Idejétmúlt-e az udvarlás?

“Borboleta px cp Sta crz 040206 D” by Autor: José Reynaldo da Fonseca – Own work. Licensed under CC BY 2.5 via Commons.

Kell-e még manapság udvarolni, a hagyományos értelemben? Ki udvarol kinek? Pró és kontra-cikkünkben négyen reflektáltak erre a roppant fontos egzisztenciális kérdésre.

Olvasd el a teljes sztorit

Black Friday pró és kontra

Nyakunkon a karácsony, az ünnepi ajándékozási láz, és az ajándékok beszerzésének egyik remek alkalma a Black Friday, azaz a nagy árkedvezmények napja. Illetve hete, mert Románia több online üzletében és bevásárlóközpontjában akár több mint egy hétig is eltartott a Black Friday.

Vitathatatlan, hogy sokan büdzsékímélő módon ki tudják használni ezt az akciót, ám ugyanakkor olyan kérdések is felmerülnek: valóban szükségünk van-e arra a rengeteg akciós termékre, amit ilyenkor megveszünk? Abban a kontextusban, hogy egyre kevesebb az erőforrás, és az ökoszisztémákra nehezedő antropogén nyomás egyre nagyobb, valóban etikus még nagyobb fogyasztásra ösztönözni? Olvasd el a teljes sztorit

Kötelező himnuszéneklés az iskolákban: pró és kontra román nézőpontból

A TOTB román szerkesztősége a szenátus által nemrég hallgatólagosan elfogadott PSD-s törvényjavaslat kapcsán mutat be két álláspontot. A tervezet kötelezővé tenné a himnusz éneklését az elemi oktatásban résztvevő gyermekek számára napi rendszerességgel, és 30-100 ezer lejes büntetést helyezne kilátásba ennek elmulasztása esetén.

A javaslat – amely hamarosan a képviselőház asztalára kerül – a romániai civil társadalomban is aggodalmakat keltett. Egyesek szerint hihetetlen, hogy egy rég letűnt propagandisztikus korszak szellemében ismét kötelezővé kívánják tenni a himnuszéneklést, miközben a romániai oktatás valós problémáira még mindig nincsenek életképes megoldások. A szankciók pedig túlzottak, jóval meghaladnák egy pedagógus – akár többhavi – fizetését. A törvénytervezet előterjesztői ugyanakkor azzal érvelnek, a napi himnuszéneklés az “alapértékek” gyerekekbe oltását célozná.

A témáról Roxana Marin, a George Coşbuc Gimnázium angoltanára és Gabriela Vrânceanu Firea PSD-s szenátor fejti ki véleményét, amelyet fordításban közlünk.

Olvasd el a teljes sztorit

Kötelező vallásoktatás, vagy lehessen inkább etikát választani?

Kötelezőnek kell-e lennie a vallásoktatásnak az állami iskolákban? A kérdés országonként újra és újra fel szokott merülni, például Franciaországban Hollande elnök hatalomra jutásának szinte első lépéseként törölte el a „vallásos tények” kötelező oktatásáról szóló, Sarkozy idejében kidolgozott törvénytervezetet. Az uniós országok között csak ott, illetve Csehországban és Bulgáriában hiányzik teljesen az állami oktatásból a hittan nevű tantárgy. Más országokban hol kötelező (mint nálunk is), hol választható a hittan, néhol (mint Olaszországban), nem számít bele a félévi átlagba.

k.á.

Remus Cernea független képviselő idén február közepén egy olyan törvénymódosító-tervezetet nyújtott be, amelynek elfogadásával itthon a gyerekek csak akkor kellett volna vallást tanuljanak, ha ezt a szülők írásban kérik. Ellenkező esetben automatikusan etikaórára kellene járniuk, ahol filozófiai, vallásos és tudományos doktrínákkal, az emberiség morális irányelveivel ismerkedhetnének meg. A tantárgy célja a kritikai szellem, a racionalitás és az empátia fejlesztése, saját erkölcsi ítélőképesség kialakítása lenne. Olvasd el a teljes sztorit

Legalizálni kellene-e itthon a marihuánát?

photo by Stokkete via shutterstock.com

Nemrégiben Uruguay, a világon elsőként, legalizálta a marihuánát. A döntés széles társadalmi vitát indított el, hiszen a szerrel kapcsolatos vélemények alapvetően megoszlanak: egyesek a kemény drogok felé vezető kapunak tartják, mások pedig azt hangoztatják, hogy egyfajta negatív mítoszt szőttek a növény és tulajdonképpeni hatása köré. A probléma nyilván széles skáláját – egészségügyi, gazdasági, morális stb. – vonultatja fel a kérdéseknek.

A TOTB arra volt kíváncsi, hogyan látják politikusok a problémát. Cseke Attilát, RMDSZ-es politikust és Istvánffy Andrást, a 4K! elnökét kerestük meg, előzőt azért, mert Románia egészségügyi minisztereként jelentős szerepet vállalt az úgynevezett etnobotanikus szerek betiltásában, utóbbi pedig vállalta a letartóztatást azzal, hogy nyilvánosan szívott el egy füves cigit, miután előzőleg befizette rá az adót, ezzel kívánván felhívni a figyelmet a probléma mediatizálásának szükségességére. Olvasd el a teljes sztorit

Belépődíj-ügy: kivel szemben diszkriminatív?

fotó: Pressmaster via Shutterstock.com

A múlt hétvégén a magyarországi média felkapta a hírt, miszerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság igazat adott Teczár Szilárdnak a Doboz nevű szórakozóhely ellen tett feljelentése ügyében. Vagyis igazából Teczár eredeti panaszát semmibe véve (miszerint a nők, akik nem fizetnek a belépőért, maguk lesznek a nyeremény – vagyis a férfiak rájuk is befizetnek) úgy ítélte meg, a belépőkkel a férfiakat diszkriminálja a szórakozóhely. Teczár végül mégis igazat adott az EBH-döntésnek.

Olvasd el a teljes sztorit

Másodrendű állampolgárai-e az Uniónak a romániaiak?

photo by corgarashu via shutterstock.com

Hat évvel az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után feltehetjük a kérdést, nem vagyunk-e másodrendű polgárai az uniónak, hiszen úgy tűnik, a romániaiak kevesebb joggal él(het)nek, mint más tagállamok polgárai. A pró és kontra eredetileg a TOTB.ro-n jelent meg.

Olvasd el a teljes sztorit

Legyen a mobilod okosabb, mint te? Okostelefon pró és kontra

Fotó: Takashi Hososhima via Flickr.com

Az okostelefonok évről-évre egyre trendibbek, de tényleg mindenki ilyet szeretne? A Y generáció számára, és nem csak, már szinte elképzelhetetlen, hogy ne legyen folyamatos internet-hozzáférése, és főként, hogy ne érje el állandóan a különböző közösségi oldalakat. Vannak azonban az „elmaradottak”, akik még mindig a hagyományos telefont részesítik előnyben, mondván: a telefon arra való, hogy beszélhessünk rajta, nem kell feltétlenül hozzá Angy Birds és mindenféle más fölösleges alkalmazás.

M.R.

Az első saját operációs rendszerrel rendelkező mobiltelefon, a Symbian alapú Ericsson R380 2000-ben jelent meg, de az okostelefon-piac igazi áttörése csak rá tíz évre következett be. A tavalyi évben világszerte több mint 700 milliót okostelefont vásároltak meg, de még ez sem haladta meg az eladott hagyományos telefonok számát. Az okostelefonok eladásai az idei első negyedévben múlták felül első alkalommal a “butatelefonokét”, igaz csak csekély 1 százalékkal. Tény azonban, a mobiltelefon-piac jövője mindenképp a minél több funkcionalitással rendelkező, „két lábon járó mini-számítógépeké”.
Olvasd el a teljes sztorit

Kiemelkedő tudományos kiállítás vagy az emberi jogok meggyalázása: The Human Body

Fotó: A kiállítás facebook oldaláról

A plasztinációnak nevezett eljárás feltalálója Gunther von Hagens német anatómus, aki 1977-ben fejlesztette ki ezt az új tartósítási technikát, amely műanyaggal tette időtállóvá a preparátumokat. A első saját kiállítását 1996-ban mutatta be Japánban, Body Worlds néven. Az emberi test anatómiáját holttesteken ismertető kiállítást azóta már szinte minden európai nagyvárosban bemutattak, sőt, az utóbbi időben egyre több, azonos technikán alapuló kiállítást párhuzamosan is menedzselnek. Egy azonban közös: bárhol is került sor ezek bemutatására, mindig hatalmas botrányt kavartak.

Moldovai Rita

Számos országban, így Angliában, Izraelben és Oroszországban is betiltották, sőt Franciaországban a betiltás mellett még a kiállított testeket is elkobozták és eltemették. Ennek ellenére ezek a kiállítások igencsak népszerűek és mindenhol emberek milliói nézik meg, a tudományos világ pedig – az oktatási célzata miatt – általában kimondottan támogatja a kiállítást.

Romániában jelenleg a The Human Body (Az emberi test) c. kiállítás nézhető meg a bukaresti Grigore Antipa Természettörténeti Múzeumban. A romániai fogadtatása a nemzetközihez volt hasonló: kiváltotta az emberi jogokat védő szervezetek felháborodását. Helyi specifikum azonban, hogy az Oktatási Minisztérium is megszólalt az ügyben: március 29-én közleményben kérte fel az iskolákat, hogy a diákok csak a szülők írásos beleegyezésével tekinthessék meg a kiállítást.

A kiállítást menedzselő GForce Exhibitions viszont azzal védekezik az Oktatási Minisztérium állításai ellen, hogy világszerte több mint hárommillió diák látta már, és az oktatók és iskolák részéről is csak pozitív visszajelzéseket kaptak. Sok tanár úgy véli, hogy ez az alternatív biológiaóra felkelti a diákok érdeklődését és hozzájárul az emberi test rejtelmeinek alaposabb megismeréséhez. A Grigore Antipa Múzeum is sértőnek tartja a vádakat, hiszen szerintük folyamatosan a diákok oktatására való tekintettel szervezik különböző rendezvényeiket és kiállításaikat.

Az emberjogi szervezetek legfőbb kifogása az ilyen jellegű kiállítások ellen, hogy az azokat menedzselő cégek nem tudják hivatalos okmánnyal bizonyítani, hogy a kínai elítéltek tényleg felajánlották testüket a tudománynak, és hozzájárultak a preparáláshoz.

Mielőtt bárki is elutazna Bukarestig a kiállítást megtekinteni (június 30-ig tart még nyitva), talán érdemes tisztábban látni az érem mindkét oldalát. Olvasd el a teljes sztorit

Egy ilyen lánynak a diszkóban a helye? Házibuli pró és kontra

A fotó illusztráció (David Domingo/flickr)

Szülinap vagy más ünnepi alkalom van a láthatáron? Szessziós stressz-oldó vagy egy egyszerű hétvégi bulira vágysz? Mi erre a legmegfelelőbb helyszín? Valójában embere válogatja, van, aki otthon a szűk baráti körben szeret bulizni, más inkább új emberekkel ismerkedne a klubokban. Ha mindkét lehetőség adott, mégis melyiket válasszuk és főként miért?

Moldovai Rita

A 2012-es tanévet több mint 70.000 egyetemista kezdte Kolozsváron. A szabadsággal teli új élet elengedhetetlen velejárója pedig a szórakozóhelyek és a házibulik gyakori látogatása. Partihelyekben nincs hiány, zenei kínálat alapján is színes a skála – a retrótól a drum’n’bassen keresztül el a diszkós ritmusokig bármit lehet találni. Ugyanakkor, ha szerencsénk van és a szomszéd néni nem a zsörtölődő kategóriából való, akkor még egy házibulit is össze lehet hozni. Pár telefonhívás vagy két kattintás és kész a Facebook-esemény – garantált, hogy jelentkezőkben nem lesz hiány.

Lássuk, hogy mit mondanak a „mai fiatalok”: hol bulizzunk? „Házban” vagy házon kívül? Olvasd el a teljes sztorit