Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: August, 2014

Hétvégi program? Szénafesztivál!

irodalom

irodalom

 

Javában zajlik a kilencedik Szénafesztivál Verespatakon, ahol a civil aktivizmustól kezdve a biodiverzitás felmérésén át a környezetvédelmi problémákig sok mindent tanulhatnak/vitathatnak meg a résztvevők.

k.á.

Sajnos innen a gép elől vagyunk kénytelenek követni, mi zajlik ott, ezért kizárólag a helyszínen tartózkodó Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnökének információira hagyatkozunk, amikor azt állítjuk, fogalmunk sincs, hányan tartózkodnak most ott. Ugyanis a fesztivál több négyzetkilométeren szétszórva terül el, így még csak nagyjából sem lehet megbecsülni a számot, de nincsenek óriási tömegek.

A hangulat viszont jó, annak ellenére, hogy a minap a bányász-szakszervezet képviselői kijelentették, hogy zavarja őket a Verespatakon évről-évre megszervezett fesztivál, és az idelátogatók nincsenek tekintettel a mintegy ezer család életére, akik a bánya bezárásakor nehéz helyzetbe kerültek. Emlékeztettek rá, hogy a település 80%-a támogatja a Roșia Montana Gold Corporation által tervezett felszíni aranybányát, így minden RMGC-ellenes tevékenység sérti a közösséget. Mindezek ellenére a fesztiválozók nagyon jól megvannak, nem érte őket semmi inzultus. Sőt, a helyieknek is hoznak bizonyos mértékű hasznot, hiszen tőlük bérelnek szobákat, parkoló- és sátorhelyeket.

zene az unitárius templomban

zene az unitárius templomban

A terep nem csupán a szórakozásé, rengeteg szakmai fórum is zajlik, de a Zöld Sátor program keretében például önkéntesek mérhetik fel a környék biodiverzitását. „A résztvevő szakemberek a Zöld Sátornál egy elkészített adatlapot vesznek át, ezt aztán vasárnapig visszaadják nekünk, utána összesítjük az adatokat, amely során létrejön egy lista, ami az itteni biodiverzitást jellemzi. Ez nem egy olyan felmérés, ahol szervezett munka folyik teljes területi lefedettséggel, hanem önkéntességi alapon, az éppen jelenlevő biológusok, szakemberek vagy egyszerű érdeklődök munkája. Ezek az adatok arra lesznek használhatók, hogy az összesítés után felmutassuk: Verespatakon létezik egy olyan biodiverzitás, ami értéket képvisel a leendő bányával szemben, ami elpusztítaná” – magyarázza Kovács. Jó lesz, majd összevetjük ezzel.

színház

színház

A Zöld Sátor másik terve az Első lakás program madaraknak, amelynek keretében az érdeklődök madárlakásokat készíthetnek, ezeket magukkal vihetik, vagy rábízhatják kihelyezésüket a szervezőkre. „Itt sem a mennyiségre megyünk, jelenleg nincs túl nagy érdeklődés, mivel a rendezvény lényegét a különböző fórumok és bemutatók adják, az emberek ide tömörülnek. A program felhozatala nagyjából úgy néz ki, hogy a a fesztivál első felében a hangsúly inkább ezekre a szakmai fórumokra fókuszál, a végén pedig felerősödik a szórakoztatásra való összpontosítás: a koncertektől kezdve a sárkányrepülőzésig” – fejtette ki a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Kovács elmondta, a fő irányt jelentő vitafórumok nem arról szólnak, hogy bármiféle döntéseket hozzanak meg a zöld mozgalmakra nézve, inkább az emberi erőforrásokat próbálják minél jobban tömöríteni, az emberekben rejlő potenciálokat összefogni, amiket utólag majd hasznosítani lehet, hiszen ebben a verespataki játszmában nem igazán a „zöldek” a mozgatórugók, hanem a különböző döntéshozó fórumok, amelyek engedélyeket bocsáthatnak ki. A civilek vagy zöld szervezetek ezekre, illetve a bányavállalat bizonyos lépéseire tudnak reagálni. Stratégiailag megtervezni egy ilyen kampányt lehetetlen, amit lehet, az az erőforrások felmérése, a különböző kommunikációs csatornák kialakítása, amiket később használni lehet. Erről szólnak ezek a fórumok, akár ciánalapú kitermelés, a palagáz-ügyek vagy az illegális fakivágások esetében.

Közben emlékeznek Alexandru Popescura, aki annak idején a pungești-ekkel szolidarizálva éhségsztrájkot tartott Bukarestben az Egyetem-téren. A Szénafesztiválon derült ki, hogy újabb „performanszra” készül: augusztus 30-án Ploiești-ről fog indulni Brüsszelbe, az utat gyalogosan teszi majd meg, hogy az Európai Parlamentben átadjon egy egyszerű üzenetet: a romániaiak nem kérnek a palagáz-kitermelésből! Akinek gyalogtúrára van kedve, az csatlakozhat hozzá, akár néhány ezer kilométer erejéig, de lehet szimplán támogatni is, ha úgy gondoljuk, hasznos figyelemfelkeltő-akciót végez.

és persze: szééééééééééna!

és persze: szééééééééééna!

Aki ezután menne ki Verespatakra, az vigyen esőköpenyt és bakancsot, itt-ott sár van. És hát van miért kimenni, példának okáért különböző helyszíni, természeti- és műemlék-túrákon lehet részt venni. Ezeken mutatkozik meg igazán Verespatak értéke. Van továbbá bányatúra, ami a település bányászati történetét mutatja be, vagy a szászavinci zagytározóhoz lehet kirándulni, aminek a látványa annyira sokkoló, hogy önmaga elveheti a kedvet az aranybánya támogatásától. Itt kerül továbbá bemutatásra szombaton Kocsis Tibor új filmje, a Verespatak aranya, amely az Új Eldorádó folytatása. De aki fesztiválra vágyik, az is jó helyre megy, hétvégére összpontosulnak a koncertek is.

Megcsíp a kullancs, és vegetáriánus leszel

kullancs

Nem, nem egy sci-fi-ben, hanem az Egyesült Államokban történik egyre nagyobb számban: megrögzött húsevők „változnak át” vegetáriánusokká. Egy bizonyos fajta kullancs csípése a hibás.

A legutóbbi eseteket Long Islandben regisztrálták, ahol megjelent a Lone Star (Magányos csillag, Amblyomma americanum) nevet viselő kis pókféle. Egyes emberekre hatástalan a kullancs csípése, de mások számára problémákat okozhat. Éspedig allergiásak lesznek  a húsfélékre, vagy olyan élelmiszerekre, amelyek állati zsiradékot tartalmaznak. Emiatt sok megszokott élelmiszerről kell lemondaniuk, vagy egyenesen vegetáriánusok lesznek.

„Körülbelül 200 olyan emberrel találkoztam eddig, akiket megcsípett a kullancs és vegetáriánusok lettek” – állítja dr. Erin McGintee, long island-i orvos az NBC New Yorknak. Csípés után a betegek arra panaszkodnak, hogy húsfogyasztás után kiütések jelennek meg a bőrön, és nehezen lélegeznek. A reakciót, úgy tűnik, egy kémiai anyag (cukorféle) okozza, amely az emberi szervezetben nem található meg, a kullancséban viszont igen.

„Úgy gondoljuk, csípés után a kullancs által termelt allergén kis adagban bekerül az emberi vérkeringésbe” – magyarázza az orvos. Volt már rá példa, hogy a legkisebb mértékű állati eredetű élelmiszer fogyasztása esetén is egészen kellemetlen helyzetbe hozta az áldozatokat. Valaki például a Twinkie-süteményben található marhazsiradék miatt szembesült allergiás reakciókkal.

Mit mondjunk? Vegetáriánusnak lenni nem is annyira rossz. A kullancsról meg még annyit, hogy a Lyme-kórt legalább nem terjeszti.

Az orvosok még nem tudják, az allergia tartós marad-e. Egyes pácienseknél a szervezetükben idővel csökkentek az antitestek, de ők sem merték megkockáztatni, hogy újra húst egyenek, annyira erősek voltak a tünetek.

Forrás: NBC New York

A mértéktelen fakitermelések okozzák az árvizeket?

arviz
fotó: pressalert.ro

A Gorj, Vâlcea és Argeș megyei árvizek a fakitermelések helyszíneiről indultak. Ugyanígy veszélyeztetett Fehér, Kolozs, Máramaros, Hargita, Kovászna, Bákó és Suceava megye is. A kitermelések itt is olyan jelentősek voltak, hogy egy-egy nagyobb esőzést képtelenek lesznek felfogni a megmaradt erdők.

A volt Erdészeti és Vízügyi miniszter, Lucia Varga azt állítja, katasztrofális a helyzet, és a most árvíz-sújtotta területek között van olyan is, ahonnan másfél év alatt 6.000 kamionnyi farakományt hordtak el. Ezek a hivatalos adatok. A volt miniszter szerint a helyi lakosságnak nincs meg a kapacitása ekkora kitermelésekhez, létezik azonban egy famaffia, amelyiknek igen.

A hazai hidrológusok évek óta figyelmeztetnek rá, hogy a fakivágásokkal jelentősen megnőhet az árvízveszély. Ha nincsenek fák, a víz sokkal gyorsabban zúdul a völgy fele, mivel a fák gyökerei akadályozhatnák meg ebben. És ha a víz leért, akkor több tíz patakocska egyesül, s zúdul, amerre zúdulhat. Az, ami most Vâlceában és Argeșben történik, talán azzal is összefüggésbe hozható, hogy az elmúlt években a települések közelében két hegy csupaszodott le hirtelen. „Erdőkivágás sok helyen zajlott, gyakorlatilag az egész Kárpátok-láncolaton. Így valószínűleg máshol is lesznek lezúdulások” – mondta Varga.

Megoldások persze lennének, régóta beszélnek is róluk, de nehezen alkalmazzák őket. Például sokak szerint Romániának le kellene állnia a nagymértékű nyersfa-exporttal, helyette licitáltatnia kellene az erdőkből kivágott fákra, és az eladásokat szigorú ellenőrzések alatt kellene tartania. Másrészt az államnak támogatnia kellene – akár anyagilag is – az erdőtulajdonosokat, hogy ne vágják ki, hanem őrizzék meg a birtokukban levő „zöld vagyont”. „Hallottam egy mondást, és nagyon tetszik, úgy hangzik, hogy az erdő drágább, mint a fa” – mondta a volt miniszter.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nemrég ígéretet tett arra, hogy kivizsgálják a Gorj megyében az utóbbi években történt kitermelésének eredményeit. A közlemény szerint a hivatalos szervek tisztázni akarják, hogy a lezúduló víztömeg természetesnek mondható-e, vagy hozzájárult a hegyek „megkopasztása” is.

Egy ilyen megközelítés kimutatná, hogy a felelős szervek mennyire vették komolyan a hidrológusok figyelmeztetéseit. A lezúduló ár sebességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy három személy is életét vesztette a katasztrófában.

A történtek miatt lemondatták a Román Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, aki éppen a szabadságát töltötte. Vasilie Pintilie azt állította, hogy telefonon koordinálta a munkálatokat, de aztán inkább maga adta be a felmondását.

A mostani áradásokkal összefüggésben megszólalt Csibi Magor, a WWF Románia elnöke is, aki a Realitatea televízió műsorában arról beszélt, hogy nem a gátakra kell pénzalapot szerezni (mivel lassan minden folyón emeltek már egy gátat). Véleménye szerint már leszabályoztuk a patakok, folyók medreit, mégis egyre erősebb árvizekkel kell szembesülnünk, ezért komolyan el kellene gondolkodni a megoldáson: tovább finanszírozzuk-e a gátépítéseket, vagy pedig valami hasznosabba fektetünk.

Csibi az ökológiai újjáépítést látja az egyetlen megoldásnak, szerinte inkább ebbe kellene időt és pénzt fektetni, hiszen hiába támogatják a WWF-t az aktuális miniszterek, ha nincs egy hosszútávú stratégia. Az ökológiai újjáépítés (amelyet a Duna egy szakaszán már elvégeztek) a növényzet visszatelepítését, az állatvilág térnyerését, a természetes árterek visszaállítását jelentené. Csibi szerint értékelendő a kormány által az árvíz-sújtotta területeken végzendő munkálatokra elkülönített pénzalap, de körültekintően meg kell vizsgálni, pontosan hol szükséges gátakat emelni, mert az elmúlt évek bizonyították, hogy egy átfogó stratégia nélkül nem hatékonyak a védekezések.

Forrás: libertatea.ro

Elpusztult a világ legöregebb angolnája: 155 évet élt

Elpusztult a világ valószínűleg legöregebb angolnája. Egy svédországi kútban élt 1859 óta, a sötétség miatt az évek során megnőttek a szemei.

Elpusztult a világ valószínűleg legöregebb angolnája. Az állítólag 155 éves hal egy svéd halászváros egy kútjában élt, az utolsó száz évét precízen dokumentálták.

Az Ale nevű hal Tomas Kjellman háztulajdonos kertjében lakott Brantevikben. A gazda kedden meg szerette volna mutatni a legendás állatot kíváncsi vendégeinek, ám amikor felnyitott a kút fedelét, az állat már nem élt – számolt be róla a The Local angol nyelvű svéd hírportál.

Az angolnát 1859-ben dobta a kútba egy nyolcéves gyerek, ott szolgált “élő víztisztító berendezésként” 155 éven keresztül. Számos könyv, dokumentumfilm és tévéműsor szólt róla, még az irodalomtörténetbe is bevonult: Fritiof Nilsson Piraten 1932-ben megjelent, Tom Sawyer-típusú ifjúsági regényében, a Bombi Pittben szerepelt.

Az angolnának szokatlan és aránytalanul nagy szemei lettek annak következményeként, hogy egész életét a sötét kútban élte le, és valószínűleg más furcsa változásokon is átesett.

A „házi angolna” valódi korát most laboratóriumban állapítják meg. Egyelőre hűtőben várja, hogy a szakértők megoldják a rejtélyt: hogyan érhetett meg ilyen matuzsálemi kort az általában hét évig élő faj.

Egy társa túlélte őt, de az állítólag csak 110 éves.

The Dead Prize: díjat kapnak a bolygóra káros megvalósítások

Az Architects for Humanity nevű szervezet hiánypótló díjat alapított. Azokat a tervezőket fogják „megjutalmazni”, akik dizájnerként, mérnökként vagy építészként a bolygó számára káros alkotást hoztak létre. A díj a The Dead Prize nevet fogja viselni. A szervezet egyik alapítója, Cameron Sinclair azzal indokolta a létrehozását, hogy számos olyan díj van, amik méltányolják a kreatív, hasznos épületeket, de egyetlen olyan sem, amely a rosszul sikerültekre hívná fel a figyelmet.

A tervek szerint a díjat évente adnák át, a jelölések pedig minden év november elsejéig történnek. A szervezők úgy vélik, egy ilyen díj felhívná az emberek figyelmét arra, hogy az elkövetett hibákat ne ismételjék meg. „Már 25 éve gondolkodom a díj létrehozásán, mióta, 16 évesen Nagy Britanniába költöztem” – mondta el Sinclair.

Egyszer Bath városkában járva olvasott egy helyi lapban megjelent cikket, A város legrondább épületei címmel. Úgy döntött, megkeresi mindegyik épület tervezőjét, és megkérdi tőlük, hogy mi a kudarc oka. „Képzeljék el, ahogyan egy 16 éves gyerek beállít az irodába, és felteszi a kérdést: Elnézést, az ön épülete mitől lett így elrontva? De sokat tanultam a válaszokból: volt, aki bevallotta, hogy ezúttal mellélőtt, mások a bürokráciát okolták. Rájöttem, hogy egy építészeti kudarcnak ugyanúgy hatása lehet az életünkre, mint egy sikernek” – magyarázza.

A díj tehát valamiképpen határt akar húzni: így nem kellene csinálni! Megmutatja, hogy egy jóindulattal készített projekt hogyan válhat károssá. Vagy hát egy rosszindulattal végigvitt projekt hogyan (fegyvert tervezni például). „Azt reméljük, a tervezők közvetlen kihívásnak fogják majd föl díjat, hogy új terveket készítsenek, amelyekkel kijavíthatják múltbeli hibájukat” – így Sinclair. Bármilyen elrontott projektet lehet nevezni, a fegyverektől kezdve a környezetet nem kímélő városi építészetig.

Az idei jelölteket tehát november 1-ig lehet nevezni, december folyamán bejelentik majd a döntősöket, és jövő év elején jelentik majd be a The Dead Prize győztesét. A zsűriről még nem lehet tudni, de az év folyamán majd őket is bejelentik. Könnyi jelölni: @deadprize a Twitter-en. Az ajánlásokat csak szeptembertől kezdik majd figyelembe venni, de már sokan küldik a javaslataikat. Bővebb infókat a díj hivatalos oldalán lehet találni. Ti mit neveznétek?

totb.ro

Cigarettacsikben tárolnák az energiát

Dél-koreai tudósok szerint lehetséges energiát tárolni a cigarettacsikkekben.

A cigarettacsikkekben tárolt energiát mobiltelefonok és elektromos autók működtetésére is fel lehetne használni – állítják a szöuli egyetem kutatói. A héten publikált eredmények szerint a kutatók képesek a többnyire cellulóz-acetát rostokból álló súlyosan környezetszennyező cigarettaszűrőket egylépéses eljárással magas teljesítményű szénalapú anyaggá alakítani, amelyet a tudósok szuperkondenzátornak neveztek el.

A találmány a kutatók szerint több energiát képes tárolni, gyorsabban töltődik és tovább is üzemel, mint a jelenleg elérhető energiatároló technológiák. A szuperkondenzátor olyan „zöld megoldást kínál, amely megfelel a társadalom energiaszükségleteinek” – nyilatkozta Jongheop Yi, a Nanotechnology című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány egyik szerzője.

„A szén alacsony ára, magas porozitása, elektromos vezetőképessége és stabilitása miatt ígéretes anyagnak tűnik a szuperkondenzátorokban való felhasználáshoz” – tette hozzá Ji. Amerikai dohányzásellenes szervezetek a cigarettacsikk a leggyakrabban eldobott hulladék a világon, évente több mint 765 ezer tonna kerül a szemétbe.

Nesze neked génmódosítás: lázadnak a brazil termelők

A brazil gazdák perre mennek a génmódosító-technológiával előállított magokat forgalmazó nagyvállalatok ellen, hiszen az általuk felvásárolt vetőmagok már „nem működnek”- jelentette a Reuters hírügynökség nemrégiben.

A felháborodás oka, hogy a termelők jelentős nyereségkieséseket könyvelhettek el. A GMO-okat forgalmazó cégek ugyanis évek óta azt ígérik, hogy az általuk létrehozott növények képesek önmagukban rezisztensekké válni a kártevőkkel szemben, így további vegyszerezésre már nincs is szükség. Eleinte jó befektetésnek tűnt tehát drágább vetőmagokat venni, hiszen még mindig meg lelehetett spórolni a vegyszerezést utána. (Ez sem teljesen igaz, Indiában például a gyapotültetvényesek csak Monsanto-magokat vehettek, hiszen az minden más, hagyományos vetőmagot kiszorított a piacról. A négyszeres áron megvásárolt termék után a rossz időjárás gyorsan csődbe juttathatta a gazdákat). A brazil termelők problémája most az, hogy egynéhány generáció után a kártevők is kifejlesztették saját ellenálló-képességeiket. Olvasd el a teljes sztorit

Szelfiző makákók keserítik a természetfotós életét

David J. Slater egy természetfotós, aki szeretne pénzt keresni a képeivel. Hát ez érthető. Eddig feltételezhetően egyszerű volt ez a dolog: felajánlotta a képeit, és azokat vagy megvették, vagy nem vették meg. csakhogy 2011-ben történt valami, ami megváltoztatta az életét…

Indonéziába utazott lőni néhány képet, és éppen üstökös makákókat készült lencsevégre kapni, de ehelyett azok kapták el a lencséjét, s szaladtak is vele a legközelebbi fára. Miközben a zsákmányt vizsgálták, önkéntelenül is szelfiztek néhányat.

A képek meg körbejárták a világot. Szelfiző majmok? Nanáhogy. Slater azonban szeretne jogdíjakat kapni belőlük.
A Wikipédia üzemeltetői azonban úgy gondolják, nem jár semmilyen jogdíj, mert hát nem Slater a szerző, az, meg hogy az ő géppel követték el a képeket, nem számít. Ennek értelmében fel is töltötték az oldalra azokat, onnan pedig mindenki számára ingyenes hozzáférhető. Slater hiába kérte, hogy töröljék, visszautasították a kérését.

Slater úgy gondolja, ő fizette az odautazás költségeit, ő vette a gépet, hát természetes, hogy megilleti őt a képek jogdíja. A majmok learatják a babérokat, a munka neheze rá esett. Most pereli a Wikipédiát üzemeltető Wikimedia Alapítványt.

„Minden százezer képemből csak egy olyan, amiért fizetnek. És ez egy olyan kép volt. Ebben egy év munkája volt” – panaszolta.

Íme a majmok. S akkor most már reméljük, a bíróság a Wiki javára dönt, nem lenne jó, ha megérkezne a számla értük:

makako2

De most már az is kérdés, hogy amennyiben a lenti csimpánz ámokot fut, és lekaszabol valaki, azt az úriemberek számlájára kellene írni?

Forrás: 444

Állatcirkusz van a városban: egy malac, egy tehén és egy majom tiltakozott

bellucci

Tegnap (augusztus 6-án) egy majom, egy tehén, egy malac és humanoid társaik tiltakoztak Kolozsváron a Bellucci Cirkusz nyitóműsora közben az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmód miatt.

Az akcióra a bejáratnál került sor, az állatok és emberek szórólapokat osztogattak a belépőknek, amelyeken felhívták a figyelmüket az erőszakos körülményekre, amelyekkel több állatfajtát megfosztanak a szabadságuktól, élethez való joguktól azért, hogy embereket szórakoztathassanak. Az állatoknak öltözött tüntetők a megszólalni képtelen állatok hangjai kívántak lenni.

A tüntetés békésen zajlott le, és kulturális vonatkozás is volt: egy adott ponton megjelent Fellini Gelsominája (La strada), és csatlakozott. Több járókelő megállt, és kifejezték szolidaritásukat.

bellucci2

bellucci3

bellucci4

bellucci5

A csendőrség meg igazoltatta a malacot, a tehenet és a majmot, akik kaptak egy figyelmeztetést is, hogy amennyiben nem hagyják el a helyszínt, pénzbírságot kapnak. Az egyikük elmenőben odaköszönt: „Szép napot, fiúk!”. „Múúúúúúúúúúúúú” – válaszolta a tehén.

A Bellucci Cirkusz még 12 napig fogja előadni a műsorát a város végén, a Cora bevásárlóközpont mellett. A majom, a malac és a tehén minden más fajt hívnak, csatlakozzanak az akcióhoz. Mi meg reméljük, nem a Bellucci Cirkusznak csapunk éppen ingyen reklámot.

Van néhány ország, ahol az állatcirkusz be van tiltva, például Ciprusban, Görögországban, Horvátországban, Kolumbiában, Ausztriában. Talán ideje lenne nálunk is megtiltani a szórakoztatás ürügyén történő állatkínzást. Mert önzés és barbár cselekedet. Pont.

Több tucat patkány volt egy indiai repülőgépen

Átmenetileg kivonták a forgalomból az Air India légitársaság egy repülőgépét Újdelhiben, mert patkányok seregével a fedélzetén érkezett meg Kalkuttából.

A The Times of India szerdai beszámolója szerint az Airbus A-321 légibusz hétfőn este, a leszállás után nem indulhatott el következő útjára, az utasok kiszállása után rögtön egy hangárba vitték patkánymentesítésre.

A légitársaság egy névtelenséget kérő tisztségviselője elmondta a lapnak, hogy elvileg akár csak egyetlen patkány előfordulása után is rágcsálómentesíteni kell minden repülőgépet, mert a patkányok az elektromos kábelek elrágásával irányíthatatlanná tehetik a gépet és légi katasztrófát idézhetnek elő.

Szerinte világszerte előfordulnak patkányok a repülőgépeken, és csak azért nem történnek szerencsétlenségek, mert az állatok rendszerint el vannak foglalva az utasok által elpotyogtatott ételdarabok elfogyasztásával.

A kalkuttai “patkányjáratot” azért küldték fertőtlenítésre, mert a személyzet különösen sok, több tucat patkányt látott szaladgálni az utastér hátsó felében.

A rágcsálók az illatozó ételek szagát követve, a cateringgel jutnak fel a repülőgépek fedélzetére.

mti

« következőelőző »