Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Zöld Erdély Egyesület»

Nem tudott egymásról a két Zöld Erdély Egyesület?

A lövétei Asociatia “Zöld Erdély Egyesület” sem hallott eddig a kolozsvári nagymúltú Zöld Erdély Egyesületről – derül ki a szerkesztőségünkbe juttatott állásfoglalásból, amelyet a magyar állami támogatásokban részesülő lövétei szervezet elnöke, Márton József jegyez.

Mint arról beszámoltunk, a két Zöld Erdély létére akkor derült fény, amikor a 26. Tusványoson bejelentették, az egyik jelentős támogatást a magyar kormánytól. Viszont mint kiderült, nem az évtizedes környezet- és természetvédelmi tevékenységéért közismert, kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület, hanem egy hasonló elnevezésű, eddig ismeretlen, lövétei szervezet kapja ezt a támogatást.

Visszaéltek a Zöld Erdély Egyesület (hír)nevével? Nem ők kapnak támogatást a magyar kormánytól >> Olvasd el a teljes sztorit

Visszaéltek a Zöld Erdély Egyesület (hír)nevével? Nem ők kapnak támogatást a magyar kormánytól

gt_logo_jpg

Közleményben reagált a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület egy bejelentésre, amely a magyar kormány által támogatott projektek között nevesített egy hasonló nevű, lövétei egyesületet is.

Olvasd el a teljes sztorit

Politikusok és a WWF örülnek neki, a Zöld Erdély Egyesület azonban aggódik az új erdészeti kerettörvény miatt

erdoize
photo by Lightspring via shutterstock.com

Hét évvel azután, hogy elfogadták az első változatot, és négy éves vita után az új változatról, új erdészeti kerettörvénye van Romániának. A törvény elvileg a helyi kitermelőknek jobban kedvez, mint a monopóliumban levő cégeknek, bevezeti az ökoszisztémák használatáért az adót, és katalógusba veszi az érintetlen erdőségeket. Az, hogy hatékony lesz-e, még nem tudjuk, tekintve, hogy nagyon fontos, hogy alkalmazzák is majd.

UPDATE: A Zöld Erdély Egyesület külön közleményben foglalta össze kifogásait az erdészeti kerettörvénnyel kapcsolatban

A törvény kapcsán több magas rangú politikus is optimistán nyilatkozott, köztük Victor Ponta miniszterelnök, és Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is. Hozzájuk csatlakozik Costel Bucur, a WWF erdőszakértője. „Egy jó keretet teremtettek az erdőgazdálkodás megjavítására, a törvényezést azonban ésszel kell változtatni, hogy a pozitív hatások előjöjjenek” – mondja Bucur.

A kerettörvény első nagy előnye, hogy meghatározza az állami tulajdonban levő fa árusításának elveit, és előnyt teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek a fa értékét jobban ki szeretnék használni. A kerettörvény ugyanakkor lerakja az alapjait annak, hogy megadóztassanak vállalatokat az erdei ökoszisztéma használatáért.

„Az erdők adminisztrátorainak, tulajdonosaiknak jövedelme eddig csak a fák eladásából származhatott, most lehetőség nyílik arra, hogy máshonnan szerezzenek bevételt, pontosabban az erdei ökoszisztémákat használókból közvetve vagy közvetetten profitálóktól” – magyarázta Costel Bucur. A szakértő kifejtette, hogyan is lehet ezt érteni: egy erdőségnek sok funkciója van: védi a talajt, utakat, ha áthaladnak benne, stb. Mindenki örülhet neki, ha az egyben marad, de ebből a tulajdonos veszít. Az új törvény lehetővé fogja tenni, hogy a tulajdonosokat azok kompenzálják, akik előnyöket szereznek az erdő egyben maradásából.

Az érintetlen erdőségek védelme lehetőleg szintén megvalósul, amint elkészül a róluk szóló katalógus: ezekben tilos lesz kitermelést folytatni, ellenőrizni és biztosítani fogják őket az egész országban.

„A törvény lehetőséget ad a kiserdő-tulajdonosoknak, hogy szerződéseket kössenek erdészeti őrségekkel, így maximum három köbméter fát termelhetnek majd ki hektáronként. Sokan azt mondták, ezzel nagy erdőterületeket fogunk elveszíteni az ellenőrzés alól, több mint egy millió hektárt, de a 3 köbméter hektáronként sokkal kevesebb, mint az eddigi védelmi rendszerben” – mondta Korodi a Green Reportnak.

Az új erdészeti törvény kimondja, hogy egy gazdasági csoport egy fafajtának csupán 30%-át termelheti ki egy adott területről, ugyanakkor a kitermelt fa minimum 40%-át helyileg kell feldolgozni. Az EU-s exportot az előírások miatt nem lehet szabályozni, a Kínába tartót viszont igen, így várhatóan kevesebb fa fog a Távol-Keletre szállítódni.

A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a faeladás egy kormányrendeletekkel szabályozott rendszer szerint fog történni, amely a következő irányelveket fogja majd követni:

– a faanyagok jobb értékesítése
– az állófa értékesítését csak tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők végezhetik
– a falvak fejlesztése a helyi fafeldolgozás támogatásával
– prioritásként kezelni a helyi közösségek fűtőanyaggal való ellátását
– a faanyagok eladásának és kereskedelmének transzparenciája
– a rönkfát kitermelő vállalatnak legalább 40%-ot fel kell dolgoznia
– monopóliumellenes intézkedések behozatala, amelyt során elérik, hogy egy piaci szereplő az iparin fafeldolgozás során egy fafajnak csupán 30%-át birtokolhassa
– a bútorgyártók prioritást fognak élvezni az állam által birtokolt erdőkből kitermelt fa megvásárlásánál, egységes vételáron

Ezzel szemben a Zöld Erdély Egyesület úgy gondolja, az új kerettörvény megtartja a régi hiányosságait:

„Az 1990-től 2011-ig terjedő időszakban a hatóságok által konstatált illegális fakitermelés okozta kár értéke elérte az 5 milliárd eurót. Az illegális erdőkitermelések okozta problémák valós nagyságáról viszont csak akkor kaphatunk reális képet, ha ehhez még hozzáadjuk a hatóságok által nem konstatált vagy elhallgatott erdőirtásokat, valamint az ezek által generált árvizek okozta károkat, amelyek a jövőben valószínűleg fokozódni fognak. Mindezek az adatok összesítése világítana rá az illegális erdőirtás okozta probléma valós nagyságára, amely már aláássa az ország gazdaságát, az emberek egészséges környezethez való jogát, sőt nemzetbiztonsági kérdéssé vált.

Ebben a helyzetben egyértelmű prioritás kellene legyen a törvényhozók számára, hogy csökkentsék a megmaradt erdőkre nehezedő negatív antropikus nyomást, megakadályozzák a visszaéléseket és nagy hangsúlyt fektessenek az erdősítési programokra.

Ezzel ellentétben, áttanulmányozva a 46/2008-as törvényre vonatkozó, a szenátusban szeptember 17-én elfogadott, módosító javaslatot, akkor azt látjuk, hogy ez messze nem hoz megfelelő reformokat az erdővédelem.”

Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az új erdészeti törvényben megtalálhatóak a régi hiányosságai: a törvény nem átfogó (számtalan különböző szintű járulékos jogszabály kapcsolódik hozzá), a szabályozó, végrehajtó és ellenőrző erők túlságosan központosítottak és átpolitizáltak. Problémás még az átláthatóság hiánya, az erdészeti szektor alulfinanszírozottsága, az erdei utak létesítésének prioritásként való kezelése, amellyel pont a további fakitermelést segítik elő, a ROMSILVA érdekkonfliktusban való megtartása, hiszen sok esetben ez a felelős a védett területek megőrzéséért, miközben a rajta levő erdők kitermeltetéséből tartja fenn önmagát.

A Zöld Erdély Egyesület ugyanakkor elismeri, hogy van néhány hasznos pontja az új törvénynek (mint az érintetlen erdőségek katalógusának elkészítése, az erdei legeltetés megtiltása stb.), de szerintük számos más kifogásolnivaló akad.

green report/mediafax/romainacurata

Közérdeket sértő befektetéseknek adhat lendületet Dragnea rendelete

P1440203
A rétyi fűrészüzem építés alatt

Nem sokat ér egy szabály Romániában, ha annak megszegése semmilyen következménnyel nem jár – civil aktivistákat kérdeztünk a Liviu Dragnea által aláírt, május 30-án, a Hivatalos Közlönyben megjelent kormányrendelet lehetséges következményeiről.

Az új Dragnea-kormányrendelet eltörli az Elena Udrea miniszteri mandátuma során, 2010-ben megalkotott 2701-es számú kormányrendelet 4-es cikkét, amely kimondja: semmisnek nyilváníthatók azok az urbanisztikai és területrendezési tervek, amelyek nem veszik figyelembe a kormányrendelet mellékletében rögzített, a közvita megszervezésére és a lakosság informálására vonatkozó előírásait. Hargita megye főépítésze szerint nem a közvita megszervezésének kötelezettsége törlődik, ez a jogszabály csupán azt küszöböli ki, hogy egy projektet, tervet semmisnek nyilvánítsanak abban az esetben, ha valaki kifogást támaszt a lakosságnak a vitafolyamatba való bevonásával kapcsolatosan.

Nem szűnik meg az önkormányzatok kötelezettsége, hogy közvitát szervezzenek a településrendezési tervekről – véli Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti vezetője is. “Ezeknek a terveknek – végső elfogadásuk előtt – környezetvédelmi engedélyt is kell szerezni, a környezetvédelmi törvénykezés mindenképp előírja a közvitát” – magyarázta. Szerinte ha esetleg módosítani akarnák ebbe az irányba a környezetvédelmi törvénykezést, a hatóságok akkor sem tudják megkerülni a közvitát, mivel azt nemzetközi egyezmények (az Aarhusi Konvenció) és EU-s irányelvek (a SEA Direktíva) is előírják, amelyek Romániára is kötelező érvényűek.

A rendelet ellentmond az európai szabványoknak és az Aarhus-i Egyezménynek, valamint olyan alapvető törvényhozási elveknek, hogy egy törvényt elvileg nem lehet miniszteri rendelettel módosítani – véli Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület alelnöke. Olvasd el a teljes sztorit

Verespatak: csak a törvénytervezet bukott el, a bányaprojekt még nem

Kovács Zoltán Csongor, elnök
Zöld Erdély Egyesület

A bányaprojektnek dedikált Verespatak-törvénytervezetet – amely minden jogi és közigazgatási akadályt elhárított volna a ciántechnológiás aranybánya útjából – a képviselőház véglegesen elutasította. Ez azonban nem jelenti a verespataki küzdelem végét. A Rosia Montana Gold Corporation bányaprojektje változatlanul engedélyeztetési eljárás alatt van.

A Ponta-kormány tavaly augusztusban beterjesztett Verespatak-törvénytervezetének (Pl-x 520/2013) elutasítását június 3-án 301 képviselő szavazta meg, egyetlen egy szavazott az elutasítás ellen és hárman tartózkodtak. A döntés végleges. A törvénytervezet – amely tavaly ősszel tízezreket megmozgató utcai tiltakozásokat váltott ki és amely közhasznúvá és kiemelt fontosságú nemzetérdekké nyilvánította volna a verespataki aranybányaprojektet, mentesítve a beruházót számos hatályos törvény betartása alól – elbukott. Ezt a Mentsük meg Verespatakot! mozgalom és az utcai demonstrációkon résztvevő állampolgárok mindenképpen jelentős sikerként könyvelhetik el. Annál is inkább mivel a törvénytervezetet egy kétharmados kormány terjesztette a parlament elé és tavaly decemberben még 160 képviselő támogatta a bányászati törvény azon módosító javaslatát, amely ugyanezekkel az előjogokkal minden bányát felruházott volna.

Ugyanakkor fontosnak tartjuk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a törvénytervezet megbukása nem egyenlő a verespataki aranybányaprojekt végleges elutasításával.

A Rosia Montana Gold Corporation bányaprojektje változatlanul engedélyeztetési eljárás alatt van, ugyanúgy mint kilenc hónappal ezelőtt, amikor a hírhedt törvénytervezettel megpróbálták átsegíteni az alkotmányos, törvényes és közigazgatási akadályokon. Igaz, azóta két újabb bírósági határozattal bővültek az akadályok: a lebányászni szánt Kirnyik hegy régészeti mentesítését valamint a területrendezési tervük környezetvédelmi jóváhagyását is semmissé nyilvánították.

Mindemelett jelenleg a befektető kártérítési perrel fenyegeti-zsarolja Romániát, amiért bányatervére még nem kapta meg az engedélyeket, a kormány pedig nem igyekszik a vádakat visszautasítani és az igénylés jogosságát cáfolni. Közben a képviselőházban a bányászati törvénynek még három módosító indítványa van napirenden (PL-x nr. 549/2009, L577/04.11.2013, L95/2014). A megfelelő kiegészítésekkel, ezek bármelyikéből a Verespatak-törvénytervezet valamiféle hasonmása válhat és törvényerőre emelkedhet. Végül, óvatosságra intő jel, hogy a tőzsde nem jelzi a verespataki ámokfutás végét: a Verespatak-törvénytervezet elbukását követően nemhogy zuhantak, hanem enyhén emelkedtek a bányaprojekt részvényei. Mindebből úgy tűnik a Verespatak-játszma a politikai porondon tovább folytatódik.

Ettől függetlenül, a Zöld Erdély Egyesület környezetvédelmi és környezetbiztonsági szempontból elfogadhatatlannak tartja a Rosia Montana Gold Corporation verespataki aranybányatervét* és továbbra is elvárja a környezetvédelmi minisztériumtól ennek mihamarabbi elutasítását.

közlemény

Zöld Erdély: a verespataki játszmának nincs vége

A bányászati törvény tervezetét nem leszavazták, hanem elbukott, mert nem támogatták elegen, ugyanakkor az „eredeti” Verespatak-törvénytervezetről még nincs döntés – hívja fel a figyelmet egy közleményben a Zöld Erdély Egyesület.

A Zöld Erdély Egyesület és a Mentsük meg Verespatakot mozgalom ezért továbbra is arra biztat mindenkit, követelje a parlamenti képviselőktől, utasítsák el a Verespatak-törvénytervezetet, valamint “minden hasonló kezdeményezést és próbálkozást, ami különféle köntösbe bújtatva a verespataki bányaprojekthez, vagy más magánérdekhez igazítaná az ország törvénykezését. Kérjük, tartsák tiszteletben a jogállamiságot, az alkotmányos jogainkat, a magántulajdont, az igazságszolgáltatás és a szakhatóságok függetlenségét. Kérjük a valós közérdek maradéktalan érvényesítését az üzleti magánérdekekkel szemben” – áll a közleményben. Olvasd el a teljes sztorit

Nyílt szavazást kérnek a zöldek Verespatakról

A verespataki kitermelés elleni tüntetések szervezői felkérnek minden szenátort és parlamenti képviselőt, szavazatával kategorikusan utasítsa el a jogállami rendet és a környezetet veszélyeztető Veresapatak-törvénytervezetet, és nyílt szavazást kérnek.

„Az elmúlt hónap bebizonyította, hogy a kétharmados támogatottsággal rendelkező kormány nem fogja visszavonni Verespatak-törvénytervezetét. Így a döntést a parlamentnek kell meghoznia, ezért arra kérünk minden szenátort és parlamenti képviselőt: szavazatával kategorikusan utasítsa el a jogállami rendet és környezetünket egyaránt veszélyeztető törvénytervezetet. Ugyanakkor megkérünk minden szavazópolgárt: követeljen nyílt, elutasító szavazást és jelezze véleményét parlamenti képviselőinek” – áll a Menstük meg Verespatakot mozgalom tagja, a Zöld Erdély Egyesület közleményében. Olvasd el a teljes sztorit

Fórumot tartott Verespatakról a KMDSZ

Nem lévén a kolozsvári Verespatakért kiálló tüntetések felé a magyar diákoknak egységes álláspontja (amúgy a történelmi egyházakon és zöld szervezeten kívül igen keveseknek van), a KMDSZ tegnap, szeptember 19-én nyílt fórumot szervezett, ahol a megjelenők egybevethették véleményeiket a bányaberuházással kapcsolatban.

K.Á.

A fórumot diákok kezdeményezésére szervezték meg és két szakember, Kovács Csongor, az Zöld Erdély Egyesület elnöke és Wanek Ferenc geológus vezették, egyikük a beruházás szociális hátteréről, másikuk a szakmairól fogalmazta meg véleményét.

A beszélgetés többnyire felvilágosító jellegű volt, ám néhány érdekes adalék azoknak is jutott, akik már belemerültek a témába. Például Verespatak esetében nem a cián a legveszélyesebb fenyegető faktor, hanem a nehézfémek, amelyek a ciánnal ellentétben nem bomlanak föl hamar, és fokozatosan bekerülnek a talaj- és folyóvizekbe. Továbbá a Szarvaspatakra tervezett zagytározó gátjának stabilitása is lényegesen fontos, hiszen egy kőgát bármikor elszakadhat, amikor a Gabriel Resources már régen nem lesz itt az országban.

A KMDSZ feltett szándéka, hogy kéthetente folytatást biztosítson a fórumnak, két hét múlva például a Verespatak-témát műemlékvédelmi szempontból kívánják megtárgyalni. Ugyanakkor szóbeli előzetes megegyezés is született a KMDSZ és jelenlevő, a Mentsétek meg Verspatakot! mozgalomban aktívan részt vállaló diákok között, hogy a jövőben a diákszervezet esetlegesen szerepet vállalna a magyar diákok informálásában.

Zöld Erdély: szólítsuk fel szenátorainkat a Verespatak-törvénytervezet elutasítására!

Várhatóan szeptember 17-én szavaz a szenátus a Verespatak-törvénytervezetről. Mindenki kérje az őt képviselő szenátortól a tervezet határozott elutasítását – szólítja fel a Zöld Erdély Egyesület a bányanyitás ellenzőit. Szeptember 15-én, vasárnap délután ismét nagyméretű békés utcai demonstrációk lesznek országszerte.

Olvasd el a teljes sztorit

Közleményben tiltakozik a Zöld Erdély Egyesület a rétyi beruházás ellen

fotó: greenr.blog.hu

A megelőzés elve a környezetvédelem egyik alapja. A környezetszennyezést és -pusztítást mindig könnyebb és olcsóbb megelőzni, mint utólag orvosolni. Így a Rétyre tervezett fafeldolgozó üzem esetében is ajánlatos körültekintő hatásvizsgálatot végezni, hogy tudjuk, mit hoz, és mit visz majd a projekt. Ennek szellemében kérte a Zöld Erdély Egyesület a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalt, hogy a hatályos törvények értelmében vesse Stratégiai Környezeti Vizsgálat alá a Schweighofer cég tervét. A kérést nem lehetett visszautasítani.

A Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzemnek évi 800.000 köbméter faigénye van. Ez az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%- a. Egy ekkora szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné a legális és illegális erdőkitermelést a régióban. A famaffia által most is veszélyes mértékben pusztított erdők nem bírnak ki még egy ekkora nyomást. Az erdőket önmagában – mint fenntartható erőforrást, és mint Székelyföld gazdaságának egyik alappillérét – veszélyezteti ez a gigászi terv. Ezért a Zöld Erdély Egyesület határozottan ellenzi a beruházást, annak elfogadhatatlan mértékű természetromboló, erdőpusztító hatása miatt.

„A Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében leadtunk egy kérvényt a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalhoz, amelyben közérdekű információkat, dokumentumokat igényeltünk, valamint megfogalmaztunk két kérést a Környezeti Vizsgálattal kapcsolatosan. Kértük, hogy a beruházási terv potenciális regionális hatásait figyelembe véve ne csak Rétyen, hanem más településeken is szervezzenek közmeghallgatást, valamint hosszabbítsák meg a hozzászólások, vélemények fogadásának határidejét.

A környezet védelmét és a döntéshozatali nyilvánosság biztosítását szavatoló intézmény azon válaszát nehezményezzük, amelyben közölte: nincs jogi alapja, hogy a rétyi közmeghallgatás harminc napos elhalasztását célzó kérésünknek eleget tegyen. A Zöld Erdély Egyesület ezt sosem kérte. Tárgyon kívüli válaszához egyetlen általunk igényelt információt vagy dokumentumot sem mellékelt.

„Alapvetően örvendetesnek tartjuk, ha egy állami intézmény szem előtt tartja a megelőzés elvét, vagy válaszol a fel nem tett kérdéseinkre is. Ez azonban nem mentesíti őt a feltett kérdésekre és a kikért közérdekű információkra való válaszadási kötelezettsége alól, amit egyaránt megkíván a jóérzés és az 544/2001-es törvény. Reméljük, a mulasztás nem volt szándékos, és kéréseinkre a felelősségteljes, érdemi választ is megkapjuk.”- nyilatkozta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Forrás: a Zöld Erdély Egyesület közleménye

előző »