Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: February, 2013

Kövesd a fehér gólyákat a satellitetracking.eu-n!


Forrás: satellitetracking.eu

Szlovák-magyar együttműködésben zajló projekt keretében interneten követhetik nyomon a műholdas jeladóval felszerelt fehér gólyák útját az érdeklődők.

A Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013 támogatásával zajló, Madárvédelem és kutatás határok nélkül elnevezésű projekt keretében 12 fehér gólyára került műholdas jeladó. Útjukat folyamatosan nyomon lehet követni a www.satellitetracking.eu honlap interaktív térképén – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerdán az MTI-vel. Olvasd el a teljes sztorit

A védett terület csak nyűg az embereknek kompenzációs rendszer nélkül

Illegális építkezések, falopások, orvhalászat, törvényre fittyet hányó juhászok: mit tehet egy természetvédelmi terület gondnoka, hogy megakadályozza és megelőzze a természetkárosítást? Márk-Nagy Jánossal, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti ügyvezető igazgatójával a Túr Menti Természetvédelmi Terület körüli környezetvédelmi problémákról beszélgettünk (fotó: via Facebook).

Az EKE ennek a területnek a természetvédelmi kezelője a környezetvédelmi minisztériummal 2010-ben kötött szerződés alapján. A szervezet már 2004-ben és 2009-ben is a Túr Menti Természetvédelmi Területnek, illetve még másik négy természetvédelmi területnek volt a gondnoka ugyancsak Szatmár megyében.

kérdezett: Szakács Mónika

A területtel kapcsolatos természetkárosítási esetekre lennék kíváncsi. Sokat hallani és olvasni illegális építkezésről, orvhalászatról, vízszennyezésről.

Márk-Nagy János: – Kezdjük a legelején. Valójában az egyik legfontosabb probléma az, hogy nagyon sok hatóság nem tartja fontosnak a védett területek státusának figyelembe vételét akkor, amikor valamilyen döntést hoz, vagy engedélyez egy bizonyos tevékenységet azon a területen. Ebből szokott adódni a sok illegális tevékenység és sok más probléma.

Az egész 2004-ben kezdődött. Az első ilyen ügyünk az volt, hogy a vízügyi igazgatóság mederrendezési munkálatokba kezdett a Túron, figyelmen kívül hagyva, hogy az védett terület, és ott a vízügyi törvényen kívül más törvényt is be kellene tartania. Mi akkor leállíttattuk a munkálatokat. Elég nagy, Bukarestig ható cirkusz lett belőle. Olvasd el a teljes sztorit

Február 23-án olajgyűjtés lesz Csíkszeredában


A történelminek számító, első olajgyűjtés plakátja 2009-ben

Február 23-án, szombaton 15. alkalommal szervezi meg a Zöld Székelyföld Egyesület a Nagy olaj- és hulladékgyűjtést Csíkszeredában. Remélhetőleg mihamarabb eljön az idő, amikor annyira megerősödnek a hulladékgazdálkodási szolgáltatások, hogy a keletkezett hulladékok kezelésére megfelelő megoldást tudnak nyújtani a lakosság számára, de mindaddig, amíg ez megvalósul, a program folytatódik – írják közleményükben.

A begyűjtőpontok a már megszokott helyszíneken lesznek 10.00-14.00 óra között: a Kalász negyedi lépcső felső szakaszánál, a Szabadság tér Sapientia felőli sarkánál, a dendrológiai parknál, valamint a Tudor negyedi József Attila Általános Iskola szomszédságában található parkolónál. Olvasd el a teljes sztorit

Fapados szuperexpresszek váltanák ki az autókat Franciaországban

Ouigo néven fapados TGV (szuperexpressz) járatokat indít a francia állami vasúttársaság (SNCF) tavasztól. Az új kínálatot 4 millió olyan franciának szánják, akik Párizson kívül élnek, és eddig inkább gépkocsival közlekedtek, és nem vonattal.


Az első égszínkék Ouigo TGV bemutatása a Párizstól keletre található Marne-la-Vallée (Eurodisney) állomáson Olvasd el a teljes sztorit

ENSZ: a jóléti államok lakói egyenek feleannyi húst!

Egy ENSZ-tanulmány a lóhúsbotrány kapcsán rámutat arra, milyen sötét oldalai vannak az olcsó hússal való kereskedelemnek, és hogyan teszi tönkre az állattenyésztés a természeti erőforrásokat. A javaslat az, hogy a gazdag országokban lakók csökkentsék a jelenleginek a felére húsfogyasztásukat: váljanak “demitariánusokká”.

A kifejezést Mark Sutton professzor, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tanulmányát kiadó kutatócsoport irányítója találta ki. A jelenleg hatalmas és egyre növekvő húsfogyasztást muszáj visszaszorítani; évtizedekkel ezelőtt az emberek sokkal kevesebb húst ettek, és az sokkal minőségibb volt, ám a magas kereslet miatt átalakult a húsipar. A mezőgazdaság is gyökeres változást szenvedett emiatt, hiszen a takarmánygyártásra egyre nagyobb hangsúly kerül, ez pedig a gyomirtók, rovarirtók, növényvédőszerek stb. iránti keresletet is növelte. Ennek folyományaként pedig nőtt az emberi egészségre káros hatású víz- és levegőszennyezés, halott zónák alakultak ki az óceánokban, veszélybe kerültek a méhek, a kétéltűek és sok más, az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából fontos faj. Ráadásul a sok és olcsó hústermék előállításának ez a procedúrája nagyon rossz minőséget eredményezett.

Az egyik lehetséges megoldás a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának növelése, és az állati fehérjék fogyasztásának csökkentése. Sutton szerint húsfélét ritkábban kellene együnk, inkább csak különleges alkalmakkor, és keveset. “Gondoljanak egy kulturális váltásra, amely arra ösztökéli Önöket, hogy azt mondják: szeretem az ízét, de nincs rá szükségem ilyen gyakran.” Az ezzel párhuzamosan növekvő zöldségfogyasztás pedig ugyanakkor pozitív hatással lesz az emberek egészségére is.


Fotók: B.D.T.

Sutton szerint az európaiak inkább fogékonyak egy hasonló étrend alkalmazására, mint az amerikaiak. Az étrendváltás csak a gazdag országok lakóinak javallott; az UNEP tanulmánya a szegény országok lakói számára az ellenkezőjét, az állati fehérjék fogyasztásának növelését tanácsolja, amelyek egymilliárd ember étrendjébe roppant ritkán kerülnek be.

Az UNEP tanulmánya rangsorolta a húsfajtákat a környezetre gyakorolt negatív hatásukat tekintve. Eszerint a legkisebb kárt a környezetben a csirke- és disznótenyésztés teszi.

A mezőgazdaság nitrát- és foszforfelhasználásának 8%-áért a húsipar felelős; a jövő kihívása az, hogyan lehet több élelmiszert kevesebb energiafelhasználással és környezetszennyezéssel előállítani.

Ha nem történik intézkedés, tovább nő a szennyezés és a fejenkénti energia- és húsfogyasztás, ez pedig súlyosbítani fogja a tápértékcsökkenést, a szennyezettségi fokot, a föld termőérték-veszteségét, és tovább rontja a víz-, levegő- és talajminőséget, hatást gyakorolva a klímára és a biodiverzitásra.

A jelentés egy sor megoldást is javasol, amellyel a mezőgazdaság környezetbarátabbá tehető, olyan egyszerű lépésektől kezdve, mint a műtrágya biztonságosabb tárolása és takarékosabb felhasználása, egészen a természetes trágyának vagy a szennyvízkezelés modern, pénztakarékos módszereinek alkalmazásáig.

Forrás: The Guardian via totb.ro

“Zöld” építészeti megoldások Kolozsváron


’56 emlékezete? Hát nem: lyukacsos polisztirol lapokkal hiányosan szigetelt falfelület a Galamb utcában

Hőszigetelt tömbházak, hőmegtartó építőanyagok, néhány spontán megoldás: Kolozsváron nehéz olyan épületeket találni, amelyek valamelyest megfelelnek az ökologikus építészet elvárásainak vagy legalább az energiatakarékossági elveknek. Ennek ellenére nyakamba vettem a várost, és napelemeket, hő- és hangszigetelt épületeket, valamint az újrahasznosítás lehetőségeinek néhány példáját kaptam lencsevégre.

Veress Boglárka

Érdekes volt megfigyelni, hogy a „zöld” építészeti megoldások miként fonódnak össze az esztétikai igények (pozitív és negatív értelmű) megnyilatkozásaival. Az alábbiakban a bóklászásaim során nyert élményekből nyújtok kis ízelítőt. Olvasd el a teljes sztorit

Csibi Magor az új erdészeti törvény veszélyeiről

Folytatódik az erdészeti törvény módosítása körül kialakult tiltakozás: a jogszabály jelenleg parlamenti vitán van, és a civil szervezetek szerint több cikkelye is komoly veszélyt jelent a romániai erdőkre.

Erdély FM

Lucia Varga, a vízügyi, erdészeti és halászati ügyekért felelős tárca nélküli miniszter múlt héten azt ígérte, a jogszabályt visszaküldik a mezőgazdasági bizottságba, és csak azután kerül a plénum elé.
Olvasd el a teljes sztorit

Új külföldi önkéntesek a Zöld Napnál: tunningolják a Nemere Útját


Fotó: zoldnap.info

Telefonra letölthető, GPS-koordinátákkal ellátott térkép készül a felső-háromszéki Nemere Útja zöldútról – tudtuk meg Ráduly Attilától, a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesült elnökétől. A szervezethez az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) jóvoltából ismét külföldi önkéntesek érkeztek, akiknek a feladata többek közt az lesz, hogy a bemutatóportált feltunningolják és többnyelvűsítsék. A Nemere Útja által összekötött települések jellegzetes ételei, illetve a fontosabb állat- és növényfajok is felkerülnek a portálra.

Olvasd el a teljes sztorit

A városi talajvíznek csak 3%-a tiszta Kínában


Vízszennyezés Kínában. Fotó: Bert van Dijk/flickr.com

A hivatalos adatok szerint Kína folyóinak és állóvizeinek 40, talajvizeinek 60%-a súlyosan szennyezett. A problémára kínai mikroblogolók internetes kampánnyal próbálják felhívni a figyelmet.

Egy, a Hszinhua hírügynökség kínai nyelvű oldala által idézett központi felmérés szerint az ország ivóvízellátásának harmadáért felelős talajvizek 90%-a szennyezett, 60%-a súlyosan. Egy másik, 118 nagyváros adatait összegző jelentés szerint a városi talajvíz-állomány 64%-a súlyosan terhelt, és mindössze 3%-a számít tisztának. A központi becslések szerint évente legalább 80 milliárd tonnát tesz ki a vizekbe eresztett szennyvíz mennyisége, a folyók közel 20%-a olyannyira szennyezett, hogy a vizükkel való mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre. Olvasd el a teljes sztorit

Csökkenti a mélytengerek oxigénellátását a klímaváltozás


A fotó illusztráció. Forrás: gnewspics/flickr

Négyezer méteres mélységben is befolyásolja az életet a klímaváltozás: a mélytengerek oxigénhiányát eredményezi az északi sarkvidéki jég nyári, nagy tömegben való olvadása.

Az oxigénhiányért azok az algák felelősek, amelyek a jég alsó oldalán élnek. Olvadáskor ezek az algák rövid idő alatt lesüllyednek a több ezer méteres mélységbe – közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatói a Science című amerikai szaklapban.

Tengeri uborkák és más mélytengeri élőlények felfalják az algák egy részét, a maradékot pedig baktériumok bontják fel, miközben elfogyasztják a tenger fenekén lévő oxigént is. A sötét mélységben az élőlények nem tudnak oxigént termelni – ismerteti a tanulmány Die Welt című német lap online kiadása. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »