A 10 mikronnál, vagyis a méter egy milliomod részénél kisebb szemcsék (PM10) megtelepedhetnek a légutakban és légzési problémákhoz vezethetnek. A még kisebb PM2,5 szemcsék veszélyesebbek, mert a tüdőbe és a véráramba is behatolnak. A jelentés szerint az uniós városok polgárainak 10-14 százaléka van kitéve a PM2,5 EU-normánál magasabb koncentrációjának. A WHO szigorúbb, ám nem kötelező érvényű irányelvei alapján ez az arány 91-93 százalék. A finomszemcsés anyagok és az ózon koncentrációja csökkent egy kicsit az elmúlt évtizedben, de a főként autók kibocsátotta nitrogén-dioxid szintje a vártnál kevésbé mérséklődött.

A WHO adatai alapján Irán, India, Indonézia és Kína a világ legszennyezettebb levegőjű országai közé sorolhatók. Tavaly Pekingben a PM2,5 koncentrációja a WHO által elfogadhatónak tartott szintnek a negyvenszeresét is elérte.

Forrás: MTI

« következőelőző »