Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: March, 2014

A dinók korában ötször akkora volt a légkör CO2-tartalma, mint ma

dinok
Forrás: Katherine Kirkland via flickr

A dinoszauruszok korában mintegy ötször akkora volt a légkör szén-dioxid-tartalma, mint ma – mutatták ki az Utrechti Egyetem kutatói, akik szerint eredményeik az éghajlatváltozás előrejelzésében is hasznosak lehetnek.

A dinoszauruszok korának is nevezett mezozoikum (hozzávetőleg 250-65 millió évvel ezelőtt) jelentős tektonikus, éghajlati és evolúciós változások kora volt. Az őskontinens ekkor szakadt a ma is ismert kontinensekre, és az ezzel járó tektonikus mozgások hatására jelentős vulkanikus tevékenység kezdődött a Föld felszínén. A vulkánkitörések nagy mértékben növelték a légkör szén-dioxid-tartalmát, aminek következtében az éghajlat kivételesen meleg volt ebben az időszakban. Ez fontos tényezője volt az evolúciónak és az állatfajok szétválásának. Olvasd el a teljes sztorit

Már 1972-ben pontosan megjósolták a globális felmelegedés mértékét

Meglepő pontossággal jósolta meg a globális felmelegedés következő harminc évre vonatkozó forgatókönyvét egy 1972-ben közölt tanulmány.

A Nature című folyóiratban megjelent írás szerzője John Stanley Sawyer brit meteorológus volt. Az 1916-ban született szakember a brit Királyi Természettudományos Társaságnak és a Királyi Meteorológiai Társaságnak is tagja volt, utóbbi szervezetnél elnöki pozíciót töltött be 1963 és 1965 között. Az 1972-ben publikált tanulmányból kiderül, hogy több mint negyven évvel ezelőtt a klímakutatók milyen sokat tudtak a globális éghajlati rendszer alapvető működéséről.

Sawyer többek közt leírta, hogy mennyit fog emelkedni a globális felszíni átlaghőmérséklet 2000-ig. “Az évszázad végéig várható 25 százalékos szén-dioxid-növekedés a globális átlaghőmérséklet 0,6 Celsius-fokos emelkedésével jár együtt – olyan értékkel, amely valamelyest magasabb az elmúlt évszázadok éghajlati változásaihoz képest” – írta annak idején a szakember. Olvasd el a teljes sztorit

Környezeti nevelési oktatóközpontot hozott létre a Zöld Székelyföld Egyesület

Több éves szervezés után 2014-ben a Zöld SzékelyFöld Egyesület létrehozta a Hangyasuli – Környezeti Nevelési Oktatóközpont nevű projektet, ennek keretében pedig sikerült anyagi hátteret biztosítani ahhoz, hogy valóban egy átgondolt, folyamatos, nagy tömegeket megmozgató nevelési programot tudjanak nyújtani a környezettudatosságról székelyföldi gyerekeknek. A projekt az EGT 2009-2014 közötti időszakra vonatkozó támogatásából nyert finanszírozást, a Civil Támogatási Alap Romániában program keretén belül és összköltségvetése 71.379 euró, amelyből 64.226,82 euró a vissza nem térítendő támogatás.

A 8 éves Zöld SzékelyFöld Egyesület az elmúlt évek során számtalan környezetnevelési programot szervezett a régióban, amelybe környezetvédelem iránt érdeklődő gyerekeket vont be. Szerveztünk kerékpározást népszerűsítő programot (Bicajsuli), amely keretében a gyerekek a kerékpározás szabályait ismerhették meg elméleti és gyakorlati feladatok segítségével. Népszerűsítettünk természetvédelmi területeket (Csihányos helyi védettséget élvező terület, Békás-Szoros – Nagyhagymás Nemzeti park, Alcsík-medence Natura 2000 terület), ahol a diákok madarakat figyeltek meg, medve- és zergelest szerveztünk, de alkalom adódott a növényvilág megismerésére is. Nem utolsósorban több ezer diáknak tartottunk megyeszerte előadásokat különböző környezetvédelmi témakörökben. Mivel ezek a programok mindig egy kisebb pályázathoz kötődtek, azok lejárta után legtöbbször megszakadt a tevékenységek folytonossága és ezáltal a gyerekekkel való kapcsolat is.

A projekt 2014 márciusa és 2016 áprilisa között zajlik, azonban az egyesület vállalta, hogy a most elindított Hangyasuli a projekt befejezése után még legalább öt évig működni fog, ezzel is megerősítve, hogy hosszú távú, tudatos munka indul el a környezeti nevelésben.

A projekt során az egyesület egy programcsomagot állított össze, amelyben különböző tevékenységeket szervez, abban bízva, hogy lehetőleg mindenki megtalálja a számára megfelelő tevékenységtípust, témakört. Az egyesület csíkcsicsói Oktatóközpontjának létrehozását követően a projekt során Hargita megyében 5115 diák számára szerveznek tevékenységeket (előadásokat, tanulmányutakat, kiscsoportos programokat, buszos kirándulásokat, gyalogos és kerékpáros túrákat, versenyeket stb.). Hangsúlyt fektetnek ugyanakkor a környezeti nevelés iránt érdeklődő tanárok támogatására is, segíteni kívánják munkájukat, hogy saját településeiken minél színesebb tevékenységeket tudjanak megvalósítani.

A projektről részletes információk találhatók az egyesület honlapján (www.zoldszekely.ro).

Forrás: közlemény

Aláírásgyűjtés a romániai erdőkért: kompenzációt kér a tulajdonosoknak a WWF

Az Erdőtulajdonosok Egyesületének Föderációja petíciót kezdeményezett az erdők megmaradásáért. Az aláírásgyűjtést a WWF is támogatja.

Az erdők jelenleg Románia területének 27%-át fedik; szerepük kulcsfontosságú elsősorban a vidéki települések élete és boldogulása szempontjából. Mégis, a 2014-2020-ra tervezett, az Országos Vidékfejlesztési Program keretében kiosztásra szánt európai forrásokra vonatkozó jelenlegi javaslatból hiányoznak az erdőkre, az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásra és biodiverzitásuk megőrzésére vonatkozó intézkedések. Olvasd el a teljes sztorit

Újraindítaná a Zöld Ház programot Korodi Attila

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nyitotta meg március 25-án Bukarestben a Romenvirotec kiállítást és vásárt, ahol környezetvédelmi technológiákat bemutató berendezéseket állítanak ki romániai, ausztriai, belgiumi, magyarországi, portugáliai, olaszországi és németországi gyártók. Az érdeklődők március 29-ig tekinthetnek meg különféle szennyezett talajt tisztító-, ipari és háztartási hulladék feldolgozó-, légszennyezést és vízszennyezést megelőző-, illetve megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket. A kiállítás keretében több worskhopra és előadásra is sor kerül.

A megnyitón a miniszter kiemelte, Románia csak akkor tud megfelelni az európai normáknak, ha a környezetvédelmi technológiai megoldásokat kínáló piac élénk, és ezáltal lehetőséget nyújt arra, hogy alkalmazzuk mindazt, amit ezen a téren szeretnénk. Elmondta, tudatában vannak annak, hogy az elmúlt években nem történt látványos fejlődés. Ez meglátása szerint annak tudható be, hogy amellett, hogy a gazdasági körülmények nem voltak kedvezőek, sem a kormány, sem a Környezetvédelmi Minisztérium, sem a helyi önkormányzatok nem indítottak olyan programokat, amelyek ezt a területet célozták volna meg.

Korodi beszélt az új hulladékgazdálkodási kerettörvényről is, amely nemcsak miniszteri rendeletek és kormányhatározatok megváltoztatását vonja maga után, hanem egyéb változásokat hoz, így például külön kell majd foglalkozni az építőipari hulladékok kezelésével.

A környezetvédelmi miniszter kihangsúlyozta, hogy a Környezetvédelmi Alap az általa vezetett tárca legfontosabb láncszeme a környezetvédelmi technológiák, illetve az utóbbiak használata révén adódó üzleti lehetőségek szempontjából. Szeretném újraindítani a Zöld Ház programot – jelentette ki, majd hozzátette: szeretném, ha az emberek a környezetvédelmi technológiák használatából származó előnyöket is megismernék, látnák, hogy ezen a téren is vannak előrelépések, nemcsak a különféle környezetvédelmi megszorításokat emlegetnék. Amint tudjuk, a Zöld Ház program megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket finanszíroz.

A Környezetvédelmi Minisztérium idén saját standdal képviselteti magát a kiállításon, ahol szakemberek mutatják be a minisztérium különféle programjait. 2013-ban a vásáron több mint 80 kiállító vett részt, és mintegy 2000 környezetvédelmi cég és szakember látogatta meg.

Forrás: Közlemény

Újrahasznosítás az EU-ban: Románia 41-szer rosszabb az átlagnál

Az Európai Unió tagállamai közül Németországban a legmagasabb, 65 százalék a komposztált és újrahasznosított hulladék aránya – derült ki az Eurostat friss adatösszesítéséből.

A rangsorban a második Ausztria, ahol a 2012-ben megtermelt szemét 59 százalékát komposztálták vagy újrahasznosították. A további sorrend Belgium (57 %), Hollandia (50 %) és Svédország (48 %).

Románia az utolsó a rangsorban, 1 %-os aránnyal.

Magyarországon 25 % az arány, ezzel megelőzi Máltát (12 %), Szlovákiát (13 %), Lettországot (16 %), Görögországot (17 %), Lengyelországot (19 %), Litvániát (20 %), Ciprust (21 %) és Csehországot (23 %).

Az EU-átlag 2012-ben 41 %-os volt, ami jelentős növekedés az 1995-ös 18-hoz képest.

A szemét harmada (33,3 %-a) mindazonáltal még mindig hulladéklerakóban végzi. A legrosszabb – 80% körüli – az arány Görögországban, Cipruson, Máltán és Romániában. A legjobb Németországban (0, 5%), Ausztriában (3 %), a skandináv országokban (Svédország – 0,65 %, Norvégia – 2 %, Dánia – 2,5 %) és a Benelux-államokban (Belgium – 1 %, Hollandia – 1,5 %). Magyarországon 65 % ez az arány.

Az EU-tagállamokban átlagban egy polgár évente 492 kilogramm hulladékot termel. 2012-ben a legtöbb kommunális szemét Dániában keletkezett (668 kilogramm), a másik két dobogós Ciprus és Luxemburg (663 és 662 kilogramm). Az adatsorban szerepel a nem EU-tag Svájc is, 694 kilogrammal.

Forrás: MTI

Kert a vonatállomás fölött, ingázóknak

Tokióban azok, akiknek nincs idejük vagy terük kertészkedni, kibérelhetnek egy-egy helyet azokból a parkokból, amelyeket vonatállomások tetején alakítottak ki, írja a Fastcoexist. A Kelet-Japán Vasúti Társaság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a vállalkozással új zöldövezeteket kívántak a városban kialakítani. Jelenleg a vállalat hálózatába öt ilyen park tartozik.

kert

Az első ilyen kertet négy évvel ezelőtt készítették el a főváros Ebisu nevű állomásán, a többi nem Tokióban van. Az Ebisu fölötti kert 50 négyzetméteres, és a kibérelhető parcellák nem éppen olcsóak, az éves bérlet ugyanis 980 dollár. Az állomás az ingázók számára biztosítja a szerszámokat, a magokat és a gyomlálóeszközöket is. Azoknak, akik tapasztalatlanok a kertészetben, szaktanácsadók segítenek, akiknek pedig nincs sok idejük a kert mellett maradni, segítenek megőrizni azokat, illetve betakarítani a termést.

kert2

Sok látogatónak ezek a kertek pihenőhelyet jelentenek. Amikor nem jönnek az ingázók megművelni, akkor piknikező családok lepik el őket, vagy gyerekeket hoznak ide játszani. Egy másik hozadéka a projektnek az ingázók meg a lakosok találkozása, akik ily módon szociális kapcsolatokat építhetnek ki egymással.

Forrás: totb.ro

Ázsia szenved majd leginkább a globális felmelegedés miatt

A felmelegedés negatív hatásait leginkább azok fogják érezni, Akik Ázsia part menti térségeiben, és főleg ezen térségek városaiban laknak. Az évszázad első felében az olyan országok, mint Anglia, kevésbé lesznek érintve.

Az ENSZ egy jelentése, amely a Klímaváltozások 2014: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység címet viseli, és amely hamarosan egy yokohamai találkozón kerül bemutatásra, arra figyelmeztet, hogy Kelet-Ázsia és Délkelet-Ázsia több millió lakóját áradások sújtják majd, ahogyan a globális hőmérséklet nőni fog, és a jéghegyek elolvadása megemeli az óceánok szintjét.

Azokat, akik városokban élnek, jobban érintik a magas hőmérséklet, szélsőséges időjárás, áradások és szárazság okozta problémák. A jelentés kiemeli, hogy “sajnálatos módon” ezek az előrejelzések nagyon megbízható adatokra alapulnak.

Ázsia dél-keleti országai már most is szenvednek a szárazság miatt kialakult erdőtüzektől. A helyzet rosszabbodni fog, míg végül globális méreteket ölt. Mielőtt azonban ez bekövetkezne, a mezőgazdasági termelés fokozatosan csökken, az előrejelzések szerint évtizedenként 2%-al. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaságból származó termények iránti kereslet évtizedenként 14%-kal nő majd.

Ugyan Európában és az amerikai kontinensen a globális felmelegedésnek kevésbé lesz közvetlen természeti hatása a század első felében, de a gazdasági hatás ezeket a térségeket is érinteni fogja.

Forrás: totb.ro

2012-ben hétmillió ember halt meg a légszennyezés miatt

A WHO számításai szerint 2012-ben hét millió ember halt meg világszerte a légszennyezés miatt.

A szervezet által készített jelentés azokra a halálesetekre tér ki, amelyek szívroham, légzési rendellenességek, illetve rák következtében történtek, és összefüggésbe hozhatóak a légszennyezéssel. Ennek függvényében, a WHO állítása szerint, minden nyolcadik halálesethez köze van a légköri szennyezettségnek. Ugyanakkor 2012-re megkétszereződött a levegőszennyezés halálos áldozatainak száma a 2008-ban kiadott előző jelentéshez képest.

A hétmillió haláleset közül mintegy hatmillió történt Kelet-Ázsiában, illetve a Csendes-óceán nyugati részén. A jelentésben az áll, hogy 3,3 millió haláleset beltéri, 2,6 millió pedig a külső légszennyezettség miatt történt, leginkább a térség gazdaságilag fejletlen, vagy közepesen fejlett országaiban.

„A légszennyezés kockázata jóval magasabb, mint azt előzetesen sejtettük, főleg a szívrendellenességekre és rohamokra nézve” – mondta dr. Maria Neira, ugyanakkor hozzátette, „jelenleg világszinten kevesebb magasabb kockázatú probléma létezik. A bizonyítékok azt mutatják, hogy sürgős lépések szükségesek a levegő tisztítása érdekében.”

A WHO illetékesei szerint a légszennyezés csökkentésével milliók életeit lehetne megmenteni. A szegény sorban élő nők és gyerekek vannak leginkább kitéve ennek, mivel ők töltenek több időt otthon, ahol a nem megfelelő fűtés, illetve tűzhely miatt füst és korom van a lakásban.

A kültéri légszennyezéssel összefüggésbe hozható halálesetek oka 40%-ban szívbetegség, 40%-ban szívroham, 11%-ban krónikus tüdőbetegség, 6%-ban tüdőrák, 3%-ban akut alsó légúti fertőzés (gyerekeknél).

A beltéri légszennyezettség miatti halálesetek 34%-ban szívroham, 26%-ban szívbetegségben, 22%-ban krónikus tüdőbetegség, 12%-ban akut alsó légúti fertőzés (gyerekeknél), 6%-ban tüdőrák miatt következnek be.

A levegőszennyezés a legtöbb áldozatot (évi 5,1 millió halott) Ázsiában, főként Kínában szedi. Afrikában a WHO évi 680 ezer, Európában 580 ezer, a Közel-Keleten 400 ezer, Észak- és Dél-Amerikában pedig 230 ezer halálos áldozattal számolt.

Forrás: bbc.co.uk

A Bükköt és a Malomvölgyet sem kímélik a gyújtogatók

IMG_4002
Fotók: László Zoltán via Natura 2000 Cluj-Kolozsvár

Három személy két hektáron égetett fel egy legelőt a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es terület határán március 24-én. Az illegális és természetromboló tevékenységet a területet felmérő biológusok vették észre és dokumentálták.

A terület a Natura Transilvaniei egyesület gondnokságába tartozik. Kezelési tervét a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület készítteti el egy európai uniós pályázatból, a projekt keretében idéntől többek között élőhely- és fajfelmérések zajlanak. A felmérést végző és felügyelő biológusok, Urák István és László Zoltán fotókkal dokumentálták a történéseket, és értesítették a tűzoltókat, valamint a gondnokságot is. A tűzoltók végül nem szálltak ki a helyszínre, mert a tűz kialvóban volt. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »